Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-09 / 7. szám

1999. április 9. Korondy Marica alpolgármester: ÚJPEST Szemléletváltásra van szükség! Az ember egészsége, életminő­sége szempontjából elengedhe­tetlen természeti és épített kör­nyezetünk védelme, az ember és a természet közötti harmónia fenntartása. Közvetlen és tágabb környezetünk gondozásának, szépítésének elmulasztása veszé­lyezteti emberhez méltó életünk érzését, a jelen és a jövő generációjának egészségét, kellemes közér­zetét. Közismert, hogy EU-csatlakozásunk egyik leg­komolyabb akadálya, hogy környezetünk védel­me messze elmarad az Európai Uniós elvárások­tól. Az elmaradás nemcsak anyagi okokra ve­zethető vissza. Nagyon lehangoló, hogy a la­kosságnak van olyan rétege, amely olyannyira igénytelen saját magával és környezetével szem­ben, hogy a többséget jelentő rendet, szép, tisz­ta környezetet igénylő embereket is tehetetlen, beletörődő magatartásra készteti. A szép, tiszta, virágos környezet iránti igény alapvetően szemléletbeli és nevelési kérdés. A romló folyamat úgy érzem még megfordítható. Egészen kis korban kell elkezdeni nevelni a gyer­meket, hogy az utcán ne dobja el a szemetet, hogy ne tapossa le az ültetett virágot, hogy azokhoz az emberekhez akarjon hasonlóvá válni, akik a lakó­telepek szürke betonrengetegei köré üde virágos­kertet, zöldellő bokrokat varázsolnak, maguk és mások örömére. Szinte közhely, hogy Budapestet elborítja a szemét és ez alól Újpest sem kivétel. Az önkor­mányzat újra és újra az illegális szemétlerakó helyek megszüntetésére kénytelen költeni azo­kat az összegeket, amelyeket szociális juttatá­sokra, egészségügyi és kulturális célokra, vagy újabb parkok, zöldfelületek létrehozására költ- hetne. A főváros területén összesen 15 ezer kukát adott vissza a lakosság, a kommunális hulladé­kot pedig üres telkeken dobják el a szemétdíjra hivatkozva. Említésre méltó, hogy a vidéki városokban és falvakban, ahol a lakosság jövedelme nem éri el a fővárosi lakosokét, a korábbi években is volt sze­métdíj, mégsem kérdőjelezték meg a szolgáltatás­sal járó anyagi ellenszolgáltatás elkerülhetetlensé­gét - ez fővárosi specialitás. Újabban néhány bejelentés érkezett az Új­pesti Polgármesteri Hivatalhoz, hogy patkányt láttak a lakosság által hulladékkal „megtisztelt" területeken. A Városüzemeltetési Iroda folya­matosan elszállíttatja az illegálisan lerakott szemetet, szűkös költségvetéséből nem csekély anyagi megterhelést vállalva, ám másnapra új­ra ott a szemét, és nem a házak kukájában, ahová való. A társasházaknak újra kell gondolni, hogy hány szeméttároló tartályt igényelnek, mert ez a helyzet tarthatatlan. Annak ellenére, hogy a patkányokkal kapcsola­tos bejelentések nem jellemzőek és csak elvétve for­dulnak elő, az önkormányzat mindent megtesz an­nak érdekében, hogy Újpesten ilyen esetek elvétve sem fordulhassanak elő! Felvettük a kapcsolatot a Bábolna Környezetbio­lógiai Központ Kft.-vei (Bábolna BIO). A régi új­pestiek még emlékeznek, hogy a cég 1972-ben az egész főváros területén sikeres patkánymentesítést hajtott végre, amely a világ nagyvárosai tekinteté­ben is egyedülálló eredmény volt. A Fővárosi Önkormányzat ennek tudatában az 1997-2001-ig terjedő időszakra ismét szerződést kötött a Bábolna BlO-val, amely a patkányirtást fo­lyamatosan végzi. A közös cél, a patkánymentes állapot fenntartá­sának biztosítása érdekében kérjük a kerület lakos­ságát, az intézmények vezetőit, hogy amennyiben patkányt, vagy erre utaló nyomot észlelnének, azt haladéktalanul jelentsék a Bábolna Környezetbio­lógiai Központ 262-1020, vagy a 262- 5170/224-es telefonszámon, vagy levélben: 1107 Budapest X., Szállás u. 6. A bejelentéseket 48 órán belül kivizsgálják és a szükséges intézkedéseket megteszik. A patkány­mentesség fenntartásával kapcsolatos kezelések Budapest egész közigazgatási területén - mind a lakosság, mind az intézmények számára ingyene­sek! Várják a bejelentéseket az áruszállítás során be­hurcolt szórványos patkányfertőzöttség észlelésé­ről is. Rendkívül fontos a folyamatos és szisztemati­kus megelőző munkavégzés, mert a jelenség igen súlyos közegészségügyi és gazdasági ká­rokat okozhat, másrészt, ha megszűnik a folya­matos ellenőrzés, az eddigi jelentős anyagi rá­fordítás kárba veszhet. A veszélyeztetett terüle­tek és lakóingatlanok jellemzően azok a helyek, ahol a lakók az előbb említett nemtörődöm, ha­nyag szemlélet miatt a környezetüket elhanya­golják. A Bábolna BIO Kft. az önkormányzati tulajdon­ban lévő oktatási és egészségügyi intézményekben egérirtást is ingyenesen vállal. Egyéni megrendelés alapján, díjazás ellené­ben végzik a lakosság által megrendelt egér-, fáraóhangya- és csótányirtást, valamint speciá­lis célgépekkel a szemétledobó csövek belső tisztítását és illatosítását az előbbi telefonszá­mon. A Bábolna Bio az MSZ ISO 9001 minőségbizto­sítási tanúsítvánnyal rendelkezik. Az egyetlen vál­lalat Magyarországon, amely a kártevőmentesítés és higiénés szolgáltatások területén a nyugat-euró­pai normáknak megfelel. Szót kell ejtenünk az „örökzöld" témáról a járdákat, parkokat, játszótereket szennyező ku­tyapiszokról is, amely a lakosságot két táborra osztja és jogos indulatokat gerjeszt. Minden la­kossági fórum visszatérő témája az összehason­lítás a nálunk szokásos „bárhol-szanaszéjjel" és a kis nejlonzacskókkal, seprőcskékkel, kis lapát­tal sétáltató nyugat-európai kutyatulajdonosok között. A kutyatulajdonosok szemléletváltása szük­ségszerű követelmény a mi kerületünkben is. Ah­hoz, hogy a kutyát nem tartó lakótársaink is sze­ressék az ember leghűbb barátját az állatvilág­ból, elengedhetetlen a higiéniai követelmények megtartása. Sok lakó kéri szóban és írásban, hogy a kör­nyezetet szándékosan szennyezők szankcioná­lására vezesse be az önkormányzat a környe­zetszennyezési bírságot, amely összeg a kerü­leti Környezetvédelmi Alapba folyna be, ezál­tal csak környezetvédelmi célokra lenne fordít­ható. Önkormányzatunk végső esetben ezt a meg­oldási lehetőséget is megvizsgálja, de elsősor­ban azt szeretnék, ha szemléletünk, igényessé­günk válna nyugat-európaivá és így a természet megújulása idején elhatároznánk, hogy ma­gunk is megteszünk mindent szép környezetün­kért és gyermekeinket, ismerőseinket is erre kér­jük, hiszen minden ember minden emberért fe­lelős! Pályázni május 26-ig lehet 30 millió forint az önkormányzat társasházi alapjában sában, azaz „felvállalásában”. A pályázati határ­idő lejárta után a városfejlesztési és környezet- védelmi bizottság dönt a pályázatokról. Ezt kö­vetően tudjuk felmérni: maradt-e még az alap­ból, vagyis a 30 millió forintból. Amennyiben igen, akkor sor kerül még ebben az esztendő­ben újabb pályázat meghirdetésére. • A pályázati kiírás egyértelműen fogal­maz: csak az egykori önkormányzati lakások bérlőiből társasházzá alakuló közösségek kaphatnak hitelt. Ugyanakkor az induláskor is társasházként bejegyzett épületekben élő lakóközösségek sem tudnak pénz hiányában felújításba kezdeni. Gondol-e rájuk a későb­biekben hitellehetőség biztosításával az ön- kormányzat?- Igen, szeretnénk a későbbiekben és anya­gi lehetőségeink függvényében ezen lakókö­zösségekre is kiterjeszteni a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségét. De erre az 1999-es költségvetési rendeletünk még nem ad lehető­séget. bk (Folytatás a 3. oldalról) lehet közüzemi díjtartozása a társasháznak. A rendelet és a pályázati kiírás részletesen tag­lalja, milyen felújítási munkálatokhoz vehető igénybe a hitel. Ide soroltuk többek között a fő tartószerkezeti elemek javításának ily módon történő támogatása mellett a lépcsőházak, lif­tek felújítását, a vezetékhálózatok cseréjét. Fontos tudnivaló: a kölcsön futamideje legfel­jebb 10 év lehet, az a társasházi közösség, amely 5 évet meg nem haladó futamidőt vál­lal, kamatmentes kölcsönben részesülhet. Ta­lán mondanom sem kell: a kölcsön felvételé­hez a társasház közgyűlésének határozata szükséges. • A társasházi felújítási alapra 1999-ben 30 millió forintot szántak. Várhatóan elég lesz-e ez az összeg?- Amióta a rendeletünk napvilágot látott, igen nagy érdeklődést tapasztalunk. A pályázati kiírás minden bizonnyal segít az eligazodásban, a döntés meghozatalában, és feltételek elfogadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom