Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-28 / 2. szám
A forrásmegosztási reform főpróbája: Nem az igazi... (Folytatás az 5. oldalról) Nem lehet kitenni egy helyi önkormányzatot egy olyan döntésnek, hogy adott évben a főváros milyen fejlesztési elképzeléseket kíván végrehajtani. Tehát minimális programnak azt szeretnénk elérni, hogy lehetőség szerint konszenzussal kialakított, tehát mind a 24 önkormányzat akaratát tükröző fővárosi közgyűlési rendeletben lefektetett elvek és rendszer alapján történne meg a forrásmegosztás. Természetesen a legkívánatosabb számunkra az lenne, ha - törvényben, nem pedig közgyűlés által elfogadott rendeletben lehetne a forrásmegosztást rendezni, hiszen ettől kezdve a törvényi szabályozás keretén belül, világos viszonyok alapján dolgozhatnánk. Másodsorban nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a forrásmegosztási elveknek nyilvánosaknak és világosaknak kellene lenniük, ugyanolyan konszenzussal kialakított, valamennyi önkormányzat véleménye alapján formálódó megállapodáson kellene nyugodniuk. Ne lehessen tehát összeveszejteni a kerületeket egymással: a pesti kerületeket a budaiakkal, az északiakat a déliekkel, és hosszan sorolhatnám. Most pedig ez történik, az oszd meg és uralkodj elv érvényesül, az egyik évben az egyik halmazba tartozó kerületeket támogatom, felemelem, majd egy év múlva a mélybe taszítom és másokat emelek a magasba . Ezzel állandó kaotikus állapotokat lehet teremteni. A mostani szabályozás nem egészen világos, mert két hét alatt legalább négyféle verziót tárt elénk a fővárosi önkormányzat és igazából nem derül ki milyen rendező elvek alapján. Gyanítom, mire a január 25-i testületi ülésen erről Újpesten is véleményt kell mondani: lesz még újabb variáció. A harmadik lényeges szempontnak annak kellene lennie, hogy csak hiteles és autentikus adatokon nyugodhat a forrásmegosztás, továbbá összevethető adatokat kell tartalmaznia. Lényeges, hogy az állami feladatok ellátásához, azok nagyságrendjéhez pontos adatok jelenjenek meg: legyen pontosan meghatározva a település lélekszáma, a terület nagysága, az intézmények száma, az ellátandó feladatok köre. Ezért nem szabad olyan adatokat alapul venni, amelyek kerületi sajátosságból adódónak, nem minden településre jellemzőek. Például: Újpesten'sok a zöldfelület, de a Belvárosban ez nem mondható el éppen. Ez nem összevethető adat. De például a bérlakások helyzete sem összehasonlítható kategória, hiszen például Újpesten, ahol végrehajtottuk a lakástörvényből adódó kötelezettségeket, elenyésző mennyiségben vannak önkormányzati lakások, másutt- ahol -fogalmazzak úgy- nem voltak ilyen kövétkezetesek a törvény végrehajtásában: nagyon sok önkormányzati lakás fenntartása, kezelése terheli az önkormányzatokat. A reformelképzelés nem. teljesíti az imént felvázolt három elemet, és vannak egyéb észrevételeink is. • Lényeges elemként hangzik el mindenütt: a forrásmegosztás szóljon 12 hónapos időszakra, egy naptári évre...Mivel indokolja a főváros az ettől való eltérést?.- Az államháztartási törvény valamennyi önkormányzat számára előírja, hogy a költségvetési rendeletet minden év első napjától számítva december 31-ig terjedő időszakra kell megfogalmaznunk, olymódon, hogy a tervezésnél a bevételi és a kiadási oldalnak egyensúlyban kell lennie, tehát forráshiányos költségvetést nem tervezhetünk. A forrásmegosztás új tervezete ezzel szemben csak hat hónapra engedi a tervezést, olymódon, hogy a megelőző év tervszámai, vagyis becsült bevételei és kiadásai alapján számol. Az idő előrehaladtával, az előző évi mérlegbeszámoló alapján, félévkor ezen számokhoz kötődő eredmények alapján ( hiszen ezeket a számokat lehet túlteljesíteni, alulteljesíteni stb.) korriEnnek a koncepciónak nagy a veszélye, hogy precedenst teremt arra, hogy a fővárosi önkormányzat beleszóljon az önkormányzatok gazdálkodásába - mondja Hock Zoltán alpolgármester. gálja azt. Elképzelhető, hogy a tervezet alapján ezt követően az önkormányzat jelentős pénzösszeghez jut, de sajnos későn, mert addigra menet közben be kellett avatkoznia folyamatokba, például intézményt kellett bezárnia, s mire e folyamat végére jut, megérkezik a pénz, de későn. Nincs ideje például arra sem, hogy felhasználja a megítélt pénzösszeget, hiszen egy közbeszerzési eljárás ideje minimálisan fél év, tehát abban a költségvetési évben nem tudja már elkölteni. Tehát, ha az önkormányzat bizonyos feladatokat elhagyni kényszerül, nem lehet újrakezdeni, hiszen ezek nem féléves döntések, vagyis meglehetősen instabil költségvetés jön létre, és a bizonytalansági tényező többletet, vagy hiányt okoz. Természetesen ennek az ellenkezője is igaz, ha félévkor vonnak el pénzt a költségvetésből, az katasztrofális helyzetet teremthet, és válságköltségvetést tesz szükségesé. Ennek a koncepciónak nagy a veszélye, hogy precedenst teremt arra, hogy a fővárosi önkormányzat beleszóljon az önkormányzatok gazdálkodásába,- hiszen egyszer elvon, máskor finanszíroz - ennek pedig nem tehető ki egy szuverén önkormányzat, hogy a forrását egyszer megítélik, máskor elvonják. Mivel a forrásmegosztási reform nem felel meg azon kritériumoknak, hogy világos elvek mentén, összevethető adatok alapján, nyomon következő szabályozásra és valamennyi önkormányzat akaratára alapulva 12 hónapra szóljon, ezen hiányosságai miatt nem tudjuk támogatni. A forrásmegosztási reform szükségességével azonban továbbra is egyetértünk, de ha a főváros ezt tartja annak, akkor ezeket az elveket már 1998-ban ismernünk kellett volna, hogy ennek alapján készítsük el az 1999. évi költségvetésünket. Akkor forráshiánnyal számoltunk volna, adott esetben csökkentettük volna bevételeinket, így most több pénzt kaphattunk volna. A forrásmegosztási tárgyalások során el is ismerték, hogy Újpestnek nagyon magasak a bevételei, jól gazdálkodunk, nem terveztük forráshiánnyal a költségvetésünket. Adóbevételeink - a telek és az építményadó - magasabb a fővárosi átlagnál, így a forrásmegosztás tervezet az átlag feletti bevételt “lefölözi" más önkormányzatok javára. Ez például azt jelenti, hogy az újpesti vállalkozók adója más kerületekben” jelenik meg.” Ez a logika azt diktálná, hogy csökkentsük az adóbevételeinket, a vagyonhasznosításból származó bevételeinket, legalább a fővárosi átlag erejéig, majd várjunk arra, hogy - más kerülettől pénz elvonva- mi is kapjunk egyféle támogatást. Ha ez a tendencia elindul, akkor eljutunk odáig, hogy az önkormányzatnak nem lesz bevétele, ha nincs bevétele, gyakorlatilag nem lesz mit szétosztania. Ez a reform elképzelés a saját bevételeire kevesebb figyelmet szánó, kevésbé eredményesen gazdálkodó önkormányzatokat támogatja, és bünteti azokat, akik nem a markukat tartják, hanem egy olyan tendenciát valósítanak meg, ami ebben az országban egyre több helyen lenne kívánatos. • Az költségvetési irányelveket már elfogadta a képviselő-testület. Ebben a leglényegesebb szempont a városrész működtetése. Hogyan érinti ezt az alapelvet a forrásmegosztás?-Az újpesti önkormányzat már nyolcadik éve olyan költségvetést tesz le az asztalra, amely a városrész működtetésében fogalmazza meg az első számú feladatot. Vagyis a közfeladatodat jó színvonalúan láttuk el ezideig is és a jövőben is ez a célunk. Ehhez bizony-bizony alárendeljük a látványos fejlesztéseket, beruházásokat. Ez a forrásmegosztás szintén bünteti azokat a kerületeket, amelyek az ellátás biztonságára törekednek, azokkal szemben, akik látványos fejlesztésekbe kezdenek és az ellátás színvonalát visszafogják. Ebben a kérdésben ismét jól látható a főváros és a kerületek ellentéte. Amig a kerületek forrásaikat a működésre költik, addig a fővárosnál irreálisan magas fejlesztési források keletkeznek. A forrásmegosztásnak-véleményem szerint biztosítania kellene azt is, hogy biztosan tervezhessünk legalább 2-3 évre előre . . Újpest példájánál maradva, egyszerűen érthetetlen számunkra, hogy városrészünkben, ahol a lélekszám évek óta szinte azonos, az intézményrendszer nagysága és a település -szerkezete is változatlan, egy forrásmegosztás során- a 6-8 százalékos infláció mentén, az állam által kötelezően előírt új feladatokat is ( például a kötelező béremelés biztosítása, az okmányiroda működtetése stb ) ellátva nominális értékben ne emelkedjen a városrész költségvetése. Márpedig a tervezet ezt tartalmazza... ♦ A forrásmegosztást taglaló írásokat Bangha Katalin készítette Fotó: Zalka István
