Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-04-20 / 8. szám

hogy folyamatosan ösztönözni kell a fővárost és a környezetvédelmi tárcát a füstgázmosó meg­építésére. Úgy vélte: Székesdűlő teljes csator­názása túlnő Újpest lehetőségein, e helyett in­kább a főgyűjtő kiépítését kellene szorgalmazni, hogy az ott élők ennek megvalósulása után az önkormányzat segítségével végezzék el a csa­tornabekötést. Kiss Sándor úgy vélte: az előterjesztés elfo­gadható, a program'végrehajtásában vala­mennyi képviselőnek, bizottsági tagnak lesz ten­nivalója. Mivel az előterjesztés tovább bővíti az önkormányzatban a környezetvédelemmel fog­lalkozók körét, a szakmérnök bevonását a frakci­ója nem támogatja, hiszen van környezetvédelmi alpolgármester, sőt tanácsnok, inkább koordina­tív szerepet kellene felvállalni. A füstgázmosó problémájáról szólva kiemelte: a minisztérium er­re nem adta meg a pénzt, bár a főváros megad­ta. A környezetvédelem együttműködési kény­szert jelent a szomszédokkal is, az allergén nö­vények, például a parlagfű irtása fővárosi feladat, az állat és természetvédelmi kultúrpark körül semmi mozgás nincs, úgy tűnik csak a terület megszerzése kellett .Javasolta az előterjesztő al­polgármester asszonynak, hogy a Farkaserdő rehabilitációjához szükséges anyagi fedezetet a Környezetvédelmi Minisztériumtól szerezze meg. ...Mindezeknek megfelelően a határozati javaslatban azt a megfogalmazást látná az MSZP frakciója célszerűnek, ha oly módon szól­na: „a testület az előterjesztett környezetvédelmi programban foglaltakkal egyetért“. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) elmondta, már korábban szorgalmazta a program elkészíté­sét, utalt arra: amennyiben megvalósul a Blaha Lujza utca és a Tábor utca környékén a hiányzó csatornaépítés, akkor Újpesten csupán Székes­dűlő marad a sor végére. Összességében pozitív... Korondy Marica alpolgármester úgy vélte: zö­mében típushozzászólásokat hallott, bár jó dolog, hogy összességében pozitívan értéke­lik az előterjesztést. Az előterjesztő úgy vélte: ez egy program, amelyet 4, vagy 5 év alatt nem lehet megvalósítani és egy folyamat ré­sze, melynek során a koncepciót állapotfelmé­rés, majd a prioritások meghozatala, az álla­potjelentés követ. Mindehhez az önkormány­zatnak 20-30 százalékos forrással kell rendel­keznie, ugyanakkor a költségvetés jelenleg 5 millió forintot irányoz elő. Kérte a jelenlévőket, hogy az előterjesztést a testület programkon­cepcióként fogadja el. A szavazás során a képviselők 10 igen, 19 nem szavazattal elvetették Kiss Sándor módosí­tó indítványát, majd 30 igen 1 tartózkodás sza­vazati aránnyal, ellenszavazat nélkül elfogadták az előterjesztést. Az elfogadott önkormányzati rendelet szerint a képviselő-testület az előterjesztett környezet- védelmi programkoncepcióban foglaltakkal egyetért, azt Újpest Önkormányzata illetékessé­gi területére készítendő részletes környezetvé­delmi program irányelveként elfogadja. A képvi­selő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az illetékes alpolgármester útján - az elfo­gadott környezetvédelmi program-koncepció el­veinek figyelembevételével - az állapotfelméré­sen alapuló állapotjelentés ajánlatait szem előtt tartva, a költségvetési rendeletben meghatáro­zott források függvényében készíttesse el Újpest környezetvédelmi programját. Ezt követően Nagy István alpolgármester tett előterjesztést az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye alapító okirata mó­dosítására, melyet a képviselők 29 igen szava­zattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfo­gadtak. A hetedik napirendi pont során Hock Zoltán al­polgármester tett előterjesztést az Észak-pesti Ipari Parkot feltáró, úgynevezett “1. számú út” el­nevezésére. Az alpolgármester elmondta: má­sodszor kerül az előterjesztés a testület elé - most már a Főpolgármesteri Hivatal igazgatósá­gi és hatósági ügyosztályának véleményével együtt, tehát az eredeti javaslat kiállta az idők próbáját, és amennyiben a testület is egyetért a javaslattal, az 1. számú út neve: Ipari Park út le­het. A testület 29 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta az előterjesztést. Interpelláció a polgármesterhez címezve Az egyebek napirend keretében elsőként egy in­terpellációra került sor. Kiss Sándor, a 19-es szá­mú egyéni választókerület képviselőjeként arra kért Választ dr. Derce Tamás polgármestertől, hogy mikor vásárolhatják meg lakásukat Káposz- tásmegyer ll-n, a volt HM lakásokban lakók? Az interpelláló képviselő elmondta: több mifit 200 la­kó vár arra, hogy a törvényben biztosított kedve­ző feltételekkel megvásárolja a lakását. A tulajdo­ni lapon a lakások a IV. kerületi önkormányzat tu­lajdonában vannak, az önkormányzat gazdasági bizottsága 1999. első felében határozatot hozott arról, hogy meg kell kezdeni a lakások értékesí­tését. A képviselő tudomása szerint a HM vitatja az önkormányzat tulajdonjogát, és a bírósághoz fordult. Mindezek alapján arrra kért választ, mi az akadálya annak, hogy a gazdasági bizottság döntése szerint értékesítse a lakásokat az önkor­mányzat, hogyan áll a peres eljárás, esetleg el­húzódhat-e évekig, az ingatlan árak ugrásszerű emelkedése miatt jelentős kár érte a lakásokban lakókat, van-e lehetőség valamilyen méltányos elbírálásra? Dr. Derce Tamás polgármester válaszában el­mondta: a kérdező úgy tesz, mintha jómaga nem tudná a választ, pedig erről két alkalommal újságcikk is megjelent az Újpest 1999. évi lap­számaiban. Akik olvassák a helyi sajtót, ponto­san tudják mi történik valójában, de most megis­mételte, hogy mi az akadálya a HM lakások érté­kesítésének. A Újpest lap 1999. október 22. szá­mából felolvasta Szabó János helyettes államtit­kárnak írt levelét, amely szintén válasz az inter­pellációban feltett kérdésekre. Tulajdonosként az önkormányzat van bejegyezve, és az önkor­mányzat nem nem mondhat le ekkora vagyon­testtől, amely jogszerűen jelent tulajdont, a pe­res eljárás lezárásáig az ingatlanok nem értéke­síthetőek. Változatlanul fenntartja eddigi állás­pontját, mely szerint az önkormányzat, mint tu­lajdonos, hozzájárul az eladáshoz. Ebben- tekin­tettel a peres eljárásra, közös megegyezés szükséges. Az ingatlanárak valóban emelked­nek, de az eladási árat nem a piaci ár alapján határozzák meg. A polgármester a gazdasági bi­zottság döntésével egyetértett, ha a HM vitatja a tulajdonjogot, akkor csak a peres eljárás maradt hátra. Az Újpest lapban is megjelent annak a le­vélnek a másolata, amelyet Újpest polgármeste­re Szabó Jánosnak, a HM politikai államtitkárá­nak címzett. Az elmúlt év őszén elküldött levélre ezideig nem jött válasz. Az ingatlanárak emelke­déséről szólva elmondta, a polgári jog kétféle fi­zetési módot ismer, a kártérítést és a kártalaní­tást, az egyik jogszerű, a másik jogszerűtlen. Mi­vel az önkormányzat mindvégig együttműködési készségről tett tanúbizonyságot, ezért a peres eljárás csak kedvező lehet számára.. Kiss Sándor úgy vélte, az önkormányzat nem önmagáért, hanem a lakókért van, mivel egyéni képviselőként őt vádolják tehetetlen­séggel, a választ nem fogadta el. A testület vi­szont 22 igen, 4 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal- igen. Nagy István népjóléti alpolgármester a testület támogatását kérte ahhoz, hogy Újpest Önkor­mányzata és a XV. kerületi Önkormányzat 2000. január 1-jétől 2000. december 31 Óig terjedő idő­szakra kössön támogatási szerződést a XV. ke­rületben működő Fejlesztő Napközi Otthonban ellátott újpesti gyermekek számával arányos anyagi támogatásra. A hozzájárulás összege öt fő esetében 4.ooo.ooo forint, amely az általános intézményi céltartalék keret terhére kerül kifize­tésre. A testület tagjai 30 igen szavazattal támo­gatták a javaslatot. Hock Zoltán alpolgármester ezt követően a testü­lettől ama határozati javaslat elfogadását kérte, melynek értelmében az önkormányzat vállaljon kö­telezettséget arra, hogy a jóváhagyás előtt álló - az Újpest építészeti örökségének védelméről szóló - rendelet -tervezet tartalmazza az Aschner Lipót tér 10. szám alatti templom épületét, a rendelet elfog­adása során az érintett épületet a helyi örökség ré­szeként védetté nyilvánítja. Erre azért volt szükség, mert a helyi rendelet elfogadásáig is van mód a Kul­turális Örökség Minisztériuma által pályázaton.való részvételre. Kiss Sándor frakcióvezető nehezmé­nyezte, hogy az előterjesztést "berepülő” anyagként kapták kézhez, nem volt idő az áttanulmányozásra, ezért frakciószünetet kért. A frakciószünet után el­mondta: képviselőcsoportja támogatja az előter­jesztése, melyet 31 igen szavazattal fogadott el a testület. Hány MSZP frakció van? Még mindig az egyebek napirend keretében tett fel kérdést Nagy István alpolgármester dr. Derce Tamás polgármesternek. Kérdését “felvezetve” először arról szólt, a forrásmegosztási vita során, mivel az többszáz millió forintos veszteséget je­lentett Újpestnek, ennek kompenzálására az év elején az önkormányzat azt a határozatot hozta, hogy vizsgálja meg egy független szakértői cso­port, vajon önálló városként működne, nem jár­na-e jobban ? Akkor a vitában az MSZP képvise­lőcsoportja a téma felvetését egyhangúan eluta­sította, majd az országos sajtóban többek között őrült ötletként nevezve, támadta, félremagyaráz­va azt állítva, hogy valójában Újpest elszakadási kísérletéről van szó. Ezt követően azonban az Óceán TV képújságában, valamint a Káposztás­megyeri Tükör című újságban 5 MSZP-s képvi­selő nevével ellátva közlemény jelent meg ar- ról:az aláírók levélben fordultak dr. Demszky Gá­bor főpolgármesterhez, hogy vizsgáltassa meg a lehetőségét annak, hogy : Káposztásmegyer, Székesdűlő és Megyer, Újpestből kiválva, a fővá­ros XXIV. kerületeként működjön. Az alpolgár­mester hiányolta a frakcióvezetés kézjegyét, s nem értette azt sem, a levél miért dr. Demszky Gáborhoz íródott. Az öt képviselő levelében foglaltakat tudathasadásos állapotnak nevezte, és hangsúlyozta: ezt a felvetést politikai kérdés­ként kell kezelni, nagy hordereje miatt meg kell tárgyalni az érintettekkel. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom