Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-10-08 / 20. szám
1999. október 8. ÚJPEST Palotai sziget, homoktövis-élőhely Védetté nyilvánítva A nyáron helyi értékű természeti értékek védetté nyilvánításáról hozott döntést Budapest Főváros Közgyűlése. A megalkotott rendelet értelmében a tucatnyinál több védett hely közül kettő újpestit jelöl, nevezetesen a Palotai sziget déli és északi részét Palotai sziget természetvédelmi terület elnevezéssel, a Váci út mellett található homoktövis-élőhelyet Újpesti homoktövis természetvédelmi terület elnevezéssel illethetjük. A védett természeti területek határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelölő táblákat elhelyezik, a jól ismert alakú, kék alapú táblán a „Természet- védelmi terület - Budapest Főváros Önkormányzata” felirat lesz olvasható. A régen várt döntésről Korondy Marica alpolgármestertől kértünk tájékoztatást. Elsőként arról, milyen szempontok alapján javasolható, illetve kérhető egy-egy terület számára a helyi jelentőségű természeti értékeknek járó védelem?- A fővárosi közgyűlés július 22-én alkotott rendeletet Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről. A rendelet hatálya kiterjed a fővárosi önkormányzat természeti oltalma alatt álló, valamennyi természeti értékre és azok védőövezetére. A főváros szempontjából védelemben részesíthető helyi jelentőségű természeti értékeknek minősülnek az 1996. évi Lili. - a környezet- védelmi - törvény figyelembevételével az összefüggő, több hektár kiterjedésű természetes, természet közeli élőhelyek, a természetes társulásokkal rendelkező, fővárosi viszonylatban egyedülálló természeti értékek, amelyek zárványként maradtak fenn a beépített környezetben és védelmük más jogi eszközökkel nem megoldhatók, a természeti emlékek, amelyek az egész főváros számára jelentőséggel bírnak, valamint a botanikai, zoológiái, geológiai gyűjtemények, gyűjteményes kertek, amelyeknek jelentős szerepük van, lehet a környezeti, természeti nevelésben. Hogy egy új rendelet életbelépésekor mindjárt két újpesti terület esik védelem alá, ez nagy öröm számunkra, ugyanakkor jól tudjuk, több éve kért és javasolt döntésről van szó, és ezt, egy, a természet védelmét szolgáló döntés meghozatalánál - úgy vélem - nem lehet figyelmen kívül hagyni.- Újpesti területről lévén szó miért a fővárosi önkormányzatot illette a döntés joga?-A jogszabály értelmében a szigetek, félszigetek a főváros területeiként nyilvántartott részek, ezért a döntést a fővárosi önkormányzatnak kellett meghoznia. Az újpesti önkormányzat 1997 óta kérte a Palotai sziget védetté nyilvánítását, a Váci úti Dobó laktanya előtti területen található homoktövis - amely negyedKorondy Marica alpolgármester: Nemcsak Újpest, az egész főváros érdeke volt a védetté nyilvánítás... Mostantól védelem alá esik a Palotai sziget százada védett növény - élőhelyi ökológiai rekonstrukciója egyaránt volt érdeke az újpesti és a fővárosi önkormányzatnak.- A Palotai sziget természetvédelmi terület a főváros utolsó ártéri erdeje, természeti szépségének megmentése, megőrzése érdekében Újpest 1993 óta föbbé- kevésbé folyamatosan vitázik a fővárosi önkormányzattal. Sokáig kellett az eredményre várni...- A Palotai sziget, amely az Újpesti vasúti hídtól, a Rév utcáig terjed, nemcsak a főváros utolsó ártéri erdeje, hanem az újpestiek kedvenc kirándulóhelye volt. Talán nincs is olyan újpesti, aki ne járt volna a szigeten, sőt egy évszázadon át a Lido homokos Duna-part- ja több ezer ember számára jelentett felüdülést a nyári kánikulában. A sziget a hetvenes években sajnos már sokat veszített vonzerejéből, a századforduló, és az azt követő évek idilli képét illegális szemétlerakások bolygatták meg, a strandolok, a horgászok, a kirándulásra vágyók joggal háborodtak fel a rongálás láttán. S mivel a környezetet károsítok voltak az erősebbek, az emberek lassan-lassan elmaradtak a szigetről. A nyolcvanas évek végén azután a sziget „három része szakadt”, az északi és a Rév utcai déli rész között megépült az Észak-pesti Szennyvíztisztító telep, amely a mai napig - már a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonában - működik. 1993-ban, amikor tervbe vették a szennyvíztisztító bővítését ismét arra hivatkozott az újpesti önkormányzat, hogy a Duna-part természetes szépsége szűnne meg, ha egyetlen pihenési lehetőségétől is megfosztanák az itt élőket, akkor, ha a „Szúnyog szigeten” vezetne át az építmény és ezáltal 50-100 éves fák pusztulását idéznék elő. És ennek elkerülése az egész főváros érdeke.-Az 1996-os új természetvédelmi törvény létrejöttét követően további kezdeményezések indultak az újpesti önkormányzattól a sziget védetté nyilvánítása érdekében...- Még az előző képviselői ciklusban, 1997. májusában hozott döntést az újpesti önkormányzat képviselő-testülete, hogy felkérik dr. Derce Tamás polgármestert, hogy a védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot terjessze elő a fővárosi közgyűlés számára. A javaslat szerint a védetté nyilvánítás érintette a szennyvíztisztítótól északra és délre eső területet egyaránt. A testület 1997. tavaszán felismerve, hogy az illegális szemétlerakással, az illegális fakitermeléssel nehéz lesz a küzdelmet időben is felvenni - ezért élni kellene azzal a lehetőséggel, amelyet a törvény vészhelyzetben biztosít: nevezetesen az ideiglenes védetté nyilvánítás lehetőségével. Az 1997-es testületi határozatot ez év nyarán előterjesztésem nyomán a képviselő-testület egy újabb határozatában erősítette meg, nyomatékosan kérve fel a fővárosi önkormányzatot a terület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása érdekében. Egy hónappal később, mint ahogyan a beszélgetés elején utaltunk rá: végre pozitív döntés született.- A fővárosi közgyűlés védetté nyilvánította a Váci út mentén tajálható, 23 hektáros területet, amelyet az Újpest felől Dunakeszi irányába tartók a Dobó Laktanya előtti területként ismernek. A homoktövis védett növény, városrészünkben utca, ennek nyomán iskola, sőt környezetvédelmi oktatóközpont is viseli ezt a nevet. Mit kell tudnunk róla?- A homoktöviscserje termése magas C-vi- tamin tartalmú, ezenkívül vérnyomást csökkentő hatású, eredményesen használják például nehezen gyógyuló sebek, sőt gyomorfekély kezelésére. Mint reformélelmiszerek alapanyagát sok helyütt termesztik, de őshonos természetes élőhelye csak itt található. Emiatt ritkaságszámba menő és védelemre szoruló. A védett terület ezért csak oktatási és kutatási céllal, a természetvédelmi hatóság engedélyével látogatható.- A védetté nyilvánítás milyen kötelezettségeket ró a fővárosi önkormányzatra?- A védett értékek természetvédelmi kezeléséről - a fővárosi rendeletben foglaltak szerint - a fővárosi önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik. Erre azért van szükség, mert a védett természeti értékek felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, őrzését és bemutatását, valamint a helyreállítási tevékenységet a rendelet a fővárosi önkormányzat hatáskörébe utalja. A védett területek további megóvása érdekében védőövezeteket is kijelölnek, ahol a meglévő növényzet megtartása és a gyommentesítés is a főváros feladata. Van remény tehát arra, hogy a homoktövis cserjét unokáink is látni fogják, és a Palotai sziget élővilága átmenthető - mindannyiunk örömére - az utókornak. Azt talán mondanom sem kell, hogy a természeti értékek védelme azonban valamennyiünk feladata. Szemetelésnek rongálásnak továbbra sem lehet helye.- Van-e remény arra, hogy a Palotai sziget ismét az újpestiek kedvelt kirándulóhelye legyen?- Hiszek ebben, és ösztönözni szeretném az újpestieket, hogy ősszel újra barangoljanak a szigeten, gyönyörködjenek a természet szépségeiben. S ha az egykori Lidó örömeit nem is leljük meg ismét, megannyi élményt nyújthat a sziget gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Bangha Katalin 5
