Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-05-17 / 10. (216.) szám

J J PEST 2001. május 17. Még mindig a honvédségi lakásokról Előző lapszámunkban tudósítot­tunk arról a rendkívüli képviselő­­testületi ülésről, amelyen a Ká­­posztásmegyeren lévő honvéd­ségi lakásokról tárgyaltak. A képviselő-testület 31/2001. (IV. 17.) számú önkormányzati határozatában - név szerinti szavazással - Hock Zoltán alpolgármester javaslatára megerősítette a gazdasági bi­zottság 41/2001. (III. 8.) számú, négy pontból álló határozatát, valamint azt egy 5. ponttal egé­szítette ki a következők szerint: A képviselő-testület nyílt levél­ben felszólítja a honvédelmi mi­nisztert, hogy fogadja el az új­pesti önkormányzat korábbi ja­vaslatát, s a pertől függetlenül közösen értékesítsék - 1997-es árakon - az önkormányzati rendeletnek megfelelően a bent­lakóknak a lakásokat úgy, hogy a befolyt összeget bírósági letétbe helyezik, s a letét a per nyertesét illesse. Egyben felhívja a honvédelmi minisztert, hogy 30 napon belül érdemi választ adjon a felhívásra. Az alábbiakban azt a nyílt levelet tesszük teljes terjedelmében közzé, amelyet dr. Szabó János honvédelmi miniszternek címzett - az önkormányzat nevében - dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere. NYÍLT LEVÉL DR. SZABÓ JÁNOS Honvédelmi Miniszter Úrhoz Tisztelt Miniszter Úr! Az újpesti önkormányzat nevében, mint Újpest pol­gármestere nyílt levéllel fordulok a Miniszter Úrhoz, több száz újpesti család érdekében. Teszem ezt azért, hogy 357 káposztásmegyeri lakásingatlan tulajdon­jogának tárgyában, valamint az abban lakó bérlők érdekében, az Önhöz írt leveleimben tett ajánlatomra Öntől, mint a Magyar Köztársaság miniszterétől, mint közjogi méltóságtól végre választ kapjak. Bizonyára tudomása van arról, hogy a minisztérium és az önkormányzat között a fent említett lakásin­gatlanok tulajdonjogát illetően peres eljárás van fo­lyamatban. A bent lakó bérlők a lakásokat meg kívánják vásárolni, de mindaddig, amíg az ingatla­nok per alatt állnak, azok el nem idegeníthetők. An­nak ellenére, hogy az I. fokú ítélet a minisztérium tulajdonjogát állapította meg, valószínűsíthető, hogy a peres eljárás a II. fokú bíróságon sem fog el­dőlni, s a jogerős ítélet meghozatala akár több évig is eltarthat. A bentlakók - akik már több éve meg kí­vánják vásárolni lakásaikat - pedig továbbra sem élhetnek törvényben biztosított jogukkal, azaz nem vehetik meg lakásaikat. Újpest Önkormányzata 1997 szeptembere óta válto­zatlanul és nyomatékosan fenntartja azt a szándé­kát, hogy a perrel érintett ingatlanokban lakó bér­lőknek a lakásokat - vételi szándék esetén - el kell idegeníteni, az 1997. évi forgalmi érték figyelembe­vételével és az akkor fennálló vételi feltételekkel. Az ott lakó több száz családot véleményem szerint csak amiatt nem érheti hátrány, mert a rendszerváltás idején a nagy állami beruházásban épült lakótelep ingatlanjainak tulajdonjoga a teljes rendezetlenség állapotában volt, s a tulajdonjogot most, évtizedek múltán, peres eljárás keretében lehet csak megál­lapítani. Önkormányzatunk, mint az ingatlanok telekkönyvbe bejegyzett tulajdonosa, a lakók vételi szándékát a per kimenetelétől függetlenül jogosnak tekinti. Ezért kérem, értsen egyet azzal, hogy Újpest Önkor­mányzata, mint az ingatlanok bejegyzett tulajdono­sa értékesíthesse a bent lakó bérlők részére a lakáso­kat, azzal a feltétellel, hogy a befolyt vételárat a Mi­nisztériummal közösen meghatározott letéti számlá­ra fizetik meg a leendő tulajdonosok. A lakások ela­dásából befolyt vételár sorsa a per jogerős lezárásával eldől, így a letéti számlára befizetett összeg az ingatlan bíróság által is megállapított tu­lajdonosának bevételét fogja képezni, a kamatokkal együtt. Számunkra elfogadható az a megoldás is, hogy a bérlők részére Önök idegenítik el a lakásokat a fenti anyagi feltételek mellett. Ehhez mint tulajdonosok kifejezetten hozzájárulunk! Ez esetben az ellen sem emelünk kifogást, azaz hozzájárulunk, hogy a be­folyt vételárat a vita lezárásáig Önök helyezzék letét­be a fenti megoldás szerint. Bármelyik megoldást választja a fentiekben vázoltak közül, mi mindegyikben partnerek vagyunk, mert úgy gondolom, mindannyiunk célja, hogy a bérlők mielőbb megvásárolhassák bérleményeiket. Sajnos köztudott tény, hogy a bírósági peres eljárások na­gyon hosszú ideig tartanak, ezért nem várható el a bérlőktől, hogy addig bizonytalanságban legyenek. A fent leírtak alapján kérem, gondolja át javasla­taimat a pereskedés kapcsán folyamatosan nehéz helyzetbe hozott Káposztásmegyeren élő bérlők szempontjából is, hogy számukra is megnyugtató megoldás születhessen! Újpest, 2001. május 4. Tisztelettel: dr. Derce Tamás Újpest polgármestere Hazai kutatók, nyugati színvonalú laboratórium (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Stumpf István köszöntőbeszédében elmondta, örömmel jött e jelentős eseményre, amely a tudás társadalmát, a kutatás-fejlesztés hazai jövőjét idézi. A Chinoin egykor a magyar gyógyszeripar zászlós­hajója volt, és minden remény megvan rá, hogy a jövőben is az élen haladhat. A magyar gazdaság versenyképességének kulcskérdése a kutatás­­fejlesztés: a kormány a Széchenyi-tervben prio­ritást ad az újításnak. Hazánkban a kutatásra fordí­tott pénzösszeg jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 0,8%-a, amelyet a ciklus végére, 2002-re sze­retnének az európai átlaghoz igazodva 2%-ra emel­ni. A Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Program 54,5 milliárd forintot kíván erre a területre fordítani, ez azt jelenti, hogy az ilyen témájú pályázatokra fordí­tott pénzösszegnek két és félszeresére kell emelkednie. A kormánynak határozott törekvése, hogy megakadályozza az agyelszívást. Első lépésként azt kívánják elérni, hogy a magyar ku­tatói szakembergárda fizetése elérje az Európai Unióban dolgozó kollégáik fizetésének 60%-át. 2006-ig mintegy 6000 fővel növekedhet a kutatói létszám, és e növekmény kétharmad részének a magánszférából kell származnia. A kormány stratégiai szövetségest talált a Chinoin­­ban, hiszen a^cég hosszú távon gondolkodik a ma-Az 1,1 milliárd forintos beruházással megva­lósult, háromszintes kutatási épület labora­tóriumaiban felfedezőkutatást, preklinikai és kémiai fejlesztést végeznek. Műszaki szín­vonalát tekintve a rendszer egyedülálló a közép-európai térségben. (Fotó: Zalka l.) gyár piacon. A politikai vezetés szeretne tisztább képet teremteni a gyógyszeriparban, ennek érdeké­ben kooperációra van szükség. Az új kutatási köz­pont átadása a francia tulajdonos részéről elkötele­zettséget jelez a Chinoin mellett. Zárszavában a mi­niszter a kormány nevében üdvözölte a kémiai ku­tatási épület megnyitását. Philippe Besse vezérigazgató megköszönte dr. Stumpf István méltató szavait, majd tájékoztatott ar­ról, hogy a Chinoin három üzemében több mint 1600 főt foglalkoztat, ebből 180 főt újpesti kutató­­központjában. Kilenc esztendő alatt 250 millió eurót fordítottak beruházásra. Elmondta, az új laboratóri­um avatása csupán egyetlen esemény a sorban. A Chinoin, amely korábban a kelet-európai piac fő be­szállítója volt, ma első helyen áll a Sanofi- Synthelabo nyugati vállalatainak beszállítói sorá­ban. A felfutás kiválóan igazolja a gyár privatizáció­jának sikerét. Arányi Péter kutatás-fejlesztési igazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy a Chinoinban folyó kutatások a francia anyavállalat integrált részeként folynak. A cég a világ gyógyszeriparában elfoglalt helyét elsősorban a fejlesztésnek köszönheti. A Chi­noin mintegy kétszáz kutatója csaknem kizárólag eredeti kutatáson dolgozik. Az 1,1 milliárd forintból létrehozott új laboratóriumban kémiai, analitikai, pharmaco-chinetikai kutatásokat végeznek. Első­sorban a szív- és érrendszer, az onkológia és az álta­lános gyógyászat területén folynak fejlesztések. Rojkó A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom