Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-02-12 / 3. szám
1999. február 12. újpest évkezdet ülés előtt 4 nappal érkezett meg Újpestre. A terjedelmes anyag néhány pontja érinti csak az önkormányzatokat, nevezetesen, hogy az osztottan megillető jövedelmi forrásokat milyen mértékben és arányban osztják meg a főváros és a kerületek között, és az elmúlt év költségvetési bázisához viszonyítva milyen elmozdulásokat mutat. Az előterjesztés választási lehetőséget felkínálva A illetve B verzióban fogalmazza meg az 1999. évi forrásmegosztást. Két lehetőségből kell választani Mindkét előterjesztésről elmondható, hogy nem változtatott az eddigi forrásmegosztási metodikán, a főváros javuló forrásbevételei ellenére kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a kerületi önkormányzatokat azzal, hogy az osztottan felosztásra kerülő bevételek - mint például az SZJA, az iparűzési adó, az idegenforgalmi adó, igazgatási normatíva) esetében a százalékos megoszlást a főváros számára kedvezőbben állapítja meg. Az önkormáhyzat pozíciója nem javult, hiszen 1999-ben 9 milliárd forráshiánnyal számolnak az önkormányzatok, miközben 14,6-14,7 milliárd forintra növekszik a Fővárosi Közgyűlés forrásmegosztásból adódó pozitív elmozdulása. Évek óta igénylik a helyi önkormányzatok a forrásmegosztási rendszer feladat-arányos átalakítását, de hiába. A jelenlegi forrásmegosztás kialakított A és B verziója most is az elmúlt évek gyakorlatát tükrözi, és emiatt előterjesztőként arra utalt Hock Zoltán: sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a kerületi ön- kormányzatok törekvései nem jutottak érvényre. Mivel az önkormányzatoknak - így az újpestinek is - költségvetésük elkészítésénél szükségük van a forrásmegosztásról szóló rendelet megalkotására, ezért a határozati javaslatában az A verzió elfogadását javasolja a testületnek. Albrecht Péter (SZDP) úgy vélekedett: minden évben rövid idő alatt és kényszerpályára terelve kellett az önkormányzatnak dönteni a forrásmegosztási rendelet-tervezetről, éppen ezért kényszermegoldás született mindig. Mivel az elmúlt évben a forrásmegosztásban sikerült a kerületek között egyezségre jutni, s ez most nincs meg, a tavaly elért pozíciókhoz képest romlott a helyzet, a főváros és a kerületek közötti arányok az elmúlt évekhez képest rosszabbul alakulnak. Éppen azért nem a két rossz közötti választást javasolta, hanem ellenezve a határozati javaslatot, a forrásmegosztás elutasítását tartotta járható útnak. Nagy Ish’án alpolgármester ezzel szemben támogatta a Hock Zoltán által elmondottakat, és két lényeges elemet emelt ki az elmondottakból: elsőként azt, hogy a fővárosi közgyűlés is egyetért a forrásmegosztás reformjával, ám a most is kényszerű döntést kell meghozniuk a kerületeknek. Éppen azért áthidaló megoldásként a határozati javaslat 3. pontjában olyan megfogalmazást javasolt, amelyből kitűnik, hogy a testület a döntés szükségessége miatt tartja elfogadhatónak az „A” verziót, ugyanakkor ez a verzió is tartalmaz nagyon sok hiányosságot és elfogadhatatlan elemeket. Kiss Sándor frakciója nevében arra tért ki: elfogadják az előterjesztő által ismertetett határozati javaslatot. Úgy vélik, hogy az egész önkormányzati finanszírozási rendszer a központi költségvetéstől és a fővárosi forrásmegosztástól függ, ezért a forrásmegosztás szempontjából nem mondhatók jónak az önkormányzatok pozíciói. Éppen ezért továbbra is szükségesnek tartják a forrásmegosztási rendszer újragondolását, és az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének átfogó szabályozásáról szóló törvény megalkotását. Nem hozott változást Simonfi Sándor szintén javasolta a testületnek a Hock Zoltán alpolgármester által megfogalmazott határozati javaslat elfogadását. Értetlenségének adott hangot Albrecht Péter képviselő véleményét illetően, jelezve: sajnos az önkormányzatnak csupán egy lehetősége van: mivel adott a törvényi szabályozásból a jel- nelegi helyzet: a két lehetőségből ki kell választani aztj amelyről úgy vélik, hogy a kevésbé rossz. Mivel a főváros csak véleményezési lehetőséget nyújt, még az is kérdéses, hogy döntésénél egyetért-e majd az újpestiek által hozott határozattal? Kerekes Zoltán úgy vélte: a határozati javaslat 1. pontja - mint hosszú évek óta - most is az önkormányzatok pozíciójának javítására tesz kísérletet. Az ülésen folyó vita arról szól, lehet-e állást foglalni két kedvezőtlen verzió között? Úgy vélte, állásfoglalásként ki lehetne mondani, számukra egyik sem megfelelő, de mint javaslattételt figyelve, az A verziót lehet elfogadhatóbbnak tekinteni. Frakciószünet után Nagy István úgy vélte: a határozati javaslatba kerüljön be az a megfogalmazás, hogy az önkormányzat számára az A verzió elfogadhatóbb - s ezt Hock Zoltán előterjesztő alpolgármester alapjavaslatként is támogatta. Kerekes Zoltán rögzíteni javasolta, hogy a képviselő-testület állásfoglalása szerint egyik verzió sem megfelelő, majd Korondy Marica (FKGP) alpolgármester mondta el tapasztalatát a fővárosi önkormányzatban betöltött korábbi tevékenysége nyomán tapasztalt negatív élményeire, majd javasolta a módosított határozati javaslat elfogadását. Boruzs András az SZDSZ frakció nevében is így vélekedett, kiemelve: intenzíven szorgalmazni kell egy új forrásmegosztási rendszer kidolgozását. Albrecht Péter a határozati javaslattal szemben élt új megfogalmazással, az 1. pont változatlanul hagyása mellett új folytatást javasolt, oly módon, hogy a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendelet-tervezete a forrásmegosztás két alternatíváját tartalmazza. Mindkét verzióban olyan koncepcionális elemek és hiányosságok lelhetők fel, melyek a rendelet elvszerű támogatását és az újpesti önkormányzat részéről nem teszi lehetővé. Ön- kormányzatunk a rendelet-tervezet számszerűsége alapján az A verzió elfogadását javasolja a fővárosi közgyűlés felé - fogalmazta meg. Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: a testület e témában megszülető döntése csupán formális. Mint ahogyan Korondy Marica alpolgármester asszony is utalt rá: semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a fővárosi közgyűlés az újpesti véleményt figyelembe véve az A verziót fogja támogatni, hiszen a másik variáció elfogadásával sokkal több pénzhez jut. Éppen ezért kizárólag politikai és morális okai vannak a testület állásfoglalásának. Utalt arra: Nagy István alpolgármester által elmondott módosítást alapjavaslatnak tekinti, Kerekes Zoltán által elmondottakat viszont nem, mert ellent mond az önkormányzat érdekeinek. Csodálkozásának adott hangot Albrecht Péter hozzászólását érintve, hiszen az érdemben nem változtatja meg az alapjavaslatot, ugyanakkor ellentétes a Nagy István által javasolttal. Albrecht Péter frakciószünetet kérve és szakértőivel folytatott megbeszélést követően arra tért ki: az utóbbi hozzászólások meggyőzték arról, a kompromisszumos javaslat helyett - módosító indítványát visszavonja - ezért visszatér eredeti álláspontjához, elfogadhatatlannak tartja a forrásmegosztás jelenlegi tervezetét, ezzel párhuzamosan korábban megfogalmazott módosító indítványát visszavonja. Dr. Derce Tamás a módosító javaslatok elfogadását tette fel szavazásra, mely szerint Kerekes Zoltán módosító indítványát 2 igen 25 nem szavazati aránnyal elvetette, Albrecht Péter módosító indítványát 2 igen, 27 nem szavazati aránnyal vetette el a testület. Az alapjavaslatnak tekintett előterjesztés ezt követően 29 igen szavazatot kapott. Ennek megfelelőan Újpest Ön- kormányzatának képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés által véleményzésre megküldött forrás- megosztási rendelettervezetről az alábbi határozatot hozza:- • — • ' 1. Sajnálattal állapítja meg, hogy az elmúlt évek többszöri kezdeményezése ellenére a főváros változatlan metodikával, illetve szemlélettel kívánja megalkotni a forrásmegosztási rendeletét, ezért ismételten kezdeményezi a fővárosi közgyűlésnél a forrásmegosztási rendszer újragondolását és annak a ténylegesen ellátandó feladatokhoz történő igazítását. 2. A B verzió az újpesti önkormányzat számára - a fentiekre való tekintettel - teljes mértékben elfogadhatatlan. Ezért azt nem javasolja a fővárosi közgyűlésnek jóváhagyásra. 3. Az A verzió tartalmaz hiányosságokat, valamint elfogadhatatlan koncepcionális elemeket, mégis - miután nincs lehetőség arra, hogy a rendelet-tervezet alapjaiban megváltozzon - ezért az újpesti önkormányzat számára az A verzió elfogadhatóbb. (29 igen.) A napirendek sorában ezt követően Nagy István népjóléti alpolgármester előterjesztésében tárgyalták meg a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 18/1997. (XI. 1.) számú önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatot. Mivel az előterjesztő nem kívánt az írásos anyag részletes szóbeli kiegészítésével élni, csupán annyit jegyzett meg, hogy az eltelt évek tapasztalatai késztetik módosításra, dr. Benkő László, a rendelet-tervezetet véleményező népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke jelezte: bizottsága egyetért az abban foglaltakkal. A képviselők 30 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést. Negyedik napirendi pontként az MO-ás autópálya építésére vonatkozóan tett előterjesztést dr. Derce Tamás polgármester. Előterjesztőként arra utalt, a képviselő-testület az elmúlt év nyarán hozott 195/1998. (VII. 28.) számú határozatában hat pontban kívánta szabályozni az MO-ás autópályával kapcsolatos önkormányzati állásfoglalást. A határozatot ezt követően az önkormányzat eljuttatta az illetékes minisztériumnak, több hónapos levelezés kezdődött, majd az elmúlt év végén egy megbeszélésre került sor a minisztérium, az önkormányzat és a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület tagjai között. A minisztérium helyettes államtitkára ezt követően levélben fordult a polgár- mesterhez, hogy a testület foglaljon állás a lehajtó megépítésével kapcsolatban. Tekintettel az ügy jelentőségére döntött úgy, hogy a testület elé tejresz- ti, és felkérte- korábban a jegyzőt, hogy kérjen állásfoglalást a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattól is, mely testület január 20-án véleményt nyilvánított e kérdésben. Ennek megfelelően az alábbi határozati javaslatot terjesztette a testület elé: 1. a. A képviselő-testület 195/1998. (VII. 28.) számú határozatának 1. és 2. pontjait hatályon kívül helyezve tudomásul veszi az M0 autópálya és a Külső Szilágyi út közötti közvetlen útkapcsolat megépítését. 1. b. A képviselő-testület a 195/1998. (VH. 28.) számú határozatát az 1. pont kivételével változatlanul fenntartja. (folytatás a 7. oldalon)