Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-04-20 / 8. szám
Az újpesti városháza száz esztendeje 3. rész: Támad a sajtó 11 A testületi határozat elfogadása 1895. január 28-án csupán az első lépés volt afelé, Is hogy a képviselők és a hivatal a jövőben megfelelő körülmények között dolgozhasson. 1 s Evek telnek még el a tervpályázat kiírásáig. A város vezetőségéhez közelálló, Brankovics György által szerkesztett, Közérdek című lap - alcíme szerint: „Pest megye szabadelvű közönségének hetilapja" — 1896 karácsonyán erőteljesen sürgeti az építkezést: „Az új községház építéséig várni nem lehet. Nem lehet várni, pedig azért, mert egyrészt nagy kérdés, hogy az új községháza ebben a században felépül-e, másrészt ha felépül is, amíg felépül, a napról napra szaporodó újabb és újabb irodai munkákat a közérdek rovására pihentetni nem lehet.” A lap érzékletesen ecseteli a korabeli községház tarthatatlan állapotát. Pl. „A pénztári helyiség minden kritikán aluli: nemcsak, hogy a tisztviselők mozogni nem tudnak, de az adófizető közönség valósággal heringprésbe kerül... Az adóosztály helyiségeiben úgyszólván egymás nyakán ülnek a tisztviselők stb.” 1898-ban felgyorsulnak az események, a korabeli ellenzéki sajtó pedig heves támadásba lendül, hogy megakadályozza az István tér beépítését. „Az apparátus nem fér meg többé a régi szűk, füstös odúban Új községházát terveznek és fel is fogják építeni! Hová? Az István térre! — írja Mártonjfy Imre főszerkesztő, az Újpesti Közlöny című, Társadalmi, egyesületi és szépirodalmi hetilap 1898. január 23-i számának vezércikkében. - Hát ez helytelen, lelketlen, ésszerűtlen és célszerűtlen. Egy máris 40 ezer lakossal bíró, nagy területen fekvő... községnek aránylag talpalatnyi üres teréről leszorítani a levegőt. ... Az István tér beépítésével határozottan nagy kárt - kiszámíthatatlan kárt - okoznak Újpest községnek, és a haszon, amelyet a beépítéssel nyerhetnek, — annyira múlandó, hogy bizony-bizony azért olyan nagy áldozatot hozni valóságos istenkísértés. Ne a pillanatnyi jövőt, hanem az igazi jövőt tessék szem előtt tartani, és akkor többé nem lesz szüksége Zsoldos (Zsoldos János közigazgatási jegyző) úrnak arra, hogy az István térnek teljes épségében való meghagyása sokkal fontosabb, mint a községház jövedelmezőségének kérdése.” A testület egy kisebb csoportja, a községháznak az István téren való felépítése ellen 1898. március 1-jén ugancsak akciót indított. Kárpáthy József és Illek Vince képviselők összehívták az egyháztanács elnökeit és mintegy húsz képviselő jelenlétében megvitatták a teendőket. A hónapok előrehaladtával (június 5-én) az Újpesti Közlöny szarkasztikus hangú cikkben tért vissza a témára: „Újpest képviselőtestülete nem bír érzékkel a modem haladás iránt. Valóban úgy tesznek, mintha csupa vén konzervatív elemekből állna az a tisztes ember- csoport; beépítik az egyetlen rendelkezésre álló teret, hogy kömyeskörül «oo.irriii.2a ÚJPEST gyönyörködhessenek egy nagy házban, amelybe az emberek mind el fognak járni adót fizetni. Az emberek most is eljárnak arra a helyre ahová az új ház építését tervezik (értsd: a piactérre), most azonban a pénzükért még kapnak krumplit, vöröshagymát, retket. Ezután semmit sem fognak kapni, még jó levegőt sem, mert azt is kiszorítják onnan két emeletnyi magasságban.” Amikor a sajtó már tehetetlen - jócskán a tervpályázatok kiírása után, alig két héttel az építkezés megkezdése előtt -, Mártonffy és a hozzá közelálló körök végső eszközként megpróbálják visszamenőleg érvénytelenné nyilvánítani a döntést. Az Újpesti Közlöny 1899. június 18-i számában ez olvasható: „Hát igen, az 1895. évi január hó 28-án tárgyalt községháza-építés tárgyánál név szerint szavaztak a községi képviselők. A jelen volt Fischner Dezsőt a szavazás alatt köhögési roham lepte meg és így egy percre távozott a teremből. De még a szavazás alatt visszajött, és követelte szavazata felvételét. Tanos bíró (Ta- nos Pál, a község bírája, az ülés levezető elnöke) azonban - nem tudta hogy Fischner nemmel fog szavazni - a szavazást egyszerűen berekesztette. így 19 nem szavazattal szemben 18 igen szavazat érvényesült. Tessék az akkori jegyzőkönyvből meggyőződni ezen hallatlan igazságról.” Eleget téve a felhívásnak, fellapoztuk a korabeli jegyzőkönyvet, amely arról tudósít, hogy az ülés megkezdésekor valóban jelen volt Fischner Dezső. Annak, hogy elhagyta volna a termet, nincs nyoma, azonban neve sem az igennel, sem a nemmel szavazók között nem szerepel. Azon képviselők között sem említik, akik tartózkodtak a szava zásnál... A sajtóban közzé tett óvás megkésve érkezett és a többi lapban még visszhangot sem keltett. (Folytatjuk) R. A S AJTÓPÁLY ÁZAT Újpest Önkormányzata a település megalakulásának 160. és nagyközségből várossá nyilvánításának 93. évfordulója alkalmából sajtópályázatot hirdet Újpest általános és középiskoláinak diáklapjai számára „Diáklapok az ezredfordulón*’ címmel. Pályázni: □ általános iskolai diáklap és □ középiskolai diáklap kategóriákban lehet 4 pályázaton a: 1999. szeptember elseje és a 2000. június S. közön megjelent lapszámokkal lehet részt venni. Egy szerkesztőség maximum 3 lapszámmal pályázzon! A zsűri olyan lapszámokat vár, amelynek írásaiból megismerhetők: □ a diákélet mindennapjai, □ ismert (iskolai avagy újpesti) személyiségek életútjai, Q a diákokat legjobban foglalkoztató témák, □ településtörténeti érdekességek, □ a környezet-védelem és egészségvédelem feladatai, □ a drogmegelőzésben végzett figyelemfelkeltés. Pályadíjak: mindkét kategóriában az I—III. helyezett szerkesztőségnek értékes szakkönyvcso- magot ajánlunk fel. A pályázatokat 1 példányban kérjük beküldeni 2000. június 9-ig az újpesti polgármesteri hivatal címére: 1042 Budapest, István út 14. Bangha Katalin sajtóreferensnek. A diáklapokat szakemberekből álló zsűri értékeli, eredményhirdetés az újpesti városnapok rendezvénysorozatának megnyitóján, 2000. augusztus utolsó hetében lesz. melyről a pályázókat levélben értesítjük. Az ellenzék szócsöve: az Újpesti Közlöny című, Társadalmi, egyesületi és szépirodalmi hetilap (Az eredeti mikrofilmet az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményből kölcsönöztük)
