Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-05-17 / 10. (216.) szám
5 2001. május 17. [ jj p r^ JT Maratoni ülésen (folytatás a 3. oldalról) mondta, hogy a bevétel 93 százalékra teljesült, amelyek feldolgozására és a behajtások szigorítása érdekében három fővel növelték az adóiroda létszámát. Az előterjesztő alaptalannak minősítette a felújítások elmaradását célzó észrevételt, és elmondta, hogy a költségvetés tervezésekor két kiemelt területet emeltek ki, az intézményi felújítást és a városüzemeltetést. A beruházások emelkedéséről szólva elutasította, hogy kampányfogásként minősítse azokat, ezzel szemben a működési bevételi többletek célszerű felhasználása által megteremtett lehetőségként értékelte, amely 2001-ben még dinamikusabbá válik. Az állományon kívüli foglalkoztatottságról szólva elmondta, hogy ennek jelentős részét a képviselők, külső bizottsági tagok alkotják, véleménye volt továbbá, hogy az önkormányzatnak kifejezetten kevés külsős munkatársa van... Elfogadták a beszámolót A szavazás során a képviselők 19 igen, 10 tartózkodás szavazati aránnyal voksoltak arról, hogy a Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a IV. kerületi önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 2000. évi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolót, melyet elfogad. Ezzel megalkotja 6/2001. (IV. 27.) számú önkormányzati rendeletét. A szavazás során a képviselők 19 igen, 10 tartózkodás szavazati aránnyal döntöttek arról, hogy a Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a 2000. évi költségvetés teljesítése során képződött pénzmaradvány felhasználására, valamint a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására tett javaslatot, melyet elfogad. Ezzel megalkotja a 2001. évi gazdálkodásról szóló 5/2001. (II. 19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2001. (IV. 27.) számú rendeletét. A napirend 2. pontjaként Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében tárgyaltak a képviselők a fejlesztési céltartalékként kezelt pénzeszközök 2001. évi felhasználási ütemezéséről. Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében arra utalt, hogy a képviselő-testület 1999 júniusában hozott határozata értelmében a kábelrendszer értékesítéséből származó privatizációs bevétel felhasználását a testület hatáskörébe utalta. A 2001-es költségvetési rendelet tárgyalásakor jelezte, hogy a soron következő testületi ülésen előterjesztésében javaslatot tesz arra, hogy ezen források felhasználásával és más források bevonásával milyen beruházásokat javasolnak. Az előterjesztő átgondolva a már megkezdett, valamint a szükségesnek ítélt fejlesztési kiadások igényét, öt pontban foglalta össze javaslatát. A Gazdasági Minisztériumtól elnyert állami támogatású bérlakás-építési program befejezésére az elmúlt esztendőben kibocsátott 700 millió forint összegű kötvény, valamint a 399 millió forint pályázati pénz szolgál. Az áfakiadások fedezetére további 365 millió forint, a szükséges közművek megépítésére 120 millió forint fedezet szükséges. A készülő új István úti irodaház épületének, valamint berendezésének költségei 500 millió forintot tesznek ki. Az előterjesztő javaslata szerint a Baross utca halaszthatatlanná váló felújítási kiadása 100 millió forint, és 80 millió forintot javasolt a városrészben működő önkormányzati fenntartású iskolák számítógép-hálózatának cseréjére, melyet a technikai fejlődés is megkíván. A Széchenyi terv lakásprogramja keretében a pályázaton további 118 lakás megépítésének kiadásaira elnyert 341 millió forintos pályázati pénz áll rendelkezésre. Másrészt az állam által támogatott, nyolcszázalékos fix kamatozású fejlesztésihitel-felvételt 400 millió forintban javasolta meghatározni. Az első négy téma feladatai 2 milliárd 264 millió forintot jelentenek, mely a meglévő pénzeszközök 65 százalékos igénybevételét jelenti, mivel az ötödik pontban javasolt hitelfelvétel további pénzeszközkímélést jelent. Az előterjesztő javasolta, hogy az anyagban foglaltakkal értsenek egyet. Mészáros Ferenc képviselő (MSZP) egyetértett a Baross utca felújításának tervével, de nem értette, miért szerepel felújításként. Úgy vélte, tudomása szerint a BKV járművei által használt főútvonalak felújítása, karbantartása a fővárosi önkormányzat feladata, ezért kérdezte, megváltozott-e a rendelet, illetve ha nem, történt-e egyeztetés a fővárossal ebben a kérdésben? A Baross utcáról Hock Zoltán alpolgármester válaszában elmondta, beruházásról akkor beszélhetünk, ha egy földút szilárd burkolatot kap. Mivel itt egy igen rossz állapotú, az elvárásoknak nem megfelelő szilárd burkolat van, ezért minősül felújításnak. A képviselő által említett jogszabály nem változott meg, a Baross utca tulajdonjoga az újpesti önkormányzaté, kezelői joga pedig a fővárosi önkormányzaté. Ily módon a főváros feladatkörébe tartozik a Baross utca. A városvezetés nagyon sok alkalommal kezdeményezte a fővárosnál a Baross utca megépítését, illetve újjáépítését, de ezt minden esetben elutasították. Mivel most is biztosak abban, hogy a fővárosi önkormányzat e beruházást a közeljövőben nem fogja elvégezni (éppúgy mint a Szilágyi út megépítését sem), ezért az önkormányzat rákényszerül, hogy saját maga végezze el a szükséges munkálatokat. Az alpolgármester elmondta: a tervezett beruházás kapcsán meg fogják keresni az utcában lévő gazdálkodószervezeteket a beruházásban való esetleges részvállalás miatt, és ismételten megkeresik a fővárosi önkormányzatot is, kérve a beruházás költségei egy részének átvállalását. A beruházás már azért is elodázhatatlan, mert a 2002. évi beruházási programban szerepel a Leiningen utca Vécsey út, Fóti út közötti szakaszának csatornaépítése, amely az út lezárását és a Baross utca nagyobb leterheltségét jelenti. Dr. Hollósi Antal képviselő (Fidesz-MPP), e témánál maradva arról számolt be, hogy a Baross utca állapota a tanácsrendszerről áthúzódó, elmaradt feladat eredménye. A Baross utcának az 1980-as évek végén megkezdődött a rekonstrukciója, amelyet kritika ért, és azóta folyik az egymásra mutogatás, ám ez az ott élők és az utcában közlekedők részére nem jelent vigaszt. Mivel a beruházást fontosnak tartja az újpesti önkormányzat, javasolta a képviselőknek, hogy értsenek egyet a javaslattal. Hol van a koncepció? Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője arra utalt, hogy fontosnak tartja az előterjesztésben szereplő felújítást, de például Székesdűlőn is vannak igen rossz állapotú utak. A frakcióvezető - az előterjesztésen belüli újabb témaként - emlékeztetett az előterjesztő alpolgármester kábelhálózat értékesítését követő bevétel felhasználásával kapcsolatos elképzeléseire. Kiss Sándor elmondta, az önkormányzat 1999. június 17-i ülésén elfogadott határozat kimondja, hogy a befolyt vételár önkormányzatot megillető részének felhasználása érdekében készüljön városfejlesztési koncepció, és az legkésőbb 2000. január 31-ig kerüljön a képviselő-testület elé. Szó sincs arról, hogy az MSZP fejlesztésellenes lenne, de véleményük szerint szükség lett volna az újpesti lakosság érdekében egy szakmai körökkel, civil szervezetekkel egyeztetett vélemény kikérése után a határozatban említett koncepció kidolgozására. Elhangzott többek között, hogy a bérlakásépítést természetesen támogatják, a korábbi lakásépítést is megszavazták, mert véleményük szerint szükség van lakásépítésre. Ám a lakosság heterogén összetétele miatt különböző típusú lakásépítést tudnak támogatni, mert nem mindenkinek áll módjában megfizetni a piaci alapon megállapított árakat. Véleményük szerint szociális bérlakás építésére van szükség, továbbá a fiatal házasoknak tervezett garzonházak építésére. Az MSZP-frakció tisztában van azzal is, mondta Kiss Sándor, hogy a polgármesteri hivatal szűkös volta nem teszi lehetővé az egyre növekvő feladatok ellátását, de szerintük drága az épülő új irodaház, és nem tudják, szükség volt-e presztízsberuházásra. Hock Zoltán alpolgármester Kiss Sándor felvetésére reagálva elmondta, hogy a legfrissebb közvéleménykutatási eredménye szerint Újpest felnőtt lakosságának 92 százaléka kifejezetten támogatja a bérlakásépítési programot. Dr. Derce Tamás polgármester Kiss Sándorhoz intézve szavait elmondta, hogy hihetetlen lenézése a másik félének, ha valós és nem valós tényeken alapuló állításokat említ, klientúráról beszél, amelybe ő maga is beletartozik... Nagy István alpolgármestert szintén Kiss Sándor frakcióvezető szavai késztették hozzászólásra. Úgy vélte, a frakcióvezető által elmondottak példája volt, hogy mit eredményez az a tény, hogy az MSZP-frakció tagjai több mint egy éve nem vesznek részt az önkormányzati munkában. Kiss Sándor ugyanis számon kérte a demokratizmust, a döntéshozatal rendjét, és számon kérte a kábelhálózat eladásakor hozott határozat megvalósulását, a fejlesztési koncepció elkészítését. Az alpolgármester úgy vélte, koncepciók készítése helyett helyes, ha az önkormányzat döntéseket hoz, olyanokat, amelyek nyomán jelentős beruházások indulnak. Úgy vélte, az önkormányzat a befogadható, (folytatás a 6. oldalon)
