Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-06-30 / 13. szám

2000. június 30. Ú fPJTCT IJt m. Az Országos Széchenyi Vetélkedő győztesei Akik tudják, hány láncból állt a Lánchíd 11 Deák Dóra, Kathi Orsolya és Makrai Balázs - az Angol Tagozatos Általános Iskola 7. b osztályos tanulói - nem csupán a fenti kérdésre ismerik a választ, hanem, ha szükséges, II önálló vázlat alapján, bármelyikük történelmi, társadalmi háttérrel illusztrált előadást . tart Széchenyi István életútjának és pályájának mozzanatairól. Csapatuk néhány héttel 1! ezelőtt első helyezést ért el a II. Országos Széchenyi Vetélkedőn, öt esztendőre ÍJ megszerezve a vándorserleget. A csoport kulcsembere: felkészítő tanára, edzője, 11 pszichológusa és pótmamája, Kalóné Romhányi Ildikó. Munkatársunk a Bonyhádon ■ megrendezett, két napos döntő után élménybeszámolóra kérte a győzteseket.- A bonyhádi Széchenyi István Általános Isko­la hirdette meg a versenyt, immár második al­kalommal - meséli a tanárnő. A Pályázati Fi­gyelőben olvastam a felhívást, amely arról ta­núskodott, hogy a vetélkedő igen komoly szak­mai támogatást élvez. A város polgármestere és a helyi Széchenyi István Általános Iskola mel­lett, a Széchenyi Alapítvány valamint a Széche­nyi Kör is védnökséget vállalt az országos ver­seny felett. Első ízben 1992-ben került sor ha­sonló játékra, akkor - ahogyan most is - Dudás Olga tanárnő nevéhez fűződött a szervezés és a lebonyolítás. • Hogyan választotta ki a: iskola csapatának tagjait?- Ismertem a gyerekeket, hiszen az osztály­ban 5-diktől tanítom a történelmet. Pedagógiai A győztes csapat tagjai: Deák Dóra, Kalóné Romhányi Ildikó (felkészítő tanár), Kathi Orsolya és Makrai Balázs (Fotó: Zalka I.) Nyári (vízi) veszélyek (I. rész) A nyárelő és a nyár a szabadság, a pihenés, a kikapcsolódás időszaka, ezrek választják pihe­nésük helyszínéül a strandokat, a folyók, a sza­bad vizek partjait, hogy élvezzék a fürdés, az úszás örömeit. Minden évben akadnak felelőt­len emberek, akik tiltott, veszélyes helyen me­részkednek a folyókba, a tavakba és felelőtlen­ségük miatt gyakran életükkel fizetnek merész­ségükért. Hazánkban évente összességében mintegy 350-en veszítik életüket a szabad vizekben törté­nő fürdőzés írott és íratlan szabályainak figyel­men kívül hagyása miatt. A vízbe fulladt emberek nagy többsége, és a környezete is úgy tudta, hogy az elhunyt tud, tudott úszni. Ám egészen más egy strandon, medencében, kedvező körül­mények között úszni, és egészen más feladat a folyó vízben, melyben ismeretlen áramlások, ör­vények, rendszertelen vízmozgások, hirtelen víz­mélységváltozások, gödrök, hideg vízáramlatok, növények, uszadékok és egyéb akadályok jelen­tenek - gyakran végzetes - veszélyeket. A vízbe fulladások leggyakrabban a parttól 10-20 méter távolságra történnek, az említett veszélyforrások elsősorban a part közelében leselkednek a vízbe merészkedőkre. Hiába hiszi magáról valaki, hogy Az újpesti Üdülősor mentén fürödni tilos! (Fotó: Zalka I.) tud úszni, ezt - egyes szakértők szerint - csak azok mondhatják el magukról, akik legalább fél óráig fenn tudják tartani magukat a víz felszínén. Azonban még ez sem lehet elegendő feltétele az ismeretlen vizekben történő veszélytelen fürdő­zésnek. Fokozott veszélyt jelent étkezés után te­li gyomorral vízbe menni, végzetes lehet ittasan vagy bódultságot előidéző gyógyszer hatása alatt vagy szív- és érrendszeri betegségben, epilep­sziában szenvedőknek fürdőzni. Nem tanácsos felhevült testtel, napozás után, fáradtan, kiadat­lanul a vízbe menni. A vizek barátainak azt tanácsoljuk, hogy mielőtt a fürdést megkezdenék, mérjék fel azt a vízterüle­tet, amelyben fürdeni szeretnének - a vízmélysé­get, a vízáramlást, az örvényeket, a víz alatti akadá­lyokat stb. A természetes vizekben lehetőleg ne fü­rödjünk egyedül, baj esetén mindig jól jöhet a gyors segítségnyújtás. Az étkezés utáni szeszesital-fo­gyasztás csökkenti az éberséget, veszélyérzetet. Felhevült testtel ne menjünk a vízbe, előtte mosa­kodással hűtsük le testünket. BRFK Sajtószolgálat (folytatjuk) stratégiámban kiemelt helyen szerepel a tehet­séggondozás, amelynek része, hogy a diákokat 6-dikban elindítom a kerületi illetve fővárosi versenye­ken. Orsi és Dóri korábban is nagyon szép eredménye­ket értek el, Balázsnak érnie kellett még egy évet. • Milyen módszerrel készültek a vetélkedőre?- Szeptember 21-én, Széchenyi István születésnap­ján rajtolt a három fordulós, levelezés verseny teljes mezőnye. Az írásbeli feladatok között tíz-tíz kérdésre kérték a választ, valamint komoly esszékérdéseket kellet kifejteni. Megkaptuk a szakirodalom jegyzé­két, ám azon olyan könyveket is feltüntettetek, ame­lyek ma már szinte beszerezhetetlenek. Előfordult, hogy a kiadótól szereztük meg a köteteket. Jártunk a kerületi könyvtárban, majd több alkalommal beül­tünk az Országos Széchényi Könyvtárba, és ott oldot­tuk meg a feladatokat.- Felosztottuk a témákat egymás között - veszi át a szót Makrai Balázs - Orsié a mezőgazdaság fejleszté­se, hitel- és bankügyek, tudományok és művészetek szolgálata. Dórié a közlekedésügy fejlesztése (pl. gőz­hajózás, folyamszabályozás, vaúttársaságok, utak, Lánchíd, hajógyár, téli kikötő), nekem jutott a politi­ka. Az esszékérdéseket nagyon nehéznek és összetett­nek éreztük, valamennyi egy-egy Széchenyi idézet ki­fejtése volt. A rövidebb kérdéseknél előfordult, hogy egy 200 oldalas műből mindössze három mondatra volt szükség.- Azonban mindhárman elolvastuk a feladatot, így nagyjából tudtuk, hogy a választ hol kell keresni - folytatja Kathi Orsi.- Amikor azt kérdezték, hogy hány láncszemből állt a Lánchíd, mindenáron meg akartuk számolni. Azután talál­tunk egy korabeli idézetet, amely így kezdődött: “Amikor az utolsó, 12-edik láncszemet is a helyére tették...”, ebből a félmondatból megvolt a válasz- idézi fel Deák Dóri.- Az ország különböző pontjairól száz iskola vetélke­dett, az írásbeli fordulók után első helyen jutottunk a dön­tőbe - meséli a tanárnő, aki egyben az iskola könyvtárosa is. Neves csapatokkal kerültünk össze: Debrecen, Nyí­regyháza, Mohács, Kalocsa, Szolnok mellett mi Újpestet képviseltük. A szóbeli versenyen mindenki tiszta lappal indult. A felkészülésre mindössze két hét maradt. Szigorú felkészülési ütemterv szerint, napi beosztással, feladatla­pok témára bontásával “edzettünk” a döntőre.- Az utolsó két hétben én csak ezzel álmodtam - mosolyog Balázs. Miután hazamentem az iskolából, este 7-ig csak történelmet tanultam. — Nálunk ugyanez este 9-ig zajlott, ráadásul ked­venc sportomról, a lovaglásról is le kellett mondanom - teszi hozzá Orsi.- A gyerekek szüleitől maximális segítséget kap­tunk - egészíti ki Kalóné Romhányi Ildikó. Dórit egyedül neveli az anyukája, de szíwel-lélekkel ve­lünk volt. Orsi édesanyja az egész társaságot saját költségén elvitte Nagycenkre. Balázs mamája a könyvtárközi kölcsönzésben segített. A döntő előtt egy nappal, vonattal utaztunk Bony- hádra. A házigazdák városnéző sétára hívtak, majd a református gimnázium kollégiumában kaptunk szál­lást. A csapatszellem miatt ragaszkodtam hozzá, hogy mind a négyen egy szobában lakjunk. Lelki állapotun­kat jól mutatja, hogy Dóri éjszaka félrebeszélt, Balázs közölte, hogy már nem emlékszik semmire. A gyere­kek még reggel, a csomagok cipelésekor is a jegyzete­ket böngészték. 9-től délután 1-ig, feszített tempóban folyt a dön­tő. 60 perces írásbeli teszt után - amelyben az előző napi városnézés néhány információjára is rákérdez­tek - szóbeli versengésre került sor, a legnehezebb feladatként zenéket kellett a nemzetiségi viseletekkel párosítani. Esszékérdésként a reformkori társadalom elemzését kaptuk, majd Széchényi vasúti és hajózási terveiről kellett beszélni. Csapatunk gazdag szó­kinccsel, átlátható vázlatok alapján, logikailag kitű­nően felépített feleleteket adott. A gyerekekkel a szülők is végigdrukkolták a ver­senyt, Orsi anyukája telefonon tudta meg, hogy győztünk. A férjem, kisfiam, és az édesanyám épp akkor léptek be, a terembe, amikor kihirdették, hogy mi lettünk az elsők. Nyereményünk a vándorserleg és egy erdélyi körutazás. Eddig is nagyon tiszteltem a tanítványaimat, most azonban úgy érzem, kincse­ket találtam. • Ot esztendő múlva ismét elindul a versenyen ? — Nagy kihívást jelent megvédeni a kupát, mond­ták is a gyerekek, hogy ideje a másodikosok között körülnézni... RojkóA. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom