Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-06-30 / 13. szám

űfPEsr 2000. június 30. HH

Minőségbiztosítás az iskolában 1. rész

Ma már kötetedben .merhető ezen tudományos publikációk száma, amé.

■' a • : . ■ • ■ ■

tani. A közelmúltban az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 programirodája, minőségbiztosítási pályázatot Irt ki a közoktatási Intézmények számára. Országosan másfél ezer aspiránsból összesen négyszáz nyertest választottak ki. A vállalkozó szellemű, győztes' iskolák, szeptember

■a

i

élet résztvevői fejtik ki álláspontjukat az iskolai minőségbiztosításról.

Ahogy a városvezető látja

Beszélgetés Hock Zoltánnal, Újpest kulturális alpolgármesterével *

• Az intézmények vezetőit, a nevelőtestületeket megint egy újabb téma foglalkoztatja: a minőségbiztosítás. Latolgatják, hogy mi lenne számukra, az iskola és a gyerekek számára célszerűbb. Azonnal bekapcsolódni a felkészülési munkákba vagy csendben kivárni a fejleményeket. Hogyan vélekedik Ön erről?-A kérdésre csak akkor lehet érdemben válaszolni, ha távolabbról közelítjük meg a témát. Elsősorban azt kell leszögeznünk, hogy az állam a mai napig nem fogalmazta meg azt, hogy pontosan mit vár el a közoktatásban résztvevőktől. Ez a késlekedés súlyos terhet jelent a közoktatás valamennyi szereplőjének. Mindannyian tudjuk, hogy Alkotmányunk rögzíti a művelődéshez való jogát minden állampolgárnak, valamint azt, hogy á közoktatás rendszerének működtetése és irányítása az állam feladata. Az önkormányzatoknak, mint iskola- fenntartóknak, pontosan kellene tudniuk, hogy mi az az elvárható “oktatásszolgáltatási csomag”, amelyhez Magyarország teljes területén minden egyes gyereknek joga van hozzájutni. Véleményem szerint a liberalizmus köntösébe bújtatva a feladatok áthárítása történik. Ugyanis az önkormányzatokra, az iskolákra testálódnak olyan feladatok, amelyeket azok nem képesek ellátni, nekik ugyanis nem áll rendelkezésükre az az eszközrendszer, amivel valóban az egész országban egységesen lehetne működtetni, fenntartani a közoktatási intézményeket.

Az aktuális évente vonatkozó költségvetés és az éppen érvényben lévő jogszabályok határozzák meg, és határolják be azt a kört, amelyben az iskolák tevékenykedni tudnak.

Beszélhetnénk a NAT és az ezzel összefüggő pedagógiai program, helyi tanterv megfogalmazásáról, bevezetéséről is. Milliárdok fordítódtak az előkészítő munkákra; a NAT-ot pedig bíráltán, felemásra sikerült módon vezették be az iskolák. A pedagógusokat olyan feladat elvégzésére kényszeríttették, amelyik messze meghaladta kompetenciájukat. Megint azok szenvedték el a hibás döntéseket, akik vétlenek voltak. Ebbe a körbe természetesen a gyerekeket is bele értem. A bizonytalanság őket még kedvezőbbtelenebbül érinti, mint a felnőtteket. Addig ameddig nem letisztult, egyértelműen megfogalmazott az állam szándéka ezen a téren, nem pontosan körülhatárolhatok az alapelvek, ameddig nincs mire építenünk, addig felesleges minőségbiztosításról beszélni. Stabilitás, kiszámíthatóság, tervezhetőség nélkül az oktató-nevelő munka elképzelhetetlen.

• Az Újpesti Ónkormányzatról mindenki tudja, hogy nagyon sokat tett és tesz a gyerekek neveléséért, oktatásáért. Hogyan hozza összhangba intézkedéseit az Ön- kormányzat az éppen aktuális oktatáspolitikai célokkal?-Úgy gondoltuk, és gondoljuk ma is, arra kell törekednünk, hogy az ön- kormányzat igényeinek megfogalmazásával egyidejűleg a teljesítés feltételeit is biztosítanunk kell. Tudjuk, az intézményekben dolgozók anyagi helyzete még mindig nem érte el a kívánt szintet, de lehetőségeinkhez mérten mindig igyekszünk valamit javítani ezen. Ezért döntöttünk ebben az évben is ügy, hogy az egy éves költségvetésünkből - mintegy 200 millió forintot elkülönítve - emeljük közalkalmazottjaink jövedelmét. Ezt az összeget Újpestpótlék néven kapták meg kollégáink. A vezetők hatalmas felelőssége mellé vezetői pótlékot rendeltünk. A költségvetési évben képződő pénzmaradvánnyal a következő évben az intézmények szabadon gazdálkodhatnak, ezzel is erősítettük érdeklődésüket a valóban felelősségteljes gazdálkodás terén. Lehetőségeinkhez képest így elfogadhatóbb feltételeket teremtünk iskoláinkban, óvodáinkban.

A szakmai tartalmi tevékenységgel kapcsolatban is több olyan intézkedést tettünk, amely a minőségi munkavégzés biztosítására irányul. Ezek körébe tartoznak a teljesítménymérések. Mindenki előtt ismert, hogy ezeknek a követő méréseknek a lebonyolításával az Újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársait bíztuk meg. Szerettük volna figyelemmel kísérni az egyes intézményekben folyó munkát. Tudjuk, hogy egy mérés nem mutat mindig reális képet, ezért választottuk az úgynevezett követéses szisztémát. Nagyon fontosnak tartom, hogy

*Az interjú - teljes terjedelemben az Újpesti Pedagógiai Szemle 2000/1-es számában jelent meg.

Újpesten működő intézményekben azonos értékrend szerint működjenek. Mennyivel emberségesebb lenne, ha egyszer elérhetnénk, hogy méréseink eredménye alapján kerülhetnének városunk diákjai az újpesti középiskolákba! így az áhított új iskolába felvételüket kérő gyerekek sorsa nem egyetlen, az adott pillanatnak alárendelt eredmény alapján dőlne el.

• Az önkormányzatoknak és az iskoláknak is javasolják a minőségi körök megszervezését. Mit gondol erről?-Azt gondolom, hogy Újpest megfelelő pénzügyi és humán forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy akár be is kapcsolódhatna egy, az oktató-nevelő munka javítására irányuló fejlesztő programba. De ismétlem, ameddig az állam nem alakítja ki saját átgondolt oktatás irányítási tervét, és nem működteti azt hosz- szabb ideig - legalább 5 évig - addig minden döntés és változtatás csak pót- cselekvésnek tűnik. Ilyen a minőségbiztosítás is. Meggyőződésem, hogy egykét év alatt lecseng a kampány is. Akkor majd újra szembesülünk azzal, hogy küszködünk, próbálkozunk, ám ismét felemás, értelmezhetetlen folyamatok zajlottak, valamiféle rendszerek laza szövevénye alakult ki, amelyben senki sem találja helyét.

• Milyen Újpestre jellemző önkormányzati intézkedések segítik az oktatás színvonalának folyamatos emelését, az itt élő gyerekek és szüleik felmerülő problémáinak megoldását?-Egyre inkább törekszünk arra, hogy az újpesti oktatási rendszer jól átlátható legyen. Mérésekkel, elemzésekkel és egyéb szakmai szolgáltatásokkal kívánjuk emelni a pedagógiai munka színvonalát. Természetesen tudjuk, hogy önmagában ez nem elég, ezért szeretném az oktatást-nevelést segítő intézkedéseinket még tágabban értelmezni. Azt, hogy a tankönyveket a kerületben élő gyermekek ingyen, illetve fele áron kapják meg, már “természetesnek” tűnik. Azok a szülők tudják, hogy mennyire nem az, akik évekig máshol laktak, és az őszi beiskolázáskor több ezer forintot költöttek el tankönyvekre. A szociális támogatás, a beiskolázási segély mind azt hívatott segíteni, hogy a szülő könnyebben tudja biztosítani gyermekei számára a nyugodtabb tanulást. Sajnos ez még mindig nem elég, hiszen tudjuk azt is, hogy a sok becsületes, törekvő szülő között akadnak olyanok is, akik nem tudják és nem is akarják gyermekeik előmenetelét, beilleszkedését segíteni. Ilyen esetben jelent komoly támaszt a főállású gyermekvédelmi felelős.

Ennek feltételeit egyre több iskolában teremtettük meg. Hasonló komoly támaszt segítséget adhatnak a gyermekjóléti szolgálat munkatársai vagy az Ifjúsági Iroda ifjúságvédelmi drog prevenciós programja. Még ez a nem teljes felsorolás is azt támasztja alá, hogy Újpest Önkormányzatának minden törekvése arra irányul, hogy az oktatást-nevelést egységes rendszerként kezelje. Szeretnénk óvodától a középiskola befejezéséig a támogató, segítő szolgáltatásokkal együtt lehetőségeinkhez mérten a legjobban tevékenykedni Újpest felnövekvő generációja érdekében.

Számunkra ez jelenti a minőség biztosítást.

Dr. Sipos Lajosné

az Újpesti Pedagógiai Szemle felelős szerkesztője