Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-28 / 2. szám
UJI ESI 2000. január 28. A vesztesek oldaláról (Folytatás az 5. oldalról) felhasználásába, hiszen a jelentős többletet produkáló önkormányzatoknak- ilymódon az újpestinek is - kevesebbet juttatna az osztott bevételekből. Újpest Önkormányzata tavaly több mint 1 milliárd forint saját bevételre tett szert, ebből 6oo millió forint a vagyonhasznosításból származó bevétel. A főváros más kerületeknek csoportosítana át a haszonból, kisegítve úgymond a nehezen gazdálkodókat. Én úgy mondom: a felelőtlenül gazdálkodó, vagyonukat felélő, törvényeket végre nem hajtó kerületeket. A helyi adók közül nem tartozik az osztott bevételek kategóriájába a kommunális, az építmény és a telekadó, a főváros most mégis arra készül, hogy a 2oo millió forinttal megcsapolja az 5oo millió forintot kitevő építményadónkat, mivel a városrész eme bevétele meghaladja a kerületek “átlagáfés átadja a “felesleget” ezáltal más önkormányzatoknak. • A sajtótájékoztatón Ön kilátásba helyezte: Alkotmánybírósághoz fordul, s minden bizonnyal lesznek követői...- így van: a forrásmegosztási rendelet ilyen tartalmú elfogadását követően az Alkotmánybíróságtól várunk döntést. Véleményünk szerint ugyanis a Polgári Törvénykönyvet is megsérti a fővárosi közgyűlés, amely kimondja: a tulajdon a tulajdonostól nem vonható meg, a tulajdon haszna is megilleti. Az önkormányzati törvény értelmében pedig az ön- kormányzatokat megilletik saját bevételeik, amelyekkel maguk szerint, önállóan gazdálkodhatnak.. Az építményadónak is Újpest javát kell tehát szolgálnia. Az elfogadás előtt álló tervezet az előbb említett törvények több pontját megsértik. • Milyen elképzelésekkel körvonalazódik a Budapesti Polgári Önkormányzatok és Polgármesterek Szövetsége?- A szövetségtől hatékony érdekképviseletet várunk a fővárosi közgyűlés ehhez hasonló elképzeléseivel szemben. Úgy véljük, a Külső Kerületek Szövetsége . immár nem tölti be feladatát, a korábbi azonos elképezlések, azonos adottságok alapján megszülető önkormányzati tömörülés már nem tölt be érdekegyeztető szerepet. A fővárosnak eme forrásmegosztási rendelet során sikerült végleg éket verni a kerületek közé, immár politikai alapon megosztani az önkormányzatokat, és “felcímkézni" meg mintegy 1 millió budapesti lakost. A forrásmegosztás során a sajtótájékoztatón hangját hallató öt - konzervatív vezetésű- önkormányzat egyértelműen a forrásmegosztás vesztese. Vannak továbbá olyan önkormányzatok amelyek helyzete sem pozitív sem negatív irányba nem változna. De egy bizonyos: valamennyi MSZP-s SZDSZ- es vezetésű önkormányzat jelentős összeget kapna más kerületektől, azok rovására. Ezért mondom azt: politikai hovátartozás szerint történik az elosztás: lehetőséget biztosítva arra, hogy a fővárosi közgyűlés MSZP- SZDSZ többségű közgyűlése - már a következő választások eredményét “bebiztosítva” jutalmazza, segítse azonos pártállású többségű helyhatóságait. • A sajtótájékoztató szenzációja mégsem a politkai motivációt kijelentő megállapítás volt- amelyet polgármester kollégái is osztottak Önnel, hanem az a bejelentése, mely szerint két szakértői csoport vizsgálná meg a jövőben Újpest esetleges elszakadását a fővárostól. Ahogy mondani szokták: egy héten át a csapból is Újpest folyt, és megkérdezettek sokasága mondott -pro és kontra -erről véleményt...- Újpest esetleges kiválásának gondolatát kétségtelenül a városrész és a főváros között évek óta meglévő szakmai és politikai ellent(Folytatrás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón elhangzott: érdekeik érvényesítésére új szövetség körvonalazódik: a Budapesti Polgári Önkormányzatok és Polgármesterek Szövetsége, amelyhez várhatóan csatlakozik több kerület. A szövetség célja, hogy az önkormányzati törvény betartatását kikényszerítsék, és velük is egyeztessék a fővárosi elképzeléseket. Valamennyien úgy vélték: a forrásmegosztási reform tervezete csak „polgári” vezetésű kerületeket sújt, MSZP-s, SZDSZ-es nincs a vesztesek között. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere a sajtótájémondások érlelték meg bennem és erre a koronát a mostani forrásmegosztási rendelettel kialakult helyzet tette fel. Nem többet és nem kevesebbet mondtam annál: meg kell vizsgálnunk azt, vajon rosszabbul járnánk-e, ha önálló megyei jogú városként élnénk életünket, és nem lennénk kiszolgáltatva politikai alapon meghozott döntések sokasága által. Amennyiben a testületi ülésen a képviselők felhatalmaznak erre: megbízom a két szakértői csoportot. Ha a több hónapos időtartamra becsült vizsgálat eredménye hosszú távon nézve reményekkel jogosít fel bennünket az önállóság kezdeményezésére, meg kell beszélnünk elképzeléseinket a városrész lakóival. A döntés joga a népszavazáson résztvevő újpestieké lesz. Az esetleges kiválást támogató eredmény után a parlament hozzájárulását is meg kell kapni. Sem a sajtótájékoztatón, sem az azóta folyó nyilatkozat háborúkban nem szaladtam- gondolatban sem- ennél mélyebbre. A város vezetőjeként az a dolgom, hogy az itt élők javát szolgáljam, minden lehetőséget meg kell fontolni ami jobb eredménnyel kecsegtet mint a jelenlegi helyzet. S az is bizonyos: nem újságokban megjelenő nyilatkozatokból ollózott ide-oda mondásokkal, pusztán szubjektív, vagy érzelmi alapon született válaszokkal formálódik majd az erre a kérdésre adott válasz sem... koztatón jelentette be: a forrásmegosztás ilyen értelmű elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Ezen túlmenően - amennyiben a helyi képviselő-testület egyetértését ehhez megkapja - két szakértői csoport elemzi: pénzügyileg jobban jáma-e a város, ha a fővárostól függetlenül gazdálkodna? Ha a szakértők ezt alátámasztják, megfontolásra érdemes lehet Újpest esetleges kiválása és önállósodása. (Minderről - Újpest „szemszögéből” nézve - bővebben lapunk 5-7. oldalán dr. Derce Tamás polgármesterrel és Hock Zoltán alpolgármesterrel készült interjúban olvashatnak.) Forrásmegosztás-fővárosmegosztás? Ahogyan a forrásmegosztásban vesztes önkormányzatok látják A FORRÁSMEGOSZTÁSRÓL Az előzményekről: A főváros és a kerületek között 1991 óta állandó feszültséget okoz a budapesti önkormányzatokat együttesen megillető bevételek elosztásának módja. A „menetrend" minden évben ugyanaz. A főváros elkészíti a forrásmegosztási javaslatot és a városrészek erről állást foglalnak. A kerületi ön- kormányzatoknak 1995-ig egyetértési joguk volt a forrásmegosztás kérdésében, 1996-tól azonban csak véleményezhetik a javaslatot. A törvény szerint a megosztandó források közé tartozik a személyi jövedelemadóból, illetve az egyéb központi adókból a települési önkormányzatokat megillető rész, az állandó népességhez kapcsolódó normatív központi hozzájárulás és a helyi adókból származó bevétel. A megosztható források köre 1991-től kezdve folyamatosan bővült. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy míg 1991-ben 42,2 milliárd forintot osztottak meg a főváros és a kerületek között, ez a szám 1999-re 146,3 milliárdra nőtt. A főváros számításai szerint a kerületi alapfeladatok ellátásához évek óta több pénz kellene, mint amennyit a városrészek a forrásmegosztáson keresztül megkapnak. Ennek a hiánynak a mértéke 1999-ben elérte a mintegy 16 milliárd forintot. Miután az utóbbi három évben a budapesti kerületek szinte egybehangzó akarattal elutasítják a jelenlegi inkább csak a kerületek elszegényedéséhez vezető fővárosi eljárást, a főpolgármester részéről szükségesnek látszott egy reformanyag elkészítése. A reformanyagról: A reformanyag elkészítésekor elsősorban a nor- mativitás, a teljes körű forrásbevonás és a feladatok teljes körű számbavétele volt a cél. A fővárosi önkormányzat 1999 elején munkacsoportot állított fel a forrásmegosztás reformjának továbbfejlesztésére, meg kellett keresni azokat a módszereket, amelyek a korábban alkalmazottaknál is megfelelőbbek voltak arra, hogy a forrásmegosztás rendszere körül konszenzus alakulhasson ki. Elkészült tehát egy átfogó reformjavaslat a fővárosi forrásmegosztás átalakítására. 1999. szeptember 9-én szakértői előkészítő fórum keretében egyeztették először, majd szeptember 16-án polgármesteri értekezleten foglalták össze a forrásmegosztás reformjainak téziseit. A szeptemberben ismertetett javaslat azonban ismét zsákutcának bizonyult, hiszen a forrásmegosztási munkabizottságban kidolgozott tervezet megvalósulása esetén az önkormányzatok nem tudják ellátni törvényben rögzített alapfeladataikat. Amennyiben a forrásmegosztás logikája nem változik meg a következő választások előtt, úgy több fővárosi kerület is komoly pénzügyi nehézségekkel számolhat, és nem biztos, hogy képesek lesznek törvényi alapfeladataik ellátására. Az önkormányzati törvény a fővárosi önkormányzatra ruházza a forrásmegosztási rendeletek megalkotásának jogát. A fővárosi önkormányzatnak felelősséget kelivállalnia azért, amit a törvény a források feladatarányos megosztásaként határoz meg, vagyis hogy az egyes budapesti ön- kormányzatok mindegyike képes legyen eleget tenni valamennyi gazdálkodási feladatának. 6
