Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-03-27 / 6. (261.) szám
Minden frakció támogatta Sorsdöntő költségvetés igen szavazatokkal Beszélgetés Hock Zoltán alpolgármesterrel az önhibán kívüli dolgokról és az önerő szerepéről 6 ____ ______ _______________(JJ P£ST : - v ; 2003. március 27. A március 6-án megtartott rendkívüli ülésén fogadta el a képviselő-testület a városrész költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletet. A képviselők ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúan fogadták el Hock Zoltán alpolgármester előterjesztését, és döntöttek Újpest 2003-ra tervezett 12 milliárd 9 millió 985 ezer forint összegű költségvetésének felhasználásáról. A költségvetésről, a 2003-as esztendő feladatairól Hock Zoltán alpolgármestert kérdeztük lapunkban.- Az elmúlt évi költségvetésről szólva Ön úgy fogalmazott: egy hajszálon múlt az az egyensúlyi állapot, amely a bevételek és a kiadások arányát jelenti. A 2003-as költségvetés tervezésénél azonban már hónapokkal ezelőtt érezni lehetett: már nemcsak egy hajszálról, hanem annál sokkal többről van szó...- Valóban, Újpest rendszerváltozás utáni történetében először kerültünk abba a helyzetbe, hogy kiindulásként forráshiányos költségvetéssel kellett szembenéznünk, közel 1 milliárd forint hiányzott ahhoz, hogy a városrészt működtetni lehessen. Mivel az államháztartási törvény nem teszi lehetővé, hogy bevételeink és kiadásaink ne legyenek szinkronban, ezért nem volt más lehetőségünk, mint hogy az ön- kormányzat intézményeinél és a polgármesteri hivatal költségvetésénél szó szerint lefaragjuk ezt az összeget.- A korábbi években már-már megszokott volt, hogy a fővárosi forrásmegosztás több ön- kormányzat, köztük az újpesti egyetértésével sem találkozott. Az idei költségvetésről szólva azonban Újpesten, de más városrészekben és településeken is jobbára a kormányt illették kritikával a képviselő-testületek...- A 2003-as gazdasági évet tervezve azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzatok életébe - így a mienkébe is, - talán először „fennállásunk óta”- markánsan szólt bele az országos politika. Az ország helyzetétől ugyan ez ideig sem tudtuk magunkat teljesen elvonatkoztatni, hiszen az anyagi lehetőségeink adottak voltak. Mégis hol önerőből, hol állami támogatással azért voltak lehetőségeink arra, hogy településünk egyéni arculatát kialakítsuk, a lakosság igényeinek felkarolásával meghatározzuk céljainkat. Eközben arra is törekedni tudtunk, hogy az önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladataink mellett olyan terveket is megvalósítsunk, amelyek saját elhatározásaink nyomán szü: lettek. Azt hiszem, az újpestiek számára jelentős eredmény volt a közalkalmazottak megbecsülését jelző, saját erőből elhatározott és végrehajtott keresetnövekedés, az Újpest-pótlék, továbbá az ingyenes tankönyv, a színház, a galéria megnyitása és fenntartása, de akár egy-egy köztéri szobor felállítása, az okmányirodát is befogadó új városháza felépítése és egy-egy városházi koncert is. Az előző kormány támogatásával, Széchenyi-tervi pályázattal pedig bérlakásokat és a fiataloknak fecskeházi lakásokat építettünk. Nos, a 2002-es tavaszi választásokon a hivatalba lépő új kormány szlogenje szerint több pénzt ígértek az önkormányzatoknak, de azt kellett tapasztalnunk, hogy a király meztelen. Vagyis nem teljesültek az ígéretek.- A kormány első 100 napos programja keretében átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést biztosított az elmúlt év szeptember elsejétől a közalkalmazottaknak. Milyen nehézséget jelent ez Újpest Önkormányzatának?- A kormány az átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés költségvetési szükségletét mindössze 3 hónapon át biztosította, majd az azóta eltelt időszakban - ígéretével ellentétben - mindössze 60 százalékát állja. A hiányzó részt az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Erre pedig nincs meg sem nálunk, sem másutt a fedezet. Hangsúlyozni szeretném, önmagában örvendetes dolog, hogy a városrész érdekében munkát végző közalkalmazottak munkabérét kormányszintű döntéssel rendezni kívánták. De mint ahogyan az élet is bebizonyította: ha nincs meg rá a pénzügyi fedezet, ez az örömtelinek látszó döntés forráshiányt teremt az önkormányzatoknál, és nem egy helyhatóságot juttat csődbe vagy csődközeli helyzetbe. Ezért a fedezet nélküli bérfejlesztést jómagam politikai érdekből motivált, át nem gondolt pénzügyi lépésként kell hogy értékeljem.- Mit jelent ez konkrétan Újpest esetében?- A kormány elgondolása szerint a szeptember elsejétől bevezetett átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés összegét 3 forrásból kívánták biztosítani, előteremteni. Egyfelől az állami hozzájárulás normatívájának emelésével, másrészt az önkormányzatok számára átengedett központi adókból a gépjárműadó 100 százalékos helyben hagyása során, illetve a személyi jövedelemadó korábbi 5 százalékával szemben 10 százalék maradna az önkormányzatoknál.- Hogyan tükröződik ez az elképzelés a számokban?- Újpesten a közalkalmazotti bérfejlesztés 2003. évi költségvetési szükséglete a törvény által előírt úgynevezett tizenharmadik havi pluszjuttatással együtt 1,9 milliárd forint. Ha megnézzük, hogy az előbb felvázolt három forrásból mennyi pénz érkezik, az alábbi megállapításra juthatunk: az állami normatíva szabadon felhasználható növekményéből 637 millió forint, a gépjárműadó helyben maradó részeként alig több mint 80 millió forint bevételre számíthatunk, a személyi jövedelemadó Újpestnek az idén átengedett összegénél közel 417 millió forintnyi összeggel kalkulálhatunk. A három tétel összege közel 720 millió forinttal kevesebb, mint a közalkalmazotti bér szükséglete.- Hány közalkalmazott dolgozik az önkormányzat intézményeiben?- Önkormányzatunk a város legnagyobb munkáltatója, háromezer közalkalmazott végzi itt hivatását pedagógusként, közművelődési intézmények népművelőiéként, illetve az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézményekben tevékenykedve.- Az előbbiekből látható, a normatív állami támogatás Újpesten nem fedezi az önkormányzat szükségleteit. Hogyan alakult a költségvetés további része? Mi jellemezte a fővárosi forrásmegosztást?- Egy önkormányzat, így az újpesti költségvetése is három forrásból tevődik össze: Egyfelől az állami forrásból, vagyis az államkincstártól érkező és a település lélekszáma arányában meghatározott összegből áll. Másfelől a fővárosi forrásmegosztás jelent számunkra további pénzösszeget, a harmadik részt saját erőből teremtjük elő, ezt saját bevételeink - például az adók - jelentik. A 2003-as gazdasági évet tervezve biztató volt számunkra, hogy az elmúlt években a sok vitát és indulatot kavaró fővárosi forrásmegosztás során 9 év után ismét lehet valami keresnivalónk azáltal, hogy az önkormányzati törvény visszaállította a forrásmegosztás során a kerületek véleményezési jogával szemben az egyetértési jogot. Ez nem kevesebbet jelentett, mint hogy a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő forrásmegosztási rendelettervezetnél 12 kerület jóváhagyása kellett annak elfogadásához.- Ha tizenkettőnél több önkormányzat ellenezte volna a javaslatot, most tehát lett volna lehetőség a tervezet újratárgyalására, a kerületektől érkező módosító javaslatok egyeztetésére?- Igen. És ennyit bizony megért volna a dolog. Talán sokan tudják az olvasók közül, hogy ez volt az utolsó olyan év, amikor a főváros dönthetett saját elképzelése alapján arról, milyen rendszer szerint juttat forrást az önkormányzatoknak. Az év végén már parlamenti szintű jogszabály lesz erre nézve irányadó. Mivel a fővárosi tervezet éppoly rendszertelen és követhetetlen elvek alapján differenciált a kerületek között, mint a korábbi években, előterjesztőként a képviselő-testületnek azt kívántam javasolni, hogy változatlan formában ne támogassuk a fővárosi előterjesztést. Tegyünk ellenben javaslatot a főváros által központosított - egyébként a kerületek pénzéből elvont - pénzalapok kerületek közötti szétosztására. Ez a számításaink szerint Újpestnek további 250 millió forint körüli összeget jelenthetett volna. Ám
