Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-03-24 / 6. szám
Szociális helyzetkép 2000 Hogyan élnek? Miből élnek az újpestiek? _____2000. március 24. ajPEsr Ú jpesten utoljára öt évvel ezelőtt készült olyan szociológiai felmérés, amely a városrész lakóinak életkörülményeit, gazdasági és társadalmi helyzetét vizsgálta. Az önkormányzat megbízásából - az elmúlt év utolsó heteiben - a Hard Kft. a korábbinál magasabb színvonalú, számos témakört érintő, kérdőíves vizsgálatot végzett. A közelmúltban elkészült tanulmányban világossá váltak azok a statisztikai összefüggések, amelyek az önkormányzat döntéshozatalát segíthetik. Az újpesti helyzetképéről Nagy István népjóléti alpolgármesterrel beszélgettünk. • Ön személy szerint hisz a kérdőíves, bevalláson alapuló felmérésekben? Mennyire tartja reálisnak a tanulmányban vázolt helyzetképet?- A tanulmány készítői 2000 fős mintavétellel, több mint 80 kérdésre adott válasz alapján vonták le következtetéseiket. A felmérésbe a 18 év feletti lakosokat vonták be, akiknek összlétszá- ma Újpesten megközelíti a 85 ezret. A vizsgálat korra, nemre és iskolai végzettség szerint reprezentálja a városrész polgárait. Úgy gondolom, ez a típusú vizsgálat - amely egyébként a segélyezettek rétegéből 50 mélyinterjúval is kiegészül - alkalmas a városrész szociális helyzetének feltárása, az életkörülmények, életmódok megismerése. • Milyen következtetések vonhatók le a demográfiai adatsorokból?- Az életkort illetően megállapítható, hogy Újpest lakossága viszonylag fiatal: a férfiaknál 43,3 a nőknél 46,3 év az átlagéletkor. A legfiatalabbak által lakott városrész Káposz- tásmegyer, a legidősebbek a Kertvárosban élnek. Számomra meglepő adat - és igen kedvezőtlennek látszik -, hogy a legfiatalabb korcsoportban (18-29 év) egy negyedet tesz ki azoknak az aránya, akik csak 8 osztályt végeztek. A felsőfokú végzettségűek aránya 16%. A kutatás azt bizonyítja, hogy az iskolai végzettség az a faktor, amely legjobban befolyásolja áz életesélyeket. A vizsgált lakosság közel 80%-a 5 évnél régebben él Újpesten. Családi állapotukat vizsgálva 56% házas illetve párkapcsolatban él, azonban 44%-kuk egyedül álló. A kerületben a hagyományos családszerkezet a leggyakoribb: házaspár és egy vagy több gyermek teszi ki a családok 35%-át. Minden tizedik család azonban csonka, ezek többsége elvált nők által fenntartott. A háztartások 24%-ában nincs aktív kereső, többségüket nyugdíjasok alkotják. A vizsgálat szerint Újpesten 100 aktív keresőre 113 eltartott vagy inaktív személy jut. A foglalkoztatottságot vizsgálva a legnagyobb csoport (29%) a szolgáltatásban dolgozik, ezt követi az ipari és kereskedelmi dolgozók csoportja. • Mit mutatnak az adatok a munkanélküliséggel kapcsolatban?- A felmérés alapján Újpest lakosságának megközelítőleg 7%-a munkanélküli, ez az arány rosszabb a fővárosi átlagnál. A megkérdezett munkanélküliek többsége az állami vállalt megszűnését, illetve a létszámleépítést jelölte meg a munkanélküliség okaként. Közhasznú munkán a megkérdezettek 8%-a vett részt. Az adatokból az derül ki, az érintettek egy része a fekete gazdaságban talál munkát. Amikor a kutatók azt a kérdést tették fel, hogy: “Ha az önkormányzatnak lenne 50 millió forintja, azt mire költse?”, a megkérdezettek egyötöde munkahelyteremtést jelölte meg. Ez azt jelenti, hogy a városrész lakói komoly problémának érzékelik környezetükben a munkanélküliséget. • Milyen képet mutat az újpesti lakosság jövedelmi helyzete?- A vizsgálat alapján az újpesti családok nettó átlagjövedelme közel 65 ezer Ft., ez valamennyi bevételt: a fizetést, a nyugdíjat, a segélyeket is tartalmazza. A jövedelem meghatározó eleme a fizetés, amely a férfiaknál: 83.940, a nőknél 72.511 forint. A kutatók a családokat öt jövedelmi osztályba sorolták: az alsó 20% a létfenntartási küszöb érték (16 ezer Ft/fő) alatt él, őket követik a “lecsú- szók”, akiknek jövedelme a küszöbérték körül helyezkedik el (16 és 24 ezer Ft. között), és családi költségvetésük deficites; arányuk: 20%. A következő csoport a közép réteg (20%), majd a középső-felső kategória következik (31-36 ezer/ fő). A felső 20%-ba azokat sorolták, ahol az egy főre eső jövedelem meghaladja a 36 ezer Ft-ot. • Hogyan vázolható a városrész lakóinak lakáshelyzete?- A megkérdezettek 82%-a saját tulajdonú lakásban lakik, 10 százalék önkormányzati lakásban él. A lakások mindössze 16%-a családi ház, a többség tehát lakásban lakik. Újpesten az átlagos lakás mérete 55 m2. Ami az otthonok felszereltségét illeti, telefonnal a háztartások több mint 80%-a rendelkezik. A legelterjedtebb eszközök: a színes televízió és az automata mosógép (90 ill. 75%). A háztartások több mint felében videó és mikrohullámú sütő is található. Harmaduk rendelkezik zenetoronnyal illetve mélyhűtővel is. A személyi számítógépek száma 20% felett van. A gépkocsik aránya 35%. • Milyen arányt foglal el a segélyezettek köre?-A felmérésben résztvevők 17%-a állította, hogy kap valamilyen segélyt vagy szociális támogatást, emellett közel 40% úgy vélte, családjában támogatást igénylő szociális probléma van. Elsősorban az egyedül élő, idősebb korosztály igényli a támogatást. Az adatok szerint az optimális gazdasági egység a négyfős háztartás, ennét kisebb vagy nagyobb létszámnál gondok merülnek fel. Újpesten a lakás fenntartása jelenti a legnagyobb problémát. Rákérdeztünk arra is, hogy mennyire elégedettek az önkormányzat szociális munkájával. A válaszok többsége megértést tükröz. Az elégedetlenség okai között leginkább azt említették, hogy kevés a segély összege valamint, hogy bizonyos segélyeket újra és újra kérelmezni kell. • Levonhatók-e következtetések az itt élők egészségi állapotáról?- A válaszok alapján a városrészben előforduló leggyakoribb betegségek: a magas vérnyomás, illetve a szív és érrendszeri betegségek. A kerület felnőtt lakosságának 41%-a dohányzik, még szomorúbb, hogy ez az arány a fiatalok között (18-29 év) között 51%. • Kiderül a felmérésből, hogy mire költenek az újpesti családok?- A fogyasztási szerkezet vizsgálatakor szembetűnő, hogy a válaszadók nem voltak őszinték. A felmerés szerint a lakosság kb. 30%-kal többet költ, mint a bevallott jövedelme. A háztartások 30%-a rendelkezik megtakarítással és kb. ugyanannyian költöttek nyaralásra. A családok költségvetésében a két legnagyobb kiadási tétel az élelmiszer és a lakásfenntartás. A vizsgálat alapján egy átlagos újpesti család egy személy élelmiszer ellátására naponta kb. 300 forintot költ. A lakásfenntartási költség egy háromtagú háztartás esetében majdnem ugyanekkora összeg. A számlafizetési fegyelem az idősebb korosztályban jelentősen nagyobb, a díjhátralékosok többsége a fiatalok közül kerül ki. • Milyen tanulságok vonhatók le a kutatás eredményei alapján?-A rendelkezésünkre álló szociális helyzetkép elsősorban az iskoláztatás, képzés, továbbképzés fontosságát és felelősségét veti fel az ön- kormányzat számára, ellenkező esetben Újpesten a közeljövőben széles rétegek leszakadását élhetjük át. A tanulmány és az anonim esettanulmányok során felmerült speciális problémák - a fogyatékos gyerekek, a mozgáskorlátozottak segélyezése - a rendeletek készítésénél és módosításánál fontos, eddig nem a probléma súlyának megfelelően kezelt területekre is ráirányítja a figyelmet. Rojkó A. A szociális helyzetkép elsősorban az iskoláztatás, képzés, továbbképzés felelősségét veti fel az ön- kormányzat számára - mondja Nagy István alpolgármester (Fotó: Zalka I.)
