Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-09 / 7. szám

ÜJPEST 1999. április 9. Kisebbségi önkormányzatok Újpesten V. rész Görögök Az Egei-tenger partvidéke a magyar turisták egyik legkedveltebb nyaralóhelye. Az ókori városállamok története és kultúrája hazánkban iskolai tananyag, az athéni demokrácia ma is minden európai ország előtt példa. Aki járt már Görögországban úgy érzi, a vakító színek, az évezredes műemlékek, a fűszeres ízek és a déli emberek közvetlensége felejthetetlen élménnyé 3 varázsolja a látogatást. A görög kultúra hazai képviselőiről, a több évszázada Magyarországon élő görög nemzetiség múltjáról és jelenéről Agárdi Bendegúz Szpírosszal, a tavaly megalakult Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk. • A magyar és a görög nép nyelve, kultúrája, mentalitása épp annyira különbözik egymástól, mint országaink éghajlata és földrajzi környezete. Hogyan alakultak történelmi kapcsolataink?- A görög diaszpóra több hullámban érkezett Ma­gyarországra. Az első csoport már az Árpád-házi ki­rályok idején szerzetesként tevékenykedett. Néhány évszázaddal később, a három részre szakadt ország­ban a kereskedelemmel foglalkozó görögök - mint a török birodalom alattvalói - különféle kedvezmé­nyekben részesültek. Gyakorlatilag így éltek az 1700-as évek végéig, amikor is válaszút elé állították őket: keményebbé váltak az adó- és vámterhek, ám felkínálták számukra a letelepedés lehetőségét. Az osztrák udvar támogatta a bevándorlókat, ezért aránylag sokan döntöttek úgy, hogy otthont teremte­nek. Belőlük alakult ki a 19. századi görög tőkések csoportja, akiknek emlékét számos épület és műem­lék őrzi Budapesten. A Haris család mellett az ugyancsak görög származású báró Sina György neve a legismertebb. Sina bárót a Lánchíd építésében ját­szott jelentős szerepé­ért Buda város dísz­polgárává avatta. Az 1848-as forradalom idején pedig Pest pol­gármesterévé Konsz- tantinosz Terzisz gö­rög nagykereskedőt választották. A nyelv' és a vallás tartotta egyben a magyaror­szági görögöket, akik engedélyt kaptak templomok építésére. Az egyetlen kikötés úgy szólt, hogy az épület nem nézhet az utcára. Az azóta átépí­tett „féltomyú" görög ortodox templom ma is áll a belvárosi Pető­fi téren. A görög nemzetiség utolsó hulláma a má­sodik világháború után, az 1948-1950 között zajló polgárháború mi­att érkezett Magyarországra. Több ezren emigrál­tak a volt szocialista országokba, sokan közülük Magyarországon telepedtek le. Görögország az 1970-es évek végéig megfosztotta őket állampol­gárságuktól. A nyolcvanas években történt politikai fordulat után az emigránsok amnesztiát kaptak, és többségük visszatért hazájába. • Hogyan változott a görög nemzetiség aránya az utóbbi másfél évtizedben?- A korábbi mintegy tízezerről körülbelül négy­ötezerre csökkent a magyarországi görögök szá­ma. Az ország területén számos településen élnek görög családok. A Fejér megyei Beloiannisz — az emigránsok által alapított falu - ma már magyar többségű, de az ott lakók továbbra is ápolják a nemzetiségi hagyományokat, tanúskodnak erről a kétnyelvű utcatáblák is. Nagyobb közösségek ma is léteznek Miskolcon, Tatabányán és Budapesten. A fővárosiak a hatvanas évekig a kőbányai Do­hánygyárban éltek kolóniában, majd annak felszá­molása után Lőrincen, Angyalföldön, Zuglóban és Kőbányán alakultak ki kisebb közösségek. Újpest is befogadta a görögökét: a Viola utcai Károlyi Gáspár Református Egyetem épülete, ami a közel­múltig általános iskolaként működött, 1948-ban a görög fiatalok ifjúsági otthonaként funkcionált. Jelenleg mintegy 40 görög család él Újpesten. • Korábban sohasem okozott gondot kultúrájuk, hagyományaik ápolása? Akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon kívánnak élni, milyen támogatást kapnak az anyanemzettől? — A korábbi önkormányzati ciklusokban csupán egyetlen kerületben működött görög önkormány­zat, a fővárosi és országos szintű működés volt a jellemző. A most létrehozott kerületi kisebbségi önkormányzatok azzal a céllal alakultak, hogy a városrész lakóinak „házhoz vigyék" az anyaország kultúráját. A görögök nem élnek zárt közösségben, gyakoriak a vegyes házasságok, amelyekben in­kább a magyar a domináns nyelv. Mindezek ellen­ére az elmúlt ötven évben is fennmaradtak a hagyo­mányok, nemzeti ünnepeinket mindig együtt ünne­peljük. Az Almássy téri Szabadidőközpont hagyo­mányos helyszíne a görög kisebbség rendezvénye­inek. Ma már folyamatos, élő kapcsolat van az anyaország és az itteni görögök között. A görög ál­lam tanárokat küld az oktatási feladatok segítésére, a gyerekek intézményes tanításának ellátására. So­kan vállalnak időszaki munkát kint élő rokonaik­nál, nagy az idegenforgalom vonzereje is. Buda­pesten kialakult egy kisebb görög vállalkozói ré­teg, akiknek munkája nyomán megalakult a Görög- Magyar Kereskedelmi Kamara. Három esztendeje görög ortodox templom épült Beloianniszban. Bu­dapest híres görög éttermeiről, ezeken a helyeken megkóstolható valamennyi nemzeti specialitás a musakától (rakott padlizsán) a tzatzikin (joghurtos uborkasaláta) keresztül az olyan vüághírű italokig, mint az Ouzo és a Metaxa. • Az Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat alapítói mivel foglalkoznak és milyen tervekkel kí­vánják felpezsdíteni a városrészben élő nemzetiség életét?- Valamennyien tiszteljük és ápoljuk a hagyomá­nyokat. Papadopulosz Filiposz a kisebbségi önkor­mányzat elnökhelyettese, a görög és a bolgár nyelv tudósa, újságíró. A főváros által kiadott Enimeroti- ko Deltio című görög nemzetiségi hírújság főszer­kesztője. Agárdi Elektra három éve alapította, és a A kerületi kisebbségi ön- kormányzatok azzal a céllal alakultak, hogy a városrész lakóinak „házhoz vigyék" az anyaország kultúráját - vallja Agárdi Bendegúz Szpírosz az Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke (Fotó: Zalka I.) mai napig vezetésével működik a Helidonaki gö­rög gyermek- és ifjúsági tánccsoport. Magam 1979 óta élek Újpesten, négy évig szertomáztam az Új­pesti Dózsában, majd további négy évig voltam a Chinoin SC labdarúgója. Az ELTE Tanárképző Fő­iskolai Karán szereztem német-orosz szakos diplo­mát, jelenleg idegenforgalmi másoddiplomás kép­zésben veszek részt. Emellett egy médiafigyelő cég hírszerkesztőjeként dolgozom. Családom anyai ágon görög: nagymamám három lányával ér­kezett Magyarországra. Nagynénéim görög férjük­kel azóta visszatértek szülőföldjükre. Édesanyám itt alapított családot. Megalakulásunk óta, február elején találkozóra hívtuk a városrész görög származású lakóit, majd néhány héttel később nemzetiségi bált rendeztünk az Ady Endre Művelődési Központban. A nagysikerű esten vendégként köszönthettük a Maskarades, az Akropolis, a Szideropulosz és a Kollatosz zenekart, a Helidonaki és az Uiosz táncegyüttest, valamint az Anemona énekkart. Idei terveinkben szerepel a ma­gyarországi görög diaszpóra emlékhelyeinek felke­resése, mindenekelőtt egy szentendrei és egy egri kirándulás. Szeretnénk összegyűjteni a Viola utcai görög ifjúsági otthonnal kapcsolatos dokumentumo­kat és emlékeket. Márciusban és októberben közö­sen rendezzük meg nemzeti ünnepeinket. Program­jaink egy részét a szomszédos kerületek görög ki­sebbségi önkormányzataival együtt szervezzük. A média ma már az anyanyelv ápolásának leghatéko­nyabb eszköze, ezért meg kívánjuk teremteni annak feltételeit, hogy a városrészben igény szerint fogha­tó legyen a görög közszolgálati televízió adása. Nemzetiségi folyóiratainkat, újságjainkat: a Kafenio - Kávéház című negyedévente megjelenő lapot, va­lamint az Enimerotiko Deltio-t ugyancsak eljuttat­juk az érdeklődőknek. Emellett a fiatalokat meg sze­retnénk ismertetni a nyelvtanulási és hagyományá­polási lehetőségekkel. A szerb kisebbséggel közösen havonta Balkán-táncházban várjuk majd az érdeklő­dőket, ahol a gyerekeket különösen szívesen fogad­juk. Felmerült egy kedvezményes görögországi út szervezése is. A közelmúltban vehettük át irodánkat Káposztás- megyeren, a Csíkszentiván utca 2. szám alatt. He­lyiségünkben lehetőség lesz beszélgetésre, filmve­títésre, zenehallgatásra és megpróbálunk informáci­ókkal segíteni mindenkit, aki hozzánk fordul. Fog­adóóráinkat pénteken 16 és 18 óra között tartjuk. Szerettei várjuk a görög kultúra barátait. Rojkó A. TARGONCAVEZETŐ ALLAS 1 HÓNAP UTÁN! Jogosítvány (elektromos, diesel, gázüzemű) 4 hét alatt megszerezhető! Regisztrált munkanélkülieknek - egyébi elbírálás alapján - a Munkaügyi Központ fizeti! Magánjelentkezőknek részletfizetési lehetőség! Havonta folyamatosan induló tanfolyamok!-► ÉRDEKLŐDNI LEHET: *+-----­Ú jpesti Munkástovábbképző Bp. IV., Baross u. 99. Tel.: 369-0803 4 ■■HH1 MNHHN9I —ImmM

Next

/
Oldalképek
Tartalom