Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-10-11 / 20. (226.) szám
4 :S-i; í ■V-ZT'; ■' r A' ,'53ri; :•<„ i 'i V*?* ; \’.‘í-ví HBHHHHIHhH 2001. október 11. Újpest elutasította a forrásmegosztás tervezetét (folytatás a 3. oldalról) mány oktatási miniszterének rendelkezése nyomán új helyzet állt elő, mely szerint a nemzeti alaptantervet részlegesen hagyja hatályban, és további miniszteri rendelkezése szerint megkezdődött a kerettanterv bevezetése. 2000-ben elkészültek az 1-12. évfolyamra vonatkozó kerettantervek, majd a miniszteri rendelet értelmében 2001. szeptember elsejétől az 1., az 5., és a 9. évfolyamon tanulmányaikat megkezdő diákok oktatását a kerettanterv alapján kell megszervezni. A 2. évfolyamos diákoknak viszont a NAT szerint, a 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11., 12. évfolyamon tanuló diákoknak viszont az 1985. évi I. törvény tantervi utasításait kell alkalmazniuk. Az előterjesztő úgy vélte, a kialakult helyzet jelzi, hogy a közoktatás nem követte a politikai intézményrendszer átalakítását, ugyanakkor a közoktatás kérdéseit folyamatában kell szabályozni, amelynek során csak a hosszú évek előkészítő munkájának lehet csak eredménye. Hock Zoltán alpolgármester azon a véleményen volt, hogy a kerettanterv elfogadásával kialakult az állami közoktatás egységes rendszere, amely biztosítja az átjárhatóságot az egyes intézmények között, és lényeges dolognak tartotta például, hogy a diákokra rótt terhek is csökkennek. Sajóhelyi Gábor (Fidesz-MPP) a közművelődési, oktatási bizottság elnökeként tájékoztatta a testületet arról, hogy hosszan tartó vitát követően született támogató határozatuk, megjegyezte, mivel most sem vett részt az ülésen MSZP-s képviselő, rosszallással venné, ha most tennék fel a frakció tagjai esetleges kérdéseiket. Köszönet a munkában résztvevőknek Egerszegi Krisztina (MSZP) elmondta, hogy figyelemmel kíséri a bizottság munkáját, és az előterjesztéshez fűzött észrevételeit megosztotta a testület tagjaival. Egyetértett az előterjesztő több észrevételével, az alapító okiratokhoz írt szöveges bevezető tartalmát több ponton megerősítette. Eredményesnek ítélte az 1997-ben elfogadott középtávú közoktatási fejlesztési tervet, amely előkészítette a nemzeti alaptantervet, bár a kerettanterwel kapcsolatban nem osztotta az előterjesztő alpolgármester optimizmusát. Örömmel nyugtázta az előterjesztés ama pontját, amely az elemzésen alapuló konkrét döntések, azok végrehajtásának, ellenőrzésének, valamint a mindezek nyomán létrejövő korrekciók megtételének fontosságára vonatkozott, de felhívta egyúttal a figyelmet a leírtak gyakorlati megvalósításának fontosságára is. Egyúttal köszönetét fejezte ki e nehéz munkában részt vevő pedagógusoknak. Módosító javaslatként - az intézményvezetői kinevezés rendjéről szólva - kezdeményezte, hogy az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola alapító okiratában az utolsó mondatban az szerepeljen, hogy az igazgató kinevezéséről Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzatának képviselőtestülete döntsön, s ilyen tartalmú javaslatot tett egy kivételével az összes intézmény alapító okirata 14. pontjához, hogy az igazgatót a képviselő-testület nevezze ki. A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium alapító okiratában a 14. ponthoz fűzött módosító javaslatot, mely szerint „az igazgató kinevezéséről az újpesti önkormányzat képviselő-testülete dönt”. Dr. Derce Tamás polgármester egyetértett a képviselő alapító okiratokbeli változatási javaslataival, majd Hock Zoltán alpolgármester zárszavában elmondta: alapjavaslatként „befogadja” a javasolt módosításokat. A szavazás során a jelenlévők 28 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést. A napirend 4. pontjaként dr. Derce Tamás polgármester tárta a testület elé azt a javaslatot, amely a fűtés-korszerűsítési támogatásról szóló 20/2000. (XI. 6.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Az előterjesztő szóbeli kiegészítőjében arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Gázművek pontosításokat tartott szükségesnek, ezért került a testület elé az anyag. Monori Józsefné (Fidesz-MPP) a népjóléti és a lakásügyi bizottság elnökeként a bizottság támogatásáról szólt, valamint arról, hogy a pályázat hamarosan kiírásra kerül. A szavazás során a testület 26 igen szavazattal fogadta el az előterjesztést. Az „egyebek” során... Az egyebek napirendi pont keretében dr. Derce Tamás polgármester arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy Káposztásmegyeren az átmeneti időre bezárt postahivatal ismét működik. Ezt követően kérte a képviselő-testület felhatalmazását arra nézve, hogy értsenek egyet az ÉPÍT Rt. alapító okiratának főváros általi kiegészítésével, az együttműködési megállapodás 2005. december 31-ig való meghosszabbításával, melyet a jelenlévők 24 igen, 1 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadtak. Opavszky Szilárd (MIÉP) képviselő ezt követően a távhő mérésének témáját vetette fel ismét, tudakolva, mikor tűzi ezt a témát napirendre az illetékes bizottság, és arról kérdezett, hogy a távlatokban milyen lehetőséget kínál a Dunapart az újpestiek számára, milyen célja van az önkormányzatnak az újpesti öböl területével? Dr. Derce Tamás polgármester arra kérte a képviselőt, hogy a testület szervezeti és működési szabályzatának megfelelően kérdéseit írásban, előre adja le a részletes válaszadás érdekében. Kiss Sándor frakcióvezető (MSZP) azzal a kérdéssel fordult Újpest polgármesteréhez, hogy az októberi rendes testületi ülésen kerüljön sor a rendőrkaptányság vezetőjének a városrész közbiztonságát taglaló tájékoztatójára. A testület ezt követően szociális témákban hozott - zárt körben - határozatokat. bk Továbbra is: Széchenyi terv Az év elején hirdette meg a kormány a Széchenyi terv pályázatot, amely során több társadalmi réteget, csoportot, intézményt támogat különböző célok elérése érdekében. Lapunk rendszeres olvasói előtt ismert, hogy Újpest Önkormányzata a bérlakásépítés céljából kétszer nyújtott be sikeresen pályázatot állami támogatás elnyerése érdekében, ráadásul Újpest önkormányzata a „fecskeház program” kapcsán is kormánytámogatást élvez: 50 garzonlakás építéséhez kezdenek hozzá idén. A Széchenyi terv pályázati rendszere igen sokrétű. A terv keretében a kormány különösen kiemelt szerepet szán az információs kultúra kiépítésének. Az Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program alapján a már meghirdetett, valamint az új pályázatokról nemrégiben dr. Stumpf István kancelláriaminiszter tartott sajtótájékoztatót. Az eszköz: 2001. év júniusában, az első szakaszban főleg a technikai infrastruktúra bővítése, egyes hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtése állt a középpontban. Több település, civil szervezet jutott a nyári hónapokban számítógéphez, és hamarosan 165 új, megfelelő technikai háttérrel felszerelt „telekunyhó”, „teleház” kezdheti meg működését. Nem pályázatos támogatás formájában a sorkatonák informatikai képzésére, a büntetés-végrehajtási intézetekben a fiatalok informatikai képzésére, a továbbtanuló roma diákok támogatására fordított nagyobb összeget az Informatikai Kormánybiztosság. Az ember: Az idei esztendő második, szeptemberi pályázati szakaszának fő célkitűzése mindenekelőtt az információs írástudás elterjesztése, az infokommunikációs eszközök használata iránti igény felkeltése. A négy pályázatos, és három nem pályázatos támogatás révén többek között mintegy 10 ezer pedagógus és 10 ezer köztisztviselő, valamint több száz könyvtár és közoktatási intézmény kap lehetőséget és feladatot az információs társadalom kiépítésének folyamatában, az információs írástudás oktatásában. Szintén az „emberi oldal” fejlesztésének eredményeként mintegy 35-40 ezer állampolgár információs írástudását alapozhatja meg a közkönyvtáraknak és a felnőttképzésre vállalkozó oktatási intézményeknek szóló pályázat. Ezekben a hónapokban külön pályázat indul az eredményesen működő kis- és középvállalkozások számára. A nem pályázatos programok pedig olyan intézményeknek, terveknek nyújtanak pénzügyi támogatást, mint a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, a révkomáromi egyetem, vagy a Socrates Nemzeti Iroda informatikai ösztöndíjai. A tartalom: Dr. Stumpf István felhívta a figyelmet az év végéig meghirdetendő pályázatokra is. 2001-ben a települési, megyei, regionális, kistérségi, szövetségi portálok kialakításának támogatásra, az önkormányzatok internetes aktivitását biztosító feltételek megteremtése, az EU harmonizáció könnyítése kap megkülönböztető figyelmet. ^ g
