Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-05-16 / 10. (241.) szám

2002. május 16. : íiPF-;r shbíhi MIHKi HMíf HHHl v:1 .| HH 5 Az engedélyezett létszámról A napirend 5. pontjaként - továbbra is Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében - tár­gyalták meg a testület tagjai azt a javaslatot, amely a 2002/2003-as nevelési-oktatási évre vonatkozó újpesti önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények engedélyezett létszá­mára vonatkozott. Az előterjesztés arról szólt, hogy a képviselő-testület 97/1999. (IV. 27.) számú önkormányzati határozatával elfogadta Újpest óvodahálózatának fejlesztéséről, átala­kításáról szóló tervét, melyben meghatározta, hogy azon tagóvodákat, amelyeket lehetséges, fokozatos, kimenő rendszerben megszünteti. Elsőként a Liszt és Szigeti utcai tagóvodák be­zárására kerül sor, melyről három évvel ezelőtt valamennyi érintett időben, részletes tájékoz­tatást kapott. E nevelési év végére minden gyer­mek iskolaéretté vált, így a két tagóvoda au­gusztus 31-én bezár. Az érintett tagóvodákban dolgozók nem kívánnak élni a közalkalmazotti jogviszony fenntartásának lehetőségével, kérik felmentésüket, illetve korengedményes nyugdí­jazásukat. A törzsóvodák változatlan feltéte­lekkel működnek tovább. Az oktatási intézmé­nyeket vizsgálva nem lesz változás a feladatok elvégzéséhez szükséges engedélyezett álláshe­lyek számában. Négy oktatási intézményben csökken az engedélyezett pedagógus-álláshe­lyek száma. Csökken ugyanis a csoportok szá­ma, a kerettanterv bevezetésével egyes tantár­gyak heti óraszáma, másfelől nő a pedagógusok kötelező óraszáma, melyet 2002. szeptember elsejétől immár tényleges tanóratartalmú fog­lalkozásokra lehet, illetve kell fordítani. Az ilymódon feleslegessé váló pedagógus-álláshe­lyek számának csökkentése elsősorban üres ál­láshelyek megszüntetésével, nyugdíjba vonu­lással, munkaerő-átcsoportosítással, néhány esetben a közalkalmazotti jogviszony felmen­téssel, végkielégítéssel történő megszüntetésé­vel rendezhető. A testület tagjai 28 igen szava­zattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül dön­töttek az előterjesztésről. Határoztak továbbá arról, hogy azon közalkalmazottaknak, akik­nek a továbbfoglalkoztatása a városrész okta­tási-nevelési intézményeiben nem lehetséges, biztosítja a közalkalmazotti jogviszony meg­szüntetéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, és 2002 októberében pályázatot nyújt be az ál­lami költségvetés e célra elkülönített támoga­tásának elnyerésére. A testületi ülésen az elő­terjesztő alpolgármester köszönetét mondott mindazoknak a személyeknek, akik az eltelt három évben a tagóvodákban - elfogadva a fenntartó elképzeléseit - dolgoztak. A fecskeházról A napirend hatodik pontjaként került sor Nagy István alpolgármester előterjesztésében a fiat­alok garzonházában lévő bérlakások bérbead­ásával kapcsolatos pályázat kiírására. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a pályázati ki­írás tükrözi az önkormányzat ama szándékát, hogy milyen feltételekkel kívánja bérbe adni az 50 garzonlakást a saját otthonnal egyébként nem rendelkező fiatalok számára. Az önkor­mányzat a 120 bérlakás felépítése után, a a Blaha Lujza utcai egykori munkásszálló fecske­házzá történő átalakítását követően ténylege­sen első lakáshoz jutást támogat, ami példa nélküli az önkormányzat életében. Monori Józsefné a népjóléti és lakásügyi bi­zottság elnökeként támogatásáról biztosította az előterjesztőt, majd Boruzs András, az SZDSZ frakcióvezetője kért szót, aki elmondta: túl szi­gorúnak tartják a pályázati kiírás ama feltételét, hogy a bérlői jogviszony elnyeréséhez a házas­társak mindegyikének tanulói jogviszonyban kell állnia, avagy munkahellyel kell rendelkez­nie. Mészáros Ferenc képviselő (MSZP) elmond­ta, örömmel fogadják az előterjesztést. Úgy lát­ják, az 50 lakás kevés lesz, ezért nem osztotta SZDSZ-es képviselőtársa véleményét. A pályá­zati feltételek 2. pontját szövegszerűen pontosí­totta és kiegészítette: „A képviselő-testület a fi­atalok garzonházában 50 lakásból 10 lakás ese­tében a pályázati feltételek betartása mellett bérlőkijelölési jogot biztosít az Újpest lakossá­gának érdekében tevékenykedő szervek és in­tézmények (oktatási és egészségügyi intézmé­nyek, rendőrség és tűzoltóságj részére. A bérlők személy szerinti kijelölését a képviselő-testület hagyja jóvá.” Simonfi Sándor képviselő köszönetét mon­dott az anyag előterjesztőinek, úgy vélte, hogy bár a lakásszám nem magas, a feltételrendszer kidolgozásával a lakáskoncepciónak egy igen fontos része oldódik meg. Kiemelte: az önkor­mányzat több évvel ezelőtt lépett arra az útra, amikor a lakáskoncepciót elfogadva megkezdte a lakásépítést, és megvalósítja a fiatalok élet­kezdéséhez lényeges fecskeházat. Szándékok, javaslatok Buzna Ferenc szintén támogatta az előter­jesztést, nagyra értékelve, hogy a Magyar Pa­mutipar egykori munkásszállója helyén egy jó célt szolgáló létesítmény valósult meg. Dr. Benkő László képviselő (MSZP) vélemé­nye az volt, amennyiben a testület a javaslatot elfogadja, akkor a pályázati felhívásban 40 db lakást kell szerepeltetni, vagy a pályázati fel­hívás 2. pontjába kell azt belevenni. Amenyi- ben bérlőkijelölési jog beemeléséről dönt a tes­tület, akkor a pályázati felhívást ki kell egé­szíteni, és a bérlőkijelölési jogot gyakorló in­tézmények figyelmét is fel kell erre hívni. Dr. Derce Tamás polgármester véleménye az volt, hogy a módosító javaslat utolsó mondata ellentétes a képviselő-testület és a népjóléti és lakásügyi bizottság szmsz-ével, és ellentmond a hatáskör-leadási elveknek is. Egyetértett azonban a javaslat ama kitételével, hogy min­derre a pályázati feltételek betartása mellett kerülhet sor, de az önkormányzati kontrollt bi­zottsági döntéssel javasolta elvégezni. Hock Zoltán alpolgármester úgy értelmezte a módosító indítványt, hogy abban az önkor­mányzat nem a bérlőkijelölés jogát kívánja biz­tosítani más intézményeknek, hanem pozitív diszkriminációt kíván alkalmazni olyan újpesti lakosoknak, akik a városrész érdekében közfel­adatokat látnak el. Nagy István alpolgármester elmondta, hogy az előterjesztő és a szakbizottság szándéka megegyezett a Mészáros Ferenc képviselő által tett javaslattal. Lényegesnek tartotta, - és ebben a bizottság is úgy határozott, - hogy termé­szetesen e kiemelt területen dolgozó pályázók­nak is meg kell felelniük a pályázati feltéte­leknek, az elbírálás jogát pedig az alpolgár­mester is a népjóléti és lakásügyi bizottsághoz „telepítette”. Boruzs András felvetésére el­mondta, a feltételek szigorúak, de indokoltak, ezeken nemcsak nem célszerű, de nem is lehet változtatni, mert a Széchenyi Terv pályázati kiírásában ezeket vállalta az önkormányzat. Hock Zoltán alpolgármester a következőkép­pen pontosította az elmondottak alapján a ha­tározati javaslat 2. pontjának szövegét: A kép­viselő-testület úgy dönt, hogy a fiatalok garzon­házában az épülő 50 lakásból 10 lakás esetében fenntartja a bérlőkijelölési jogot a kerületben Újpest lakossága érdekében dolgozó, Újpest biztonságát szolgáló szervek, szervezetek dol­gozóinak, a pályázati feltételek betartása mel­lett.” Mészáros Ferenc elfogadta a Hock Zoltán alpolgármester által javasolt szövegszerű javas­latot, a jelenlévők pedig 29 igen szavazattal, el­lenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a pályázati felhívást, a pályázati adatlapot, a be­fogadónyilatkozatot és a Hock Zoltán alpol­gármester által tett módosító javaslatot. (A pá­lyázati felhívást lapunk 6-7. oldalán közöljük.) Az egyebek napirendi pont keretében Buzna Ferenc arról kérdezte Újpest polgármesterét, hogy a Baross utca felújítása kinek a feladata, és ki újította fel? Dr. Derce Tamás polgármester válaszában elmondta: a fővárosi önkormányzat feladata felújítani azokat az útvonalakat, ame­lyeken tömegközlekedés folyik. A Baross utca felújítása nem volt tervbe véve, azonban Újpest Önkormányzata elodázhatatlannak tartotta ezt, és úgy döntött - és ezt a költségvetés során is elfogadta a testület -, hogy a Baross utcát fel­újítja, ebben partnerként megnyerve több olyan újpesti céget, amelynek telephelye az utcában van, így érdekeltek voltak a munka elvégzésé­ben. A cégek mintegy 4 millió forinttal támogat­ták a munkát, a fővárosi önkormányzat 10 mil­lió forintot adott a villamossínek eltávolítására, a felújítás teljes összege 150 millió forint volt, vagyis a kérdésre válaszolva: a Baross utcát az újpesti önkormányzat újíttatta fel. Nagy István alpolgármester ezt követően arra kérte a testület felhatalmazását, hogy értsen egyet a Kék Felhő Bölcsőde és Óv lak Otthon között kötendő ellátási szerződés megkötésé­hez. A gyermekek védelméről, illetve a gyámü­gyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ugyanis az önkormányzatok kötelező felada­tává tette a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítását. A 2001. évben átadott gyermekek átmeneti otthona a 3-18 éves korú gyermekek elhelyezését biztosítja. A 3 év alatti gyermekek elhelyezését az említett bölcsőde és otthon tudná ellátni, naponta 4500 Ft/fő összegért, a gyermekek számát tekintve ugyanis önálló in­tézmény létrehozása nem indokolt. A testület az előterjesztést 29 igen szavazattal, ellensza­vazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá. A képviselő-testület tagjai ezt követően zárt ülésen tárgyaltak Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében a közművesítési hozzájárulás megfizetésére vonatkozó határozat ellen be­nyújtott fellebbezésről, valamint Nagy István alpolgármester előterjesztésében a szociális se­gélyek tárgyában benyújtott fellebbezésekről. bk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom