Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-05-17 / 10. (216.) szám

2001. május 17. \ JJ FEST Maratoni ülésen A költségvetés teljesítéséről, pénzmaradványról, díjak adományozásáról döntöttek (folytatás az 1. oldalról) Hock Zoltán alpolgármester szóbeli kiegé­szítésében utalt arra, hogy a testület minden év áprilisában tűzi napirendre az előző év költség­­vetéséről szóló beszámolót, és ennek ismereté­ben döntenek a pénzmaradvány elszámolásá­ról, és végzik el a gazdálkodásról szóló önkor­mányzati rendelet módosítását. Az előző költ­ségvetési esztendő pozitív szaldóval zárult, az előirányzott bevételeket teljesítették, a kiadá­sok tervezett mértékét - egyetlen intézmény ki­vételével - nem lépték túl, ennek megfelelően az előterjesztő a pénzmaradvány felosztására is készült javaslatot tenni. Mivel az előterjesztést tárgyaló pénzügyi, költségvetési bizottság ülé­sén is kérdésként merült fel a ténylegesen mu­tatkozó pénzmaradvány és a felosztásra java­solt pénzmaradvány közötti eltérés miértje, az előterjesztő emlékeztetett arra: amikor az ön­­kormányzatnak a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott lakásépítési pályázatát sikeresnek ítélték, a szerződés megkötésének feltétele volt az önkormányzat önrészének letéti számlán történő elhelyezése, amelyet címzett, kötött pénzeszközként kellett nyilvántartani. Ez ugyan növeli a 2000. évi gazdálkodási eredmé­nyét, de természetesen egy korábbi döntésnek megfelelően csak a Káposztásmegyeren meg­kezdett lakásépítésre fordítható. A másik tétel pedig a nyolc kisebbségi önkormányzat 2000. évi pénzmaradványa. Az előterjesztő alpolgár­mester ezt követően többek között arra utalt, hogy az önkormányzat képviselő-testületének még 1996 decemberében született rendelete ér­telmében az intézményeknél keletkezett pénz­­maradványt nem vonják el, hanem visszautal­ják számukra, amely ily módon a 2001. év nö­vekményét eredményezi. A polgármesteri hiva­tal esetében megtörténik a már részben lezaj­lott események számviteli rendezése - például a közalkalmazottak egyszeri jutalmazása, a Megyeri úti orvosi rendelő megszüntetése, illet­ve a Labdarúgó utcai egykori bölcsődeépület­ben történő elhelyezése, az átmeneti otthon ki­alakítása költségeinek megjelenítése - a meg­maradt 88 millió forintot pedig az előterjesztő javasolta, hogy helyezzék az általános és tar­talék alapra, amely a nem tervezhető előirány­zatok finanszírozását szolgálja. Az előterjesztő javasolta, hogy 15,5 millió forinttal csökkent­sék a részben önálló költségvetési intézmények bevételi előirányzatait, és ily módon növeljék támogatásukat. Az előterjesztő alpolgármester kiemelte: az iparűzési adókból 2000-ben több­letbevétel keletkezett, e tételt a fővárosi önkor­mányzat által megjelölt összegben kell a költ­ségvetésben szerepeltetni és a tárgyév végén jelenik meg a valós összeg. Az intézmények gazdálkodását a tavalyi és az idei költségvetési rendelet vitájában megfogalmazott és általa alaptalannak tartott véleményekkel szemben egyértelműen jónak ítélte meg, a képződött megtakarítások az intézmények jó gazdálkodá­sát és a jó tervezést igazolják. Lényegesnek tar­totta, hogy a 2000. évi gazdálkodási év kiegyen­súlyozott volt, hitelfelvétel nélkül zárult, és ju­tott „erő” a többletfeladatok vállalására is. Az önkormányzat elismertségét bizonyítja például a 700 millió forint értékű kötvénykibocsátás is. Hock Zoltán alpolgármester szólt arról is, hogy a költségvetési beszámolót az államháztartási törvény előírásának megfelelően a könyvvizs­gáló is véleményezte, észrevételeit pedig átve­zették a beszámolóban. Egyetlen elmaradás­ként a lakások kataszteri nyilvántartását emlí­tette, ugyanakkor jelezte, hogy 2001-ben ez is meg fog történni. Daróczi Lajos (Fidesz-MPP) a pénzügyi, költségvetési bizottság elnökeként szólt arról, hogy a bizottság egyhangúlag fogadta el az elő­terjesztést és támogatólag terjesztik a képvise­lő-testület elé. Kiss Sándor, az MSZP-frakció vezetőjeként többek között arról tájékoztatta a testületet, hogy a képviselőcsoport megtárgyalta az előter­jesztést és kialakította arról álláspontját. Dicsé­retesnek tartotta, hogy az önkormányzatok lét­rejöttét követő 11-edik esztendőben közel ke­rült a testület ahhoz, hogy az önkormányzat va­gyonáról, pénzforgalmáról, befektetéseiről hite­les, valós képet kapjon. Úgy vélte, amennyiben az intézmények beszámolóját is a könyvvizs­gáló fogja auditálni, és a befektetések is felké­szült szakemberek kezébe kerülnek, és minde­zekről a testület is hiteles tájékoztatást kap, akkor a jogszabályi kívánalmaknak megfelelő­en hiteles képet lehet kapni. Az MSZP-frakció pozitívumként értékelte, hogy likviditási gon­dok nem merültek fel. Ellentétben az előter­jesztő véleményével, azon az állásponton vol­tak, hogy az intézmények bevételei nem telje­sültek a tervezettnek megfelelően. Az intézmé­nyek bevételeinek felültervezettségét frakció­juk már korábban is jelezte és úgy vélték, hogy a lemaradást kizárólag az intézmények igen visszafogott gazdálkodása tette lehetővé. A ki­adások rovatot tekintve bizonyosságot kaptak arra nézve, hogy a köztisztviselők és a közal­kalmazottak reálbére nem emelkedett, elma­radt az infláció átlagától, a személyi kiadások ugyanis csak 98,44 százalékra teljesültek. Úgy vélte, hogy a felújítások elmaradása a későbbi­ek során jelent majd terheket, és feszültségté­nyező lehet. Ugyanakkor figyelemre méltónak ítélte a frakcióvezető a beruházások túlteljesíté­sét, amelyet a kampány előszelének vélt felfe­dezni. Nem tudta frakciója értelmezni az Új­pesti Gyermek- és Ifjúsági Ház jelentős beruhá­zási túlteljesítést, továbbá a 109 nyugdíjas és 185 állományba nem tartozó személy számára megjelölt - általuk magasnak minősített - összeg kifizetését, amelyet a klientúra építése­ként minősített Kiss Sándor. A frakcióvezető úgy vélte, hogy a beszámoló nem ad okot arra, hogy az MSZP-frakció tagjai számára elfogad­ható legyen. Hock Zoltán alpolgármester úgy fogalma­zott, hogy az MSZP-frakció reagálására számí­tani lehetett, mivel a költségvetési rendeletet elfogadását is megtagadták. Mivel több észre­vétel, hozzászólás, kérdés nem volt, az előter­jesztő zárszavában arra emlékeztette a jelenlé­vőket, hogy külön megbízás eredményeként a megbízott cég az intézmények mérlegét is audi­­tálja, bár törvény nem írja elő az önkormányza­tok számára az önállóan gazdálkodó költségve­tési intézmények gazdálkodásának könyvvizs­gáló általi vizsgálatát. Szólt arról is, az intéz­mények bevételi elmaradását nem tartja tragi­kusnak, és meggyőződése, hogy a bevételi terveket a realitásoknak megfelelően határoz­ták meg. Az építmény- és telekadóról szólva el­(folytatás az 5. oldalon) Az Újpesti Erőmű közleménye A Budapesti Erőmű az újpesti telephelyen új erőművet létesít. A létesítéssel kapcsolatosan az újonnan épülő telephelyen belüli csővezetékek tisztítását gőzfelfúvatással végezzük majd. A tisztításnak ez a módja erőteljes hangjelenséggel jár, azonban a hanghatáson túl a környezetre veszélyt nem je­lent. A létesítési projekt ütemezése szerint a kifúvásokra május és június hónapban, várhatóan kéthetes időintervallumokban kerül sor. Terveink szerint a műveletek kizárólag munkana­pokon, kora délelőtti és délutá­ni időpontokban történnek. Az erőteljes hanghatással járó műveleti fázisok esetenkénti időtartama mintegy 20 perc lesz. A várható kellemetlen hanghatásokért előre is szíves elnézésüket kérjük. Az Újpesti Erőmű vezetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom