Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-10-03 / 19. (250.) szám

2002. október 3. A féléves költségvetésről és 12 évfolyamos gimnáziumról döntöttek megépítéséért. Ennek költsége akkor 4,5 mil­liárd Ft-ba került volna, melyre a szükséges összeg rendelkezésre is állt, azonban a fő­polgármester az akkori környezetvédelmi mi­niszterhez, Baja Ferenchez fordult néhány évi halasztásért, melyet meg is kapott. A szemét­égető azóta is szennyezi a levegőt. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület] beszá­molt a bécsi szemétégető és szennyvíztisztító területén szerzett szakmai tapasztalatairól. A szelektív hulladékgyűjtés tőlünk nyugatabbra természetes dolog. Sajóhelyi Gábor (F1DESZ-MPP) a hosszúra nyúlt vitát minősítve, megpróbálta fonákjáról, filmcímekbe ágyazva összefoglalni az elhangzot­takat. Végezetül kétségeit fejezte ki a szóban forgó kiadvány névhasználati jogosságát illetően. A levezetőelnök ismét szünetet rendelt el, amelyet követően a testületi ülés napirend sze­rint folytatódott. Újpest költségvetésének félévi mérlege Az első napirendi pontban - Hock Zoltán al­polgármester előterjesztésében - került sor arra a tájékoztatóra, amely a IV. kerületi önkor­mányzat intézményei és a polgármesteri hi­vatal 2002. évi költségvetésének első félévi tel­jesítéséről készült. Hock Zoltán alpolgármester jelezte, a többórás vita után rövidre fogja szó­beli kiegészítését. Arról tájékoztatta a képvise­lőket, hogy az 1-6. hónap gazdálkodása ki­egyensúlyozottnak mondható. A bevételek valamelyest, a kiadások nem sokkal haladták meg az 50%-ot. A kiadásokkal kapcsolatban két tényre hívta fel a figyelmet, az egyik a személyi juttatásoknál mutatkozó eltérés, ennek oka, hogy a közalkalmazottak tavalyi évi 14. havi plusz illetménye 2002. évben került lekönyve­lésre, ez az összeg megnövelte a bér jellegű ki­adásokat. A másik tényező, hogy a beruházá­sok folyamatosan emelték a költségvetést, ame­ly folyamatosan az állami támogatásból, illetve a fejlesztési alapból került a költségvetésbe, emiatt növekedtek a dologi kiadások. Elmondta továbbá, hogy az önkormányzati bérlakás­építés I. üteme az év elején készült el, az utolsó számla februárban érkezett. Májusban készült el a „fecskeház” beruházás, illetve az I. félévet terhelte a II. ütemű lakásberuházás is. Bevételi oldalon elmaradás van néhány fejezetnél, de ez az év 12 hónapjában kiegyenlítődik. Egyéb fe­jezetnél többletbevételekkel a kiadásokat min­dezt kompenzálni lehetett. Mindezek következ­tében Újpestnek nem voltak likviditási gondjai az I. félévben, a város minden kötelezettsé­gének eleget tudott tenni. Az alpolgármester szerint a 2002. évet az önkormányzat gaz­dálkodási szempontból eredményesen zárja. Daróczi Lajos (FIDESZ-MPP) elmondta, hogy a pénzügyi és költségvetési bizottság megtár­gyalta az előterjesztést. A bevételek a kiadá­sokkal egyensúlyban voltak; a gazdálkodás ki­egyensúlyozott volt, ezért a bizottság egyhan­gúlag támogatta a beszámolót, és azt elfogadás­ra javasolta a képviselő-testületnek. Kiss Sándor (MSZP) frakcióvezetőként érté­kelte a tájékoztatót. Beszámolt arról, hogy meg­lepetéssel fogadták Hock Zoltán alpolgármester szóbeli kiegészítőjét, amelyben elmondta, hogy az előterjesztés részletes tájékoztatást ad. Remélte, hogy a szóbeli kiegészítő magyaráza­tot ad néhány kérdésre. A beszámoló például azt tartalmazza, hogy az eredeti előirányzathoz képest 1 millió forint saját hatáskörben átcso­portosításra került az eredeti tervhez képest. Ennek indoka nem hangzott el. Az önkormány­zat az eredeti tervhez képest az elmúlt félév alatt 16%-kal többet költött. Ez a nagy eltérés a költségvetési rendeletnek nem válik dicséreté­re. A főszámok tekintetében is megemlített né­hány adatot. Az összbevétel 50,2%, a kiadás vi­szont 52,30%-ot mutat. Ez több mint 2%-os el­térés. A bevételek rovatnál észrevételezte, hogy míg a központi források, átvett pénzeszköz ese­tében 54%-os bevétel volt, addig a saját tevé­kenységből származó bevétel a terv alatti volt. Viszont a lakosságot terhelő önkormányzati bevételek túlteljesültek. Kirívónak ítélte a pol­gármesteri hivatal tételszámán a bevételek 48,5%-os, a kiadások 52,3%-os teljesülését. Az alpolgármester által említett felújítások részben indokolnák az eredeti tervtől való elté­rést, de nem tudja, hogy a jövőben a kiadások miből kerülnek finanszírozásra. Az ellátottak támogatására az eredeti tervhez képest három­szorosát használta fel az önkormányzat. Ennek kétféle magyarázata lehet, vagy rosszul mérték fel Újpest szociális helyzetét, vagy előrehozták a kifizetéseket. Ezt tekintve az év folyamán lik­viditási gondok lehetősége is fennáll, ellentét­ben az előterjesztő és a bizottsági elnök által említettekkel. Úgy gondolják, hogy ezek figyelmeztető adatok, és felelős önkormányzati vezetők és képviselők kell,'hogy figyeljenek a költségvetés egyensúlyára, a likviditási prob­lémák elkerülésére. Hiányolják, hogy a vagyongazdálkodásról sem írásban, sem a szóban elhangzottakban nem esett említés. Az elmondottak alapján az MSZP-frakció ezért nem tudja elfogadni a beszámolót, és a szóban elhangzott kiegészítő magyarázatot sem. Boruzs András (SZDSZ) frakcióvezető el­mondta, az elmúlt évek költségvetéseit tekintve ő mindig arra a megállapításra jutott, hogy Új­pest működése biztosított, kiegyensúlyozott, likviditási gondok nincsenek. Az elmúlt 12 évre ez volt a jellemző, ezért büszke arra, hogy Újpesten képviselő. A beszámolóval kapcsolat­ban felhívta a figyelmet, hogy több olyan be­ruházást hajtott végre az önkormányzat ez év­ben, amelyek a kiadási oldalt jelentősen növel­ték. Úgy gondolja, hogy ennek egyensúlya a második félévben fog egyensúlyba kerülni. Kie­melte, hogy a város vagyona az elmúlt időben 4 milliárd forinttal nőtt a költségvetési egyensúly megmaradása mellett. Az SZDSZ-frakció nevé­ben javasolta az előterjesztés elfogadását. Merczel András (Újpestért Egyesület) hoz­zászólásában azt mondta, az Újpestért Egye­sület támogatja a beszámolót, konstatálta, hogy az MSZP-frakció az elmúlt időszakhoz hűen és következetesen jelen beszámolót sem támogat­ja, mint ahogyan a költségvetést sem szavazta meg. Opavszky Szilárd (MIÉP) elmondta, hogy a tájékoztató áttanulmányozása után látható, hogy a teljesítés időarányosan megfelelő, és hi­telfedezeti gondok nem merültek fel, ezért a MIÉP-frakció támogatja a beszámolót. Kiss Sándor (MSZP) elmondta, az MSZP- frakció nem fogadta el a 2002. évi költségvetési rendeletet, mert a frakció más összetételben, más prioritásokkal tudta volna elképzelni a költségvetési rendeletet. A rendelet betartása viszont függetlenül attól, hogy ki hogyan sza­vazott, minden képviselőre kötelező. Dr. Derce Tamás véleménye szerint a felelősség minden­kire érvényes, ebben egyetért Kiss Sándor frak­cióvezetővel. Azzal viszont nem ért egyet, hogy valaki a jogszabály ismerete nélkül jogszabály­ra hivatkozik. A költségvetési rendelet tervezett számai nem azt jelentik, hogy félévkor sarkí­tottan és pontosan 50%-kot kell teljesíteni. Nagy István alpolgármester az ellátottak pénz­beli juttatásai teljesülését szerette volna pon­tosítani, s az ezzel kapcsolatos tábláról adott magyarázatot. E tekintetben 831 ezer Ft került kifizetésre, mely összességében valóban 300 ezer Ft-os differenciát jelent, de itt nem a szo­ciális ellátásokra fordított összegről van szó. Kiss Sándor MSZP-frakcióvezető észrevételét nem tudta értelmezni, szavazást javasolt e kér­désben. Válasz a feltevésekre Hock Zoltán alpolgármester válaszában előbb a Kiss Sándor MSZP-frakcióvezető által említett táblát magyarázta. Elmondta, az MSZP-nek - nagyfokú érdeklődése esetén - módjában állt volna a háttéranyagokat áttanul­mányozni, esetleg kérdéseket feltenni. A pénz­beli ellátás, a segély 48,12%-ra teljesült az 1-6. hónapban, véleménye szerint ez egy meglehe­tősen pontos tervezés. Ezért a szociális ágaza­tot nem bírálat, hanem dicséret illetné meg. Az új kormányt hozta fel példaként, ahol ugyanis az hangzott el, hogy az államkassza üres, majd ezután közel 300 milliárd forint került szét­osztásra az országban. Egy idő után a megfo­galmazások árnyaltabbá váltak, és azt hangoz­tatták, hogy azt az összeget az Orbán-kormány- nak nem volt ideje elkölteni. Majd azt lehetett hallani, hogy amennyiben az Orbán-kormány marad, ezt az összeget másra költötte volna. Az előzőekkel való hasonlóságot fedezett fel Kiss Sándor MSZP-frakcióvezető által elmondottak esetében. A képviselői felelősséggel kapcsolat­ban az a véleménye, hogy felelős képviselő hozzászólás előtt informálódik, adatokat gyűjt, megpróbál felkészülni az adott napirend pont­tal kapcsolatban, ezért fájlalta, hogy Kiss Sán­dor esetében erről nem beszélhet. Örömmel fo­gadta volna a helyi adóbevétel 40%-os teljesíté­sének említését. Bejelentésre került a közalkal­mazottak 50%-kos béremelése. Az intézmé­nyek kitöltötték a statisztikai lapokat, a hivatal összesítette azokat, majd visszaküldte. Ezt kö­vetően a képviselő visszaidézte az 1992. évet, amikor a jogalkotó elfogadta a közalkalmazot­tak jogállásáról szóló törvényt, ahol úgy ren­delkezett, hogy minden közszolgálatban dolgo­(folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom