Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-02-11 / 3. szám
II t-bl Még nem ez a kérdés Válunk, vagy nem válunk Mindenki erről beszél. Egy megromlott kapcsolatról. Vannak, akik úgy vélik: válás lehet a vége. Mások legyintenek: lárifári! Nem eszik olyan forrón a kását, marad minden a régiben. S vannak, akik még a gondolattól is ódzkodnak, végig sem akarják gondolni, jöhet egykoron valami más a másik életében. Emberi reakciók és nagyon is emberi élethelyzet. Még akkor is, ha a fentiek nem férfi és nő, hanem egy főváros és egy városrész viszonyát taglalják. Az egymástól elhidegülő partnerek: Nagy-Budapest és Újpest. Válás lesz a vége? Válás lesz a vége! Válás lesz a vége... Mindenki erről beszél. Kijelentő, kérdő, avagy felszólító mondatban. Mi a kérdőjeles változattal kerestük meg Újpest polgármesterét dr. Derce Tamást, néhány nappal a képviselő-testület ülése után.- A mondat végére én is kérdőjelet teszek, nem tudom milyen lesz a jövőben Újpest és a főváros kapcsolata. Találgatni természetesen lehet, de azt hiszem, nem érde- mes.^vzt azonban tudom, tíz esztendeje köt bennünket össze vagyoni életközösség a fővárosi önkormányzattal. E sajátos, úgynevezett kétszintű, ám egymással alá és fölérendeltségi viszonyban nem lévő önkormányzat számára az állami költségvetés egy összegben utalja át a Budapest működéséhez odaítélt pénzösszeget. Négy éven át, bár sok vitánk volt, együtt döntöttünk az anyagiakról, az újraosztásról, egyetértési jogkörünk alapján. Azután változott a helyzet, az MSZP-s többségű parlament a kerületi önkormányzatok többségének véleményét, tiltakozását figyelmen kívül hagyva csupán véleményezési jogkört biztosított számunkra a forrásmegosztásban. Egy jó házasságban is lehetnek viták az anyagiak miatt. Esetünkben is ez történt. Tíz esztendő elég volt ahhoz, hogy Steindl Imre tervei alapján felépüljön a Parlament épülete. Tíz év nálunk kevés volt arra, hogy a rendszerváltás ígéretét, az egymás véleményének kikérésén, konszenzuson alapuló döntéshozatalt megérjük. Ahogy mondani szokták: betelt a pohár, az utolsó csepp a 2000. évi forrásmegosztás volt - mondja dr. Derce Tamás. • Három héttel ezelőtt - éppen egy sajtótájékoztatón -jelentette be: amennyiben a képviselő-testület felhatalmazza: független szakértőket bíz meg azzal a feladattal: vizsgálják meg: életképes lenne- e Újpest önállóan, megyei jogú városként a főváros közigazgatási határán kívül. A felhatalmazást megkapta, de a 19 igen szavazat mellett volt 7 nem is...- Valóban, egy hosszú vita is megelőzte a szavazást, amelyben két táborra szakadt a képviselő-testület. (Erről lapunk 1. oldalán kezdődő, a testületi ülésről szóló tudósításban részletesen írunk. A szerk. megj.) Pedig a beterjesztett határozati javaslat nem arról szólt, váljunk-e le Budapestről, vagy sem, hanem arról: megbízzuk-e a szakértőket annak eldöntésére, kerülhetünk-e jobb helyzetbe, ha önálló városként kapcsolódunk az állami költségvetéshez - mint például Dunakeszi, Vác, Zalaegerszeg és a példát hosszan sorolhatnám - vagy sem? • Újpest esetleges leválása időről-időre foglalkoztatja a közvéleményt. Vajon mi lehet ennek az oka?- Újpest még őrzi városi múltját intézményeiben, szokásaiban, az újpestiek többsége kisvárosi életformát követ, a szó nemes értelmében. A mai ötvenes korosztály - és az ettől idősebbek - hivatalos okirataiban Újpest szerepel szülőhelyként. Ráadásul a rendszerváltást megelőző időszakban, a nyolcvanas évek végén az akkori tanácsi vezetés is egy hatástanulmányt kívánt készíteni arról, vajon kedvezőbb lenne-e az újpestiek helyzete, ha kiválnának Budapestből? Erre a tervre sokan emlékeznek, hiszen nagy publicitást kapott. A vizsgálat végére azonban a rendszerváltás nem mindennapi időszaka miatt, nem sikerült pontot tenni. • A felvetés publicitásával most sem volt gond, ezt többen az Ön szemére is vetették a testületi ülésen. De folytassuk a gondolatot: mi következhet a vizsgálat lezárása után?- Először a kérdés második részére felelnék. A vizsgálat eredményét megismertetjük az újpestiekkel. Amennyiben számunkra kedvezőtlen jövőt fest a végeredmény, el kell fogadnunk, de ezt nyugodt lelkiismerettel tehetjük, hiszen megtettünk minden tőlünk telhetőt. Sőt a témát, ha nem is egyszer és mindenkorra, de hosszú időre levehetjük a „napirendről”. Más a helyzet, ha biztatást jelent a vizsgálati eredmény, vagyis pozitív az összkép. Még ez sem jelenthet automatikus elszakadást, sem az elszakadás ígéretét. A döntést nem én hozom meg, nem is a testület tagjai, hanem ki kell kémünk az itt lakók véleményét, s ami a legfontosabb: valamennyi kérdésükre választ kell adnunk. Amennyien úgy érezzük: a változtatásra megvan az igény az újpestiek részéről, akkor és csakis akkor kezdeményezhetjük a népszavazás kiírását. Amennyiben a népszavazás is megerősíti a megyei státusz igenlését, a parlament mondja ki a végső szót. Egyszóval több hónap telik majd el a végleges döntés meghozataláig. De hogy a kérdés első felére is válaszoljak: valóban a képviselő- testület MSZP-frakciója felelőtlen, meggondolatlan kijelentésként értékelte, hogy szóba hoztam az elszakadást. Véleményükön semmi kivetnivalót még nem lelnék, hiszen a politikában - és a képviselő-testület politikai alapon jött létre - az ellenzéknek az a dolga, hogy bírálja a másik oldal tevékenységét. Az MSZP képviselőcsoportja a forrásmegosztási rendelettervezet véleményezésénél is más álláspontra helyezkedett, a vitában teljesen pártpolitikai alapon a fővárosi önkormányzatot képviselték. Mivel a fonrásmegosztási reform elutasítása vezetett az esetleges kiválás gondolatáig, tiszteletben is tartanám véleményüket, ha az engem és támogatóimat ért bírálat során nem csupán arra a megállapításra jutottak volna, hogy már a gondolatfelvetés is káros, Barna Gábort, a Mester Nívó Építőipari Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét, miért kapott többszáz újpesti lakásvásárlójuk a napokban a Fővárosi Kerületek Földhivatalától olyan határozatot, amelyben elutasították a tulajdonjog bejegyzése iránti igényt, és azt - ezzel egyidejűleg - az ingatlan tulajdoni lapjáról is törölték?- Az elmúlt években társaságunk, a Mester Nívó Kft. volt Újpesten a legnagyobb számú lakást építő cég, és mint ahogy az Újpest lap karácsonyi számában is nyilatkoztam, cégünk a jövőben is szeretné eme tevékenységét Újpesten folytatni. Legnagyobb örömünkre vásárlóink elégedettek építőipari tevékenységünkkel, a megvásárolt lakás minőségével, a kedvező megítélés következtében évek óta nincsenek értékesítési gondjaink, lakásaink kelendőek. Ezért is tartjuk sajnálatosnak azt, ami történt, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Mester Nívó és a Mester Co. vásárlói részére - ahogyan ígértük- a per, teher-, és igénymentes tulajdonjogot biztosítsuk. A tulajdonjog bejegyzés elutasítására a közismerÚjpest megosztására alkalmas, létbizonytalanságot, félelmet okozott a nép körében, elriasztja a befektetőket, drágul a közlekedés, a mindennapi élet. Úgy vélem, jómagam és a határozati javaslatot igennel elfogadó képviselők a gondolat és a gondolkodás szabadságát „hirdették” ellentétben azokkal, akik ennek ellenkezőjére voksoltak. Hiszen határozatunk nem lépi túl azt, amiért született: a vizsgálat elindítását. S emögött már konkrét válaszokat, félelmeket, mögöttes tartalmat kár keresni. Én nem tapasztaltam pánikot, félelmet, pusztán kíváncsiságot fedeztem fel az elmúlt hetekben beszélgető- partnereimnél. A befektetőket pedig nem az érdekli, városban vagy kerületben telepszenek-e meg, hanem az infrastruktúra. Jónéhány évvel ezelőtt egy multinacionális cég palackozó üzemet akar létesíteni Újpesten. Nem jött létre az üzlet, mert sajnos nem volt telefonvonal. Dunaharasztiban volt... • A fővárosi önkormányzatban sem fogadták tetszéssel a leválás lehetőségét felvető gondolatot...- Bizony nem, hiszen a lehetősége megvan annak, hogy más kerület is vizsgálatba kezd. Arról nem is beszélve: sokan végezhetnének számadást: vajon jobb lett-e az élet az utóbbi 10 évben Budapesten? Vélhetően nem lenne a válasz, hiszen repedezik Nagy-Bu- dapest képzeletbeli városfala, politikai alapon osztja meg a közgyűlés a fővárost, és annak lakóit... • Néhágy napja ismét terítékre került a türelmi zóna kijelölése is, amelyben a döntés szintén a fővárosé. Talán már mondani sem kell: ebben sincs egyetértés...- Arról már nem is kívánok beszélni, miért éppen Újpesten kellene az utcalányok számára jelentős területet biztosítani, hiszen a döntés joga ebben a fővárosi önkormányzaté. A kijelölést is saját erőből oldotta meg anélkül, hogy konzultált volna velünk. Ennek „csupán” az lett az eredménye, hogy sikerült olyan területet kijelölniük erre a célra, amely a szennyvíztisztítómű közelében magántulajdonban van. De kijelölték a Duna-parton azt az ártéri erdőszakaszt is, amely - éppen a főváros által - nemrégiben természetvédelmi területté nyilváníttatott, és egy olyan területet, ahol őshonos a homoktövis, vagyis e védett cserje. Korábban szóba jött még lehetőségként a Népsziget is, ahová az újpestiek családostól, vagyis gyermekestől járnak kirándulni. Ilyen döntések idején ugye nem csoda, hogy az elhidegülésnél tartunk? Bangha Katalin ten rendezetlen budapesti telekkönyvi bejegyzési elmaradások , és részben a Kft. adminisztrációs hibái miatt került sor. Közismert, Budapesten és ezen belül Újpesten több ezer lakásnak évekig, sőt évtizedekig nem volt földhivatali bejegyzése, és tudomásunk van arról, a mai napig vannak olyan épületek, amelyek nincsenek telekkönyvileg rendezve. A földhivataloknak az elmúlt év végéig, törvényi kötelezettségből adódóan - a telekkönyvi hátralékokat fel kellett számolniuk. Ez óriási feladat volt, a budapesti ingatlanok telekkönyvezése az ország több pontján lévő földhivatalaiban is folyt-épp a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. Sajnos emiatt is elkallódhattak iratok. Reméltük, hogy a telekkönyvi hátralékok ledolgozásával párhuzamosan a telekkönyvi bejegyzések az általunk épített ingatlanok esetében is megtörténnek. Mivel a földhivatal minden egyes ingatlannál befogadta és bejegyzésre alkalmasnak találta az alapító okiratokat, vártuk a hivatali eljárás befejezését. Az elmúlt év végéig, a földhivatal hiánypótlásra (Folytatás a 17. oldalon.) Megkérdeztük...
