Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-02-11 / 3. szám
LiJ I r S1 2000. február 11. Testületi ülésen Vihart kavart a forrásmegosztás a díszteremben is (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők ezután személyi kérdésekben döntöttek: Opavszky Szilárd, a MIÉP önkormányzati képviselője arról tájékoztatta a testületet, hogy pártja a közelmúltban értékelte a képviselő testületben résztvevő, illetve az önkormányzat bizottságaiba delegált tagok munkáját. Ennek nyomán döntöttek arról, hogy a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületébe Schildné Veres Ölga helyett Mocsonoky Annát kívánják delegálni. A képviselő-testület 20 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül delegálta a MIÉP részéről a részönkormányzatba Mocsonoky Annát. Dr. Derce Tamás polgármester ezt követően javaslatot tett arra, hogy a képviselő-testület fővárosi küldöttnek Kovács Sándort, az SZDSZ önkormányzati képviselőjét delegálja. A jelenlévők 20 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, értettek egyet a javaslattal. A képviselők a továbbiakban a már megszavazott napirendeket vették sorra. Az első napirend során Hock Zoltán alpolgármester terjesztette a testület elé azt a javaslatot, amely az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló - többször módosított - 28/ 1995. ( XII. 27.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Az előterjesztő alpolgármester szóbeli kiegészítőjében elmondta: az ön- kormányzat 1995-ben határozta meg a külön szolgáltatások díját. Mivel a rendelet szerint a társasházak kö- zös költségéhez viszonyították a külön szolgáltatások díját, az önkormányzatnál jelentős veszteséget képződtek, amelyek már nem szaporíthatok tovább, vagyis szükség van a rendelet módosítására. Az előterjesztést kérdés, észrevétel nem követte, majd a képviselők 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodással elfogadták a rendelet módosítást. A második napirendi pontban a 2000. évi forrás- megosztásra vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet- tervezetet véleményezték a képviselők. Az előterjesztő: Hock Zoltán alpolgármester szóbeli kiegészítésében utalt arra: immár tizedik alkalommal zapik a forrás- megosztás vitája, ám amíg / 994-ig a kerületi önkormányzatoknak- köztük az újpestinek is - egyetértési joga volt a rendelettervezet vitája során, addig azóta pusztán véleményezési jog illeti meg őket, hiszen az akkori - MSZP többségű parlament ilyen irányban módosította a törvényt. A közéletben azóta * Lex Demszkv"-ként titulált törvény alkalmazása során egymást érik a viták, a vitatott forrásmegosztási rendelettervezetek, hiszen jelentős összegű közpénzek megosztásáról van szó. Az újpesti önkormányzat vezetői nagy reménnyel fogadták a forrásmegosztás régóta tervezett reformját, tapasztalták, a főváros szakértő csoportja megalkotta az elveket, 2000. elején pedig az önkormányzatok szembesültek az ennek nyomán kialakult végeredménnyel. ( Minderről bővebben már tájékoztattuk Olvasóinkat előző lapszámunkban, amelynek lapoldalain " Nem az igazi' címmel tettük közzé Hock Zoltán alpolgármesterrel készített interjúnkat, és a "Vesztesek oldaláról" címűt, amelyben dr. Derce Tamás polgármester mondtak véleményt a forrásmegosztás tervezetéről. A szerk. megj. ) A testületi ülésen az előterjesztő alpolgármester élesen bírálta a forrásmegosztás tervezetét. Kiemelte: bár az önkormányzat egyetért a forrásmegosztás reformjával, és továbbra is kívánatosnak tartja azt, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a modellszámítások során alkalmazott számítási algoritmusokat nyilvánosságra hozva, azt közgyűlési rendeletben is szabályozza. Szükséges továbbá a Parlament általi törvényi szabályozás is, hiszen ennek hiányában önkényesség mutatkozik a főváros részéről a számítások kialakítására. Az előterjesztő úgy vélte, az a forrásmegosztási rendelet tervezet, amely képes például arra, hogy két, azonos nagyságú és településszerkezetű városrész között a források odaítélésében akár 6o százalékos differenciát is létrehozzon, nem állja ki a próbát. A rendelet tervezet azon hármas követelménynek, amelyet az átláthatóság, összevethetőség, stabilitás jelez, nem felel meg. - szögezte le az előterjesztő. A három kritérium Hock Zoltán alpolgármester három indokkal támasztotta alá, miért is utasítja el a forrásmegosztást: elsősorban azért, mert nem világos elvek nyomán készült, továbbá össze nem vethető feladatok összehasonlításán alapul, továbbá destabilizálja a kerületek költség- vetését. Ráadásul nem egész évre, pusztán fél éves időszakra szól, kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat, hiszen ekkor olyan arányú beleszólása lesz a fővárosi önkormányzatnak a helyi költségvetés alakításába, amely már az önállóságot kérdőjelezi meg. Új vonása a rendelet tervezetnek- emelte ki Hock Zoltán alpolgármester, hogy jogot formál az önkormányzatokat megillető saját bevételek " lefölözésére" más kerületnek történő odaítélésére. Feketén-fehéren ez például annyit jelent: az újpesti önkormányzat által kivetett építményadó fővárosi átlag feletti részét más kerületeknek engedi át, támogatva azon önkormányzatokat, akik a lakásprivatizáció törvényi kötelezettségét nem hajtották végre, és jelentős bérlakás állománnyal rendelkeznek. Ezzel egyidejűleg pedig "bünteti" azon ön- kormányzatokat anol takarékos gazdálkodás folyt, nem élték fel vagyonukat. Újpest a tavalyi bázisévet tekintve - a kerületi átlaghoz képest - mintegy 11 százalékos veszteséget "könyvelhet el", amely mintegy 525 millió forint forráskiesést jelent. Az előterjesztő kiemelte: a véleményezésre megküldött anyag- az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően - most is kétféle verziót tár - immár sokadik variációként - a kerületek számára. Azzal a különbséggel, hogy gyakorlatilag nincs különbség, ugyanis költségvetés-nagyságrendben nem jelent többet a 2/B variáns, amely 16 millió forinttal jelenthetne többet Újpest számára. Az újpesti polgárok ellen szavazott A forrásmegosztás tervezetével kapcsolatban az alpolgármester a szakmai kritikán túlmenően további gondolatait is megosztotta a jelenlévőkkel. Utalt arra: a Parlament költségvetési vitájában például Perlaki Jenő nyújtott be törvénymódosítási javaslatot, amelyet a szavazás elvetett, pedig 17 milliárdos forrás átcsoportosítását jelentette volna, s ez a javaslat Újpest esetében 800 millió forintos többletet eredményezett volna. Hock Zoltán alpolgármester megütközésének adott hangot, botrányosnak tartva, hogy Csizmár Gábor, Újpest országgyűlési képviselője a költségvetési vitában az újpesti választópolgárok ellen szavazott, amikor nem- mel voksolt Perlaki Jenő indítványára. Az előterjesztő úgy vélte: az újpestiek bizalmát nemcsak négy- évenként kell kérni, hanem szavazattal is megjelenítve folyamatosan meg is kell felelni annak. Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte a határozati javaslatban meq kell foqalmazni: hogy 1., az önkormányzat egyetért a fővárosi forrásmegosztási reform szükségességével, 2., a fővárosi önkormányzat által kidolgozott új forrásmegosztási rendszer elveivel és struktúráival nem ért egyet. Azt nem tartja alkalmasnak, hogy az önkormányzatokat osztottan megillető javak feloszlását igazságosan szolgálja. 3., Amennyiben a képviselő-testület a változatokról kíván szavazni, az esetben a B változatot javasolja elfogadásra, - mint a "kisebbik rosszal". Boruzs András ( SZDSZ), a részönkormányzat elöljárója frakciója nevében a 2/B verziót javasolta elfogadásra. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy mindenki tisztában kegyen azzal, hogyan és milyen körülmények között osztoznak egymással az önkormányzatok. A forrásmegosztás során egyre inkább érzékelhető, hogy az önkormányzatok veszítenek autonómiájukból. Ezért is van szükség új önkormányzati finanszírozási rendszerre, amely hosszú tqyra kínál megoldást, kiszámíthatóvá és ezáltal megnyugtatóvá teszi a helyi önkormányzatok gazdálkodását. Amig ez nem valósul meg, addig véleménye szerint is megmaradnak, állandósulnak a politikai viták. Kerekes Zoltán, a Munkáspárt képviselője utalt arra: immár az ötödik forrásmegosztási vitában vesz részt. A Munkáspárt kiszámítható, tervezhető forrásmegosztást tart szükségesnek, ezért a törvényi szabályozást tartják e tekintetben indokoltnak. A képviselő véleménye az volt: a variációkról történő szavazás esetén a B variációt támogatja, vagyis a "kisebbik rosszat". Más szemszögből Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője először arról szólt: nem tudja értelmezni az előterjesztőt, visszavon- ta-e az egész előterjesztést. Majd néhány számadattal szolgált, kiemelve: az állami költségvetésből az önkormányzatok részesedése 15 százalékról 5 százalékra csökkent, a kormány programjában beígért adóreform elmaradt. Elmondta, hogy az átengedett személyi jövedelemadó a csökkenés után- amely a fővárosi forrásmegosztás alapjául szolgált: 12 milliárd 142 millió forint csökkenést jelentett, amely az előző évinek 43 százaléka, és a központi források csökkenése, amely a fővárosi forrásmegosztás alapjául szolgál, 8 milliárd 193 milliós csökkenést jelentett. Ez 90,85 százaléka az előző évinek. Az iparűzési adó- véleményük szerint- minden évben alul tervezett volt, és amikor a többletbevétel újra elosztásra került, akkor a kerület megkapta az iparűzési adóból az osztott bevételeknek megfelelő arányt. A forrásmegosztás alapjául szolgáló elosztható források drasztikusan csökkentek . Véleménye szerint a forrásmegosztási reform a nyilvánosságot és a nyíltságot tükrözte, a korábbi egyeztetések idején az önkormányzat egyetértett a reform alapelveivel, és egy olyan javaslatot támogattak, amely sokkal több pozitívumot tartalmazott. A 3 évet felölelő reform első éve a 2000. esztendő, és az ezévi reform valóban hátrányosan érinti Újpestet, de egyes területeken előnyösnek mutatkozik. Az ideális létszámállomány által eredményezett többlet források pozitíívumot jelentenek, de ez sem kompenzálja a közalkalmazotti illetmény önkormányzatot terhelő pótlását. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte: hogy a korábban tervezett kedvezőbb szorzószámok alkalmazásával reál értéken sikerült volna Újpest pozícióját megtartani, de a szorzószám változások Újpest hátrányát jelentették. A frakcióvezető elmondta: módosító indítványokat készítettek az előterjesztéshez, a határozati javaslatot pedig elfogadásra javasolták volna. Véleményük szerint a fővárosi forrásmegosztás törvényi szabályozásával akkor értenek egyet, amennyiben a önkormányzati törvényt módosítva, módosításra kerül az önkormányzatok által ellátandó kötelező feladatok felsorolása, és lényeges a központi adóreform. Megosztotta a kerületeket Dr. Derce Tamás polgármester az előbbiekkel ellentétben úgy vélte: a Külső Kerületek Szövetsége az elmúlt év októberében elutasításban részesítette a forrásmegosztási reform megismert tervezetét. Ezt követően egy héttel később már 1 80 fokos for-
