Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-11-08 / 22. (228.) szám
12 JJ PEST 2001. november 8. lu Gánton táboroztunk 2001. július 18-tól 14 csodálatos napot töltöttünk Gánton, egy hangulatos, sváb nemzetiségű faluban. Rövid buszozás után megérkeztünk a táborhelyre. A faluportya során hamar megismerkedtünk a környékkel. A helybeliek barátságosan fogadtak minket. Az otthonos, barátságos környezetű turistaházat gyorsan birtokba vettük, és berendezkedtünk. A két fiú- és három lányszoba német neveket választott, s már meg is indult a versengés a faluportyán, illetve a naponta megrendezett, tábor végén összesített szobarendversenyeken. Gánt lakóival az ottlétünk alatt kétszer megrendezett sváb táncest alkalmával barátkoztunk meg igazán. Különös tekintettel készülődtünk a második estre, ahol már a magyar táncházban szerzett tudásunkat is bevethettük. A táborbeli kézműves-foglalkozásokon pedig igazi remekművek is születtek. Ha éppen nem effajta foglalatosságokban merültünk el, akkor a környéket jártuk: ásványokat gyűjtöttünk, bányamúzeumot látogattunk. Kezdetben rossz idő volt ugyan, de az eső nem mosta el jókedvünket és kreativitásunkat. Többek közt ezért jutottunk el hazánk egyetlen Tudorstílusú kastélyába, a nádasdladányi Nádasdykastélyba, melyet éppen most újítanak fel. Az egyik borúsabb napon ha strandra nem is, de uszodába elmentünk Székesfehérváron. Már tervezett programok keretén belül látogattunk el Veszprémbe, Mórra, majd újból Székesfehér■ várra és Tatára, ahol a Német Nemzetiségi Múzeummal ismerkedtünk. Egy borongós délutánon a Bory-várban is jártunk. Voltuk Majkon, ahol bepillantást nyerhettünk az egykor itt élt remeték mindennapjaiba. A tábor tán legemlékezetesebb délutánja volt, mikor bátor barlangászokká lettünk. Persze biztosan sokáig fogunk emlékezni arra is, hogyan küzdöttünk meg a 30 kilométeres túránk távjával. Felüdülésképpen ellátogattunk a Balatonhoz is, hogy hatalmas pancsolás közben „pihenjük ki” fáradalmainkat. Lehetőségünk nyílt még egy csodaszép folyóvölgy megtekintésére is, majd a csókakői - folyton épülő - várromot kerestü fel. Kirándulásainkkal, élményeinkkel kapcst latban tanáraink rejtvényekkel, totókkal öszti nöztek játékosan memóriánk és némettudásun karbantartására. Sajnos a két hét hamar elszáll így július 31-én már várt ránk a hazautazás. Ezúton köszönjük támogatóinknak, köztük a Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzatnak é Újpest Önkormányzatának, hogy segítség* nyújtottak ehhez a mindannyiunk számára en lékezetes táborhoz! Köszönjük továbbá tan; rainknak, Dózsa Juditnak, Opauszki Viktóri; nak, valamint Turcsányi Ildikónak, hogy ene giát nem kímélve megszervezték és lebonyol tották némettáborunkat, ebben az évben is fi lejthetetlen élményekkel ajándékozva me minket, a Német Tagozatos Általános Iskola le kés táborozóit! Mester Szandra és Sikó Dór; az iskola 2001-ben végzett diákj; Dán vendégek a Könyvesben Hagyományosan jó kapcsolatunk a dán középiskolásokkal e tanév elején tovább erősödött. Tizedik osztályosok 27 fős csoportja két tanár kíséretében Aarhusból látogatott el Magyarországra és vendégeskedett gimnáziumunkban. A házigazda szerepét a 11. c osztály látta el Csontos Miklósné és P. Szabó Melinda tanárnők vezetésével. Óralátogatás, baráti beszélgetés és dán-magyar kosárlabda-mérkőzés volt a délelőtti program. Vendégeink nagy érdeklődéssel hallgatták az iskola csillagvizsgálójáról szóló ismertetést. A délután városnézéssel folytatódott. A vendéglátók ez alkalommal bizonyíthatták ismereteiket az angol nyelvben. Reméljük, hogy hamarosan viszonozhatjuk dán barátaink látogatását. Forgács Orsolya A BASF otthonában jói A Babits Mihály Gimnázium diákcsoportja Ludu hafenben járt az ottani Max Planck Gimnázium vendégül őket. A nyelvgyakorlás célú cserekapcsi mint 10 éves múltra tekint vissza. A következők1 diák élménybeszámolóját olvashatják. Most már mosolyogva gondolunk vissza arra a szerda a Keleti pályaudvarról kigördült vonatunk. Be kell izgultunk, mert nem tudtuk, mi vár ránk... Ma vis; mesélünk arról a 8 napról, amit Ludwigshafenben tol1 az utazás volt kissé fárasztó, azonban elzsibbadt véj akadályoztak minket abban, hogy csütörtök kora r vágjunk Münchennek, ugyanis néhány órát eme időztünk a vonatcsatlakozásig. Az igazi izgalmat a: után hozta meg számunkra, hiszen ekkor „értünk c ismerkedtünk vendéglátó családjainkkal. A közös búcsút intettünk a német szülőknek, mert már igy moziba, ahol egy tiniknek szóló német vígjátékot Minden estére tartogattak valami érdekeset a véne künk, hiszen hol bowlingozni, hol kávézóba vittek n igazi mulatós fesztivált is megtekintettünk egy kö: Azonban a napi programunk felett sem szabad elsikl
