Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-08-30 / 17. szám

2000. augusztus 30. Ú I PF CT“ % -It M 11. rész Italmérés a templom mellett “Név szerint felsorolhatnák azon rendezett tanácsú városokat, amelyek városházaiban nem vendéglők, hanem tényleg kocsmák és kávéházak vannak s amelyek a hivatalaikkal együtt ennek következtében egy hajszálnyit sem veszítettek a méltóságukból: elmondhatnók azt is. hogy ha a római katolikus templom dicsfényének nem ártott meg az a pálinkás putika, amely a római katolikus bazárban van, ... hogy ha a református templom egy fillérnyit sem | veszített erkölcsvallási értékéből az által, hogy közvetlen szomszédságában létezik egy meglehetősen látogatott, zajos kocsma: akkor az új községházában lévő vendéglő és kávéház sem fogja azok dicsfényét, méltóságát, tekintélyét tönkre tenni." A fenti idézet a Közérdek című lap 1900. április 26-i vezércikkéből való, jelezve azt az igen komoly vitát, amely a készülő városháza földszinti helyiségeinek bérbeadása körül robbant ki. Alig négy hónappal az épület átadása előtt, ismét az újpesti Képviselőtestület elé került a városháza ügye. Önálló indítványában Dr.Su- gár Bódog azt javasolta, hogy a tervezett ven­déglő és kávéház helyett, a földszinti helyisé­gekben helyesebb lenne üzlethelyiségeket nyitni. Az indítványt elsősorban Mády Lajos református lelkész és Illek Vince plébános képviselő urak támogatták, akik szerint “a lé­tesítendő kávéház és vendéglő az új község­ház közelében fekvő templomokban az is­tentiszteleteket zavar­ná, és híveiket ezáltal vallásuk szabad gya­korlásában akadá­lyozná, ily módon egyes felekezeteknek tápot nyújtana a bé­kétlenségre.” Zsoldos János jegyző vála­szában hangsúlyozta, hogy a vendéglátói­pari helyiségek egya­ránt szolgálják a “köz­szükségletek kielégí­tését” és a községház jövedelmezőségét. Ez utóbbi célból már a tervpályázat kiírásá­ban is szerepelt e he­lyiség-együttes. A községház építése ügyében kiküldött bi­zottság komolyan véve az aggályokat, számí­tásokat végzett és megállapította, hogy míg a vendéglő és kávéház előirányzott évi bér­összege 6000 korona, addig a 10 üzlethelyi­ség (amelyek utólagos kialakítása amúgyis kb.4000 koronát igényelne), összesen csu­pán 4000 koronát jövedelmezne. A képviselők végül négy héttel elhalasztották a döntést, egyben felhatalmaztak egy albizottságot, hogy ez idő alatt kísérelje meg bérbe adni a 10 üzlethelyiséget úgy, hogy a magasabb jö­vedelmezőség ily módon is meglegyen. A ha­táridő letelte után, az albizottság jelentésben számolt be arról, hogy az üzlethelyiségek meghirdetése nem járt sikerrel. Ezt követően a képviselők névszerinti szavazással döntöt­tek arról, hogy a községháza földszinti helyi­ségeit - az eredeti terveknek megfelelően - kávéház illetve vendéglő céljára alakítják ki. Az elöljáróság véleményét a közigazgatási jegyző fogalmazta meg: “Egy, a közszükség­letet kielégítő, tisztességes vendéglő és ká­véház semmiféle vallási kegyeletet nem sért­het. A kellő távolság megvan a templomoktól arra, hogy az italmérési engedély megadása akadályokba nem ütközzék.” A képviselők egy csoportját nem nyugtatta meg e döntés, ezért - az Újpesti Közlöny, 1900 május 6-odiki tudó­sítása szerint - “A katolikus egyháztanács Csepreghy (Csepreghy Pál képviselő - a szerk.) indítványára elhatározta, hogy a köz­ségházában elhelyezendő vendéglő ellen minden követ megmozgat, hogy az közbot­rányra a templom közelségében ne legyen. E végből memorandumot készítenek, melyet egyenesen a belügyminiszterhez terjesztenek fel.” A járásbíróság rövidesen elutasította a fellebbezést. Mindeközben az építkezés a befejezéséhez közeledett. A községházi vendéglő több érdek­lődőt is vonzott, bérlő azonban egyelőre nem akadt. Ennek ellenére a községházépítő bizott­ság mégis elhatározta, hogy az új községházi vendéglő helyiségeit berendezi, nevezetesen a falakat faburkolattal, felső párkányzattal, s a te­tőt rozettákkal stb. ellátja. Az építő-bizottságnak ugyanezen ülésén az aszfaltburkolatra vonatko­zólag a Heidelberg cég, az egyszerű csillárokra vonatkozólag az Egger cég ajánlata, mint a leg­olcsóbb fogadtatott el.” (Folytatjuk) Rojkó A. Hirdetmény. A községi előljáréiság az Újpesten, Islvan- léren fekvő kétemeletes nj községházra, földszinti bolt, nemkülönben vendéglő és kávéházi ezélokra szolgáló helyiségeinek folyó évi augusztus hó l-tÖl kezdődő bérbeadására pályázatot hirdet. Az erre vonatkozó írásbeli zárt ajánlatok a községi elöljárósághoz ezimezve és a felajánlott bérösszeg 1 (f/,,-ál kitevő bánatpénzzel ellátva f. évi ápriiis hó 30-ig adandók be. Részletes lelvilágositások a közigazgatási jegy­zői irodában nyerhetők. Megjegyeztetik, hogy a piacz közepén épült nj községházában nyer a kir. járásbíróság és ál­lami anyakönyvi hivatal is elhelyezést. Újpest, iúOO április hó 1 -I -én Az elöljáróság. Az újpesti elöljáróság hirdetménye több helyi lapban is megje­lent. (A dokumentumot az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményből kölcsönöztük) Az újpesti városháza száz esztendeje

Next

/
Oldalképek
Tartalom