Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-05-03 / 9. (215.) szám
Rendkívüli testületi ülésen A honvédségi lakásokról tárgyaltak Rendkívüli testületi ülésre került sor a városháza dísztermében április 17-én, melyet az MSZP-frakció tíz képviselője kezdeményezésére - a HM-lakásokkal kapcsolatos peres eljárás tárgyában - hívott össze dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere. A napirend tárgyalása előtt dr. Derce Tamás tájékoztatta a testület tagjait annak a levélnek a tartalmáról, amelyben Albrecht Péter, az SZDP frakcióvezetője tett javaslatot arra, hogy a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzatban betöltött tisztségéből mentsék fel Schiller Lászlót, és helyette a testület válassza meg Kása Károlyt. A testület tagjai 25 igen, 1 nem és 3 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták a javaslatot. Érdeklődők jelenlétével Ezt követően a testület tagjai a napirend első pontjaként - több lakó jelenlétében - a káposztásmegyeri honvédségi lakásokkal kapcsolatos téma tárgyalását kezdték meg. (A témáról többször írt lapunk, az Újpest is, de a testületi ülésen elhangzottak megértéséhez lényeges az ügy előzményének felelevenítése: a rendszerváltás előtt a fővárosi tanács és a Honvédelmi Minisztérium közös ingatlanépítésbe kezdett Káposztásmegyeren. A fővárosi önkormányzat által kisajátított, egykori termelőszövetkezeti földterületen a lakásépítés költségeit a Honvédelmi Minisztérium állta. A rendszerváltás után a főváros jogellenesen adta át az ingatlanvagyont az újpesti önkormányzatnak, és mivel nem tisztázott a lakások tulajdonjoga, emiatt 320 lakás bérlője nem tudja megvásárolni a lakását. A Honvédelmi Minisztérium a lakásokat peres úton kívánta visszaszerezni a fővárostól és Újpest Önkormányzatától. Az első fokon született ítélet alapján Újpest Önkormányzata pert vesztett a honvédelmi tárcával szemben, de a per tovább tart, hiszen az ítélet ellen mindkét önkormányzat fellebbezett... A szerk.) Dr. Derce Tamás polgármester - ismertetve az MSZP-frakció tíz tagja által aláírt és a rendkívüli testületi ülés összehívására vonatkozó beadványt, a testületi ülésen határozati javaslatot várt a rendkívüli ülést kezdeményező MSZP-frakciótól. A beadványból kitűnt, az ülést kezdeményezők úgy vélik, Újpest többmilliárdos vagyona elveszhet, az önkormányzatot több tízmilliós perköltség megfizetésére kötelezhetik, a lakók évek óta nem tudják megvásárolni lakásukat, szükség van a helyzetet tényszerűen feltáró és elemző ülésre. Elfogadhatatlannak tartják, hogy erre a per ideje alatt nem került sor, mindemellett úgy vélték, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő, és a fellebbezés előtt sem konzultáltak e témában a képviselőkkel. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője a levezetőelnök észrevételéről szólva elmondta, hogy I javasolják: a polgármester tájékoztassa a \ képviselő-testületet a peres eljárás állásáról, vitassák meg, hol tart az ügy, mi várható, hogy a szükséges következtetést le tudják vonni, és döntést hozzanak e kérdésben. Elmondta, nem ismerik a fellebbezés indokait, ezért erről is tájékoztatást kérnek. Javasolta továbbá, hogy a képviselő-testület tegye lehetővé a lakók képviseletében dr Dániel Károly meghallgatását, majd a későbbiek során frakciója határozati javaslatot is beterjeszt. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztette szavazásra azt a kérdést, hogy a testület megadja-e a szót dr. Dániel Károlynakl A képviselők erre 29 igen szavazattal voksoltak. Dr. Dániel Károly a HM-lakások bérlőit a testületi ülésen képviselve elmondta: korábban részt vett az önkormányzat gazdasági bizottságának ülésén, a testület tagjainak is csak megismételni tudja akkor és ott elmondott véleményét. Úgy vélte, a lakóknak teljesen mindegy, hogy kitől vásárolhatják meg lakásukat. Véleménye szerint 1998 novembere óta nem történt ez ügyben előrelépés, ezért sokan elköltöztek, elkeseredtek, úgy vélte, egy korábbi hibás döntés miatt a lakókat nem érheti hátrány. Jogászként elemezte a bíróság e témában hozott első fokú ítéletét, és a gazdasági bizottság ülésén is elmondottak szerint nem talált semmilyen jogi érvet arra vonatkozóan, hogy Újpest Önkormányzata másodfokon pert nyerhessen. Tanulmányozta a fővárosi önkormányzat fellebbezését, az abban foglaltak alapján sem látott jogi esélyt a per megnyerésére. Az első fokú ítéletben megfogalmazott állítás, mely szerint 1990-ben kezelői joga keletkezett a Honvédelmi Minisztériumnak, nem dőlt meg és azt sem sikerült bizonyítani, hogy a fővárosi önkormányzatnak valaha is lett volna kezelői joga. Az újpesti önkormányzatot az ügyben vétlennek és az ügy szenvedő alanyának tartotta, mivel a fővárosi önkormányzat olyan jogot adott tovább, amelyet nem lehetett volna. Úgy vélte, hogy ebben a kérdésben megkérdőjelezné a gazdasági bizottság ama érvét, hogy az önkormányzat érdekét kell szem előtt tartani, mert 320 család érdeke is igen fontos. Hiányolta a polgármester ama ígéretének megvalósulását is, mely szerint a bírósági ítéletet követően nem akadályozza a bentlakók számára a lakások megvásárlását. Perrel, vagy anélkül Kiss Sándor az MSZP frakcióvezetőjeként és a szóban forgó terület egyéni képviselőjeként arról fejtette ki véleményét, hogy sokszor kért szót a HM-lakások ügyében, és az ügy tisztázása nem sikerült. Bár a lakásvásárlás joga törvényben biztosított, több száz család nem élhet ezzel a lehetőséggel, és ezeket a családokat emiatt jogi hátrány érte. Személyes véleményeként elmondta, itt nem csupán jogi, hanem alkotmányossági kérdésről van szó, ugyanis sérül a jogegyenlőség elve, több száz embert ilyen hátrányok nem érhetnek. Ezen túlmenően anyagi és erkölcsi hátrányok is vannak, hiszen ha majd egyszer meg is tudják vásárolni a lakásokat, nem tehetik oly módon, mint 1996-1997 között lehetett volna. Úgy vélte, az 1998-ban született gazdasági bizottsági határozat nem jutott érvényre a peres eljárás megindítása miatt, nem kezdték meg a lakások értékesítését. Az MSZP-frakció lehetőséget látott volna a peren kívüli egyezségre, azonban az ezt célzó interpellációjára adott válaszában a polgármester ezt a lehetőséget kizárta, holott másutt is történt ehhez hasonló esetben peren kívüli egyezség. Bírálta a Honvédelmi Minisztérium hozzáállását, és a kompromisszumkészség hiányát, amelyet az újpesti önkormányzatnál is tapasztalt, hiszen a vagyon feletti vitában a lakók érdeke háttérbe szorul. Kiss Sándor úgy vélte: frakciója számára nem a felelősség kérdése, hanem az emberek sorsának alakulása a döntő kérdés, ezért a következő határozati javaslatot tárta frakciója nevében a képviselők elé: „a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel az úgynevezett HM- lakások értékesítésének feltételeiről, az értékesítés megkezdésének idejéről. A tárgyalásokon érje el a lakásoknak a benne lakó bérlők számára történő elidegenítését, az elidegenítésből befolyt összeg letétbe helyezésével. ” Ki jogosult eladni? Dr. Derce Tamás polgármester az elhangzottak alapján arról szólt: a jog nem az a stúdium, amely azt jelentené, hogy ha valaki elolvasott valamit, akkor jogértő emberré válik. Arra figyelmeztette az MSZP frakcióvezetőjét, hogy alapvető tévedés és hiba azt állítani, hogy a bérlakásban lakókat kár érte, hiszen a kár fogalmát a Ptk. konkrétan meghatározza. A HM-lakásokkal kapcsolatos államigazgatási eljárás azért szünetel, mert azt az alapvető kérdést kell eldönteni, hogy ki jogosult eladni a lakásokat. Az általa tett és mások által hiányolt ígéretről szólva elmondta, a bírói ítélet kezelői jog bejegyzését rendeli el, holott a kezelői jog már 1990- ben megszűnt. Ezért a Földhivatal be sem fogja jegyezni a HM kezelői jogát, mert ilyen nincs, az ítélet a tulajdonjogról sem rendelkezik. Ami a fővárosi önkormányzat fellebbezését illette, annak tartalmát a polgármester negatívan értékelte, ugyanakkor megemlítette, hogy Újpest Önkormányzata 18 oldalas fellebbezést nyújtott be. Más kerületek peren kívüli megállapodásáról szólva megemlítette, szeretné látni az ennek nyomán kifizetett pénzösszegeket. Konkrét időpontok megjelölésével cáfolta Kiss Sándor frakcióvezető tájékoztatást hiányoló megjegyzését, utalt arra, mikor és hány esetben tárgyal e témában a testülettől nyert felhatalmazás alapján az önkormányzat gazdasági bizottsága, majd a képviselő-testület. A gazdasági bizottság 1998-ban döntött úgy - a testülettől átruházott hatáskörben -, hogy az önkormányzat ne adja át ingyen az ingatlanokat, hanem kezdjen tárgyalásokat. Ezt követően került sor a peres eljárásra. A gazdasági bizottság eme'ülésén minden párt képviselője jelen volt. A bírósági ítélet megfellebbezésével (Folytatás a 6. oldalon)
