Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-06-30 / 13. szám
2000. június 30. OJP: A pedagógiai tanácsadó szemével I A minőség olyan kulcsszó nemzetünk életében, amely meghatározza létünk, ) jövőnk minden összetevőjét, biztonságát. A minőség hatása szellemi, erkölcsi, kulturális világunkban is megnyilvánul. A minőség átszövi a családi életet; az I iskolai nevelő-oktató munkát, és a munkában eltöltött éveket is. A kérdés csak az, hogy a minőség milyen szinten van jelen életünkben, milyen a mérhetősége, fejleszthetősége? Tudjuk, akik hosszú időt töltöttünk el iskolában, hogy értékes és kevésbé értékes felkészültséggel, tulajdonsággal rendelkező kollegák együtt éltek (élnek?!) a tantestületben. Pedig az előbbi életre szóló nyomot hagy a diákokban, az utóbbi nem eredményez az adott életkorban kívánt fejlődést. Az évek során sok vitát, érvet és ellenérvet váltott ki, hogy mérhető e a nevelés, a műveltség, a gondoskodás szintje, a szemléletmód, az etikai tartás és annak miben léte. Közben a világ halad előre, a tejesítmény-központú követelmény a gazdasági életben és néhány évtizedes fáziskéséssel a szellemi, szolgáltató (ilyen az iskola is) tevékenységben is előtérbe került a minőség fejleszthetőségének, objektív mérésének szükségessége is. A nézetkülönbségek nagyok az oktatáspolitikusok, kutatók mérési irányzatok és az iskola gyakorló pedagógusai között. Az elmúlt évtizedekben történt előrelépés a beiskolázás, az érettségi, felvételi tudatosabbá tétele érdekében. A nevelés-oktatás folyamatának mérésében, értékelésében nem kapunk egységes képet. Míg a tanítás-tanulás közös - tanár-tanuló - eredményéről, vagy kudarcairól viszonylag elfogadható mérési technikák: szóbeli-írásbeli számonkérés, osztályozás, témazárások, egyes tantárgyakból évfolyamvizsgák, középiskolákban érettségi vizsgák vannak, addig a nevelési eredményekről bizonytalanok a mérések. A nevelés-oktatás folyamatának komplex mérésére értékelésére azonban az iskolai életben szükség van. A különböző modellek, szabványok, rendszerek képviselői erre készülnek. A minőségfejlesztés érdekében egyirányú információ áramlás történt, és történik. Az oktatási miniszter, oktatás kutató, mérési szakemberek előadásai igyekeztek meggyőzni az iskolák vezetőit, pedagógusait, hogy a minőség mindenképpen biztosítható az iskolai pedagógiai gyakorlatban. Nem csökkentve ennek jelentőségét elérkezett az idő arra, hogy az iskolai műhelymunka helyzete, problémái közös tapasztalatcserék formájában kerüljenek elemzésre, megbeszélésre az iskolán belül és az iskolák között. A minőségfejlesztés feladatairól A külső mérés, ellenőrzés, értékelés teendői törvényi szinten beépültek az iskolai rendszerbe. Az oktatási törvény megfogalmazza a minőség- fejlesztés tartalmát, irányát: az oktatási miniszter megteremti a minőségbiztosítás feltételeit, az oktatási intézmény vezetője felel a minőség biztosítás működtetéséért. Fel kell tenni a kérdést: milyen okok, tények vezettek a változtatásokhoz? A választhatóság polgárjogot nyert az iskolák között, bár korlátozott módon. Többek között ez vezet el az esélyegyenlőtlenség növekedéséhez is. Nőtt a kínálat az iskolák között: állami, alapítványi, egyházi. A szülők körében - gyermekük jövője érdekében - előtérbe került a jobb iskola választása. Határozott igény jelent meg az idegen nyelvek, a számítástechnika stb. tanítása iránt. Az oktatás-nevelés decentralizálódott. Saját készítésű, a helyi igények, feltételek, célok alapján saját pedagógiai program határozza meg a tanítás-nevelést. Az önkormányzatok, fenntartók tudni akarják, hogy az iskolák mire költik a pénzt. Állami szintű mérések, ellenőrzés, értékelés tervei, módszerei bontakoznak ki. Alapját az iskolai pedagógiai program, helyi tanterv (keret tanterv) képezi Sajnos keveset tudunk a mélyebb összefüggésekről. Szükség lesz a korai tapasztalatok alapos elemzésére, közzé tételére. A minőségfejlesztés belső iskolai eredetű legyen, mely nem lehet kampány, hanem folyamatos fejlesztést, javítást igényel. Mindez az iskola érdekéből kiindulva a gyerekek érdekében történjen. Alapját az igazgató elkötelezettsége, kezdeményezése, a középvezetők (például munkaközösség vezetők) szemlélete, kreativitása, az iskola nevelői csapatszelleme adja. A megvalósítás egyik lehetséges útja olyan minőségi körök megszervezése, amelyek az iskolai élet kulcsfolyamatát vizsgálják, értékelik, és megállapítják a továbblépést. Helyi kezdeményezések Újpesten van jó példa. Tavasszal például a Pedagógiai Szolgáltató Központ kezdeményezésére minőségfejlesztés témában szakmai tapasztalatcserére került sor, melyen igazgatók, vezetőtársaik, munkaközösség-vezetők vettek részt. A Bőrfestő Utcai Általános Iskola adott otthont a rendezvénynek. Örvendetesen nagy volt az érdeklődés. Borosné Kézy Zsuzsa igazgatónő vállalta, hogy bemutatja az iskolák vezetőinek, szakembereinek, hogyan gondolkodnak, mit tettek, tesznek, és milyen problémák köz- epedte a Bőrfestőben az iskolai minőségfejlesztés érdekében. Orosz Zsuzsa, Távoti Mária kolléganők tényszerű, meggyőző tájékoztatást adtak a beiskolázás és a pályaorientáció minőségi körök szervezéséről, tartalmáról, méréseikről, eredményeikről. Nagy érdeklődés kísérte, az iskolai műhelymunkáról szóló beszámolókat. A szakszerű, érveken alapuló elemzések meggyőzték a jelenlévőket az erőfeszítések hasznosságáról, értelméről. Érzékelhető volt, hogy az igazgatónő, a minőségi körök vetetői, a vállalás elindításában, irányításában olyan kohéziós erőt jelentettek amely a siker alapját jelentette. A figyelem meggyőzött bennünket, a pedagógiai elmélet és gyakorlat egységének szükségességéről, a csapatmunka fontosságáról, a ‘‘fontolva haladásról", a nemes cél és akarat nélkülözhetetlen összetartozásáról. A kérdések, az elismerő vélemények, a tovább gondolás belső késztetése egyaránt jellemző volt az együttlét- re. Hosszú út első lépéseinek vagyunk részesei , hinnünk kell abban, hogy iskoláinkban közös erőfeszítéssel, a jó célok kitűzésével igazi értékek születnek, diákjaink jelene és jövője érdekében. A minőség ne csak az oktatás, műveltség kérdésére irányuljon. A minőség igénye vezérelje a lélek ápolását, gazdagítását, a tudás, értelem, gondolkodás, szemlélet kiteljesedését az emberi együttélés szeretet, megértés és segítés erősítését. Krug Ferenc pedagógiai tanácsadó Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasó elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátozások miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. Egy hajdani diák emlékei Tisztelt szerkesztőség! Újpesten az első világháború előtt is több elemi iskolája volt, bennük egy sereg igen jól képzett igaz pedagógussal. Rájuk már talán nem igen akad élő emlékező. A két háború közti derék „nemzet napszámosairól” talán még vissza- visszaréved az én generációm. Egy ilyen adósságot szeretnék én is leróni egy csodálatos, okos, türelmes igazi pedagógus, Rácz Imréné W. Ilona emlékét idézve. 1931-ben kezdtem meg a Lőrinc utcai elemi iskolában tanulásomat Rácz néni osztályában. Óvodai előképzés nélkül még nem egészen 6 évesen kerültem be először közösségbe. írni, kicsit olvasni is tudtam már, de rettentő szo- rongós, félénk gyerek voltam. Az izgatottságtól alig tudtam suttogva is megszólalni. Türelmes szeretetével bátorított, segített leküzdenem lassanként elfogódottságomat. Nem tett különbséget rongyos ruhás és jómódú gyerekek között. Szeretett minket. Nemigen ritkán bezárva emelte fel a hangját. Szépen, érdekesen magyarázott, nem volt szüksége kemény fegyelmezésre. Lelkiismeretes, jó pedagógus volt. Világos, szabatos magyarázataival olyan jó alapismereteket adott tanítványainak, hogy a gimnáziumban polgári iskolában mind jól megállták helyüket. Sz. Gné (teljes név és cím a szerkesztőségben)
