Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-12 / 3. szám

1999. február 12. újpest évkezdet ülés előtt 4 nappal érkezett meg Újpestre. A terje­delmes anyag néhány pontja érinti csak az önkor­mányzatokat, nevezetesen, hogy az osztottan megillető jövedelmi forrásokat milyen mértékben és arányban osztják meg a főváros és a kerületek között, és az elmúlt év költségvetési bázisához viszonyítva milyen elmozdulásokat mutat. Az előterjesztés választási lehetőséget felkínálva A illetve B verzióban fogalmazza meg az 1999. évi forrásmegosztást. Két lehetőségből kell választani Mindkét előterjesztésről elmondható, hogy nem vál­toztatott az eddigi forrásmegosztási metodikán, a főváros javuló forrásbevételei ellenére kedvezőtle­nebb helyzetbe hozza a kerületi önkormányzatokat azzal, hogy az osztottan felosztásra kerülő bevéte­lek - mint például az SZJA, az iparűzési adó, az ide­genforgalmi adó, igazgatási normatíva) esetében a százalékos megoszlást a főváros számára kedvezőb­ben állapítja meg. Az önkormáhyzat pozíciója nem javult, hiszen 1999-ben 9 milliárd forráshiánnyal számolnak az önkormányzatok, miközben 14,6-14,7 milliárd fo­rintra növekszik a Fővárosi Közgyűlés forrásmeg­osztásból adódó pozitív elmozdulása. Évek óta igénylik a helyi önkormányzatok a forrásmegosztá­si rendszer feladat-arányos átalakítását, de hiába. A jelenlegi forrásmegosztás kialakított A és B verzió­ja most is az elmúlt évek gyakorlatát tükrözi, és emiatt előterjesztőként arra utalt Hock Zoltán: saj­nálattal kell tudomásul venni, hogy a kerületi ön- kormányzatok törekvései nem jutottak érvényre. Mivel az önkormányzatoknak - így az újpestinek is - költségvetésük elkészítésénél szükségük van a forrásmegosztásról szóló rendelet megalkotására, ezért a határozati javaslatában az A verzió elfoga­dását javasolja a testületnek. Albrecht Péter (SZDP) úgy vélekedett: minden évben rövid idő alatt és kényszerpályára terelve kel­lett az önkormányzatnak dönteni a forrásmegosztási rendelet-tervezetről, éppen ezért kényszermegoldás született mindig. Mivel az elmúlt évben a forrásmeg­osztásban sikerült a kerületek között egyezségre jut­ni, s ez most nincs meg, a tavaly elért pozíciókhoz képest romlott a helyzet, a főváros és a kerületek közötti arányok az elmúlt évekhez képest rosszab­bul alakulnak. Éppen azért nem a két rossz közötti választást javasolta, hanem ellenezve a határozati javaslatot, a forrásmegosztás elutasítását tartotta járható útnak. Nagy Ish’án alpolgármester ezzel szemben támo­gatta a Hock Zoltán által elmondottakat, és két lénye­ges elemet emelt ki az elmondottakból: elsőként azt, hogy a fővárosi közgyűlés is egyetért a forrásmeg­osztás reformjával, ám a most is kényszerű döntést kell meghozniuk a kerületeknek. Éppen azért áthida­ló megoldásként a határozati javaslat 3. pontjában olyan megfogalmazást javasolt, amelyből kitűnik, hogy a testület a döntés szükségessége miatt tartja el­fogadhatónak az „A” verziót, ugyanakkor ez a verzió is tartalmaz nagyon sok hiányosságot és elfogadha­tatlan elemeket. Kiss Sándor frakciója nevében arra tért ki: el­fogadják az előterjesztő által ismertetett határo­zati javaslatot. Úgy vélik, hogy az egész önkor­mányzati finanszírozási rendszer a központi költségvetéstől és a fővárosi forrásmegosztástól függ, ezért a forrásmegosztás szempontjából nem mondhatók jónak az önkormányzatok pozí­ciói. Éppen ezért továbbra is szükségesnek tart­ják a forrásmegosztási rendszer újragondolását, és az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének átfogó szabályozásáról szóló tör­vény megalkotását. Nem hozott változást Simonfi Sándor szintén javasolta a testületnek a Hock Zoltán alpolgármester által megfogalmazott határo­zati javaslat elfogadását. Értetlenségének adott han­got Albrecht Péter képviselő véleményét illetően, je­lezve: sajnos az önkormányzatnak csupán egy lehető­sége van: mivel adott a törvényi szabályozásból a jel- nelegi helyzet: a két lehetőségből ki kell választani aztj amelyről úgy vélik, hogy a kevésbé rossz. Mivel a főváros csak véleményezési lehetőséget nyújt, még az is kérdéses, hogy döntésénél egyetért-e majd az új­pestiek által hozott határozattal? Kerekes Zoltán úgy vélte: a határozati javaslat 1. pontja - mint hosszú évek óta - most is az önkor­mányzatok pozíciójának javítására tesz kísérletet. Az ülésen folyó vita arról szól, lehet-e állást foglalni két kedvezőtlen verzió között? Úgy vélte, állásfoglalás­ként ki lehetne mondani, számukra egyik sem megfe­lelő, de mint javaslattételt figyelve, az A verziót lehet elfogadhatóbbnak tekinteni. Frakciószünet után Nagy István úgy vélte: a hatá­rozati javaslatba kerüljön be az a megfogalmazás, hogy az önkormányzat számára az A verzió elfogad­hatóbb - s ezt Hock Zoltán előterjesztő alpolgármes­ter alapjavaslatként is támogatta. Kerekes Zoltán rögzíteni javasolta, hogy a képvise­lő-testület állásfoglalása szerint egyik verzió sem megfelelő, majd Korondy Marica (FKGP) alpolgár­mester mondta el tapasztalatát a fővárosi önkormány­zatban betöltött korábbi tevékenysége nyomán tapasztalt negatív élményeire, majd javasolta a módo­sított határozati javaslat elfogadását. Boruzs András az SZDSZ frakció nevében is így vélekedett, kiemelve: intenzíven szorgalmazni kell egy új forrásmegosztási rendszer kidolgozását. Albrecht Péter a határozati javaslattal szemben élt új megfogalmazással, az 1. pont változatlanul hagyása mellett új folytatást javasolt, oly módon, hogy a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendelet-tervezete a forrásmegosztás két alternatí­váját tartalmazza. Mindkét verzióban olyan kon­cepcionális elemek és hiányosságok lelhetők fel, melyek a rendelet elvszerű támogatását és az újpes­ti önkormányzat részéről nem teszi lehetővé. Ön- kormányzatunk a rendelet-tervezet számszerűsége alapján az A verzió elfogadását javasolja a főváro­si közgyűlés felé - fogalmazta meg. Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: a testület e témában megszülető döntése csupán formális. Mint ahogyan Korondy Marica alpolgármester asszony is utalt rá: semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a fővárosi közgyűlés az újpesti véleményt figye­lembe véve az A verziót fogja támogatni, hiszen a másik variáció elfogadásával sokkal több pénzhez jut. Éppen ezért kizárólag politikai és morális okai vannak a testület állásfoglalásának. Utalt arra: Nagy István alpolgármester által elmondott módo­sítást alapjavaslatnak tekinti, Kerekes Zoltán által elmondottakat viszont nem, mert ellent mond az önkormányzat érdekeinek. Csodálkozásának adott hangot Albrecht Péter hozzászólását érintve, hi­szen az érdemben nem változtatja meg az alapja­vaslatot, ugyanakkor ellentétes a Nagy István által javasolttal. Albrecht Péter frakciószünetet kérve és szakértői­vel folytatott megbeszélést követően arra tért ki: az utóbbi hozzászólások meggyőzték arról, a kompro­misszumos javaslat helyett - módosító indítványát visszavonja - ezért visszatér eredeti álláspontjához, elfogadhatatlannak tartja a forrásmegosztás jelenlegi tervezetét, ezzel párhuzamosan korábban megfogal­mazott módosító indítványát visszavonja. Dr. Derce Tamás a módosító javaslatok elfo­gadását tette fel szavazásra, mely szerint Kere­kes Zoltán módosító indítványát 2 igen 25 nem szavazati aránnyal elvetette, Albrecht Péter módosító indítványát 2 igen, 27 nem szavazati aránnyal vetette el a testület. Az alapjavaslat­nak tekintett előterjesztés ezt követően 29 igen szavazatot kapott. Ennek megfelelőan Újpest Ön- kormányzatának képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés által véleményzésre megküldött forrás- megosztási rendelettervezetről az alábbi határoza­tot hozza:- • — • ' 1. Sajnálattal állapítja meg, hogy az elmúlt évek többszöri kezdeményezése ellenére a főváros vál­tozatlan metodikával, illetve szemlélettel kívánja megalkotni a forrásmegosztási rendeletét, ezért is­mételten kezdeményezi a fővárosi közgyűlésnél a forrásmegosztási rendszer újragondolását és annak a ténylegesen ellátandó feladatokhoz történő iga­zítását. 2. A B verzió az újpesti önkormányzat számára - a fentiekre való tekintettel - teljes mértékben elfogad­hatatlan. Ezért azt nem javasolja a fővárosi közgyű­lésnek jóváhagyásra. 3. Az A verzió tartalmaz hiányosságokat, valamint elfogadhatatlan koncepcionális elemeket, mégis - miután nincs lehetőség arra, hogy a rendelet-tervezet alapjaiban megváltozzon - ezért az újpesti önkor­mányzat számára az A verzió elfogadhatóbb. (29 igen.) A napirendek sorában ezt követően Nagy István népjóléti alpolgármester előterjesztésében tárgyalták meg a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és ter­mészetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 18/1997. (XI. 1.) számú önkor­mányzati rendelet módosítására tett javaslatot. Mivel az előterjesztő nem kívánt az írásos anyag részletes szóbeli kiegészítésével élni, csupán annyit jegyzett meg, hogy az eltelt évek tapasztalatai késztetik mó­dosításra, dr. Benkő László, a rendelet-tervezetet vé­leményező népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke je­lezte: bizottsága egyetért az abban foglaltakkal. A képviselők 30 igen szavazattal fogadták el az előter­jesztést. Negyedik napirendi pontként az MO-ás autópá­lya építésére vonatkozóan tett előterjesztést dr. Derce Tamás polgármester. Előterjesztőként arra utalt, a képviselő-testület az elmúlt év nyarán ho­zott 195/1998. (VII. 28.) számú határozatában hat pontban kívánta szabályozni az MO-ás autópályá­val kapcsolatos önkormányzati állásfoglalást. A ha­tározatot ezt követően az önkormányzat eljuttatta az illetékes minisztériumnak, több hónapos levele­zés kezdődött, majd az elmúlt év végén egy megbe­szélésre került sor a minisztérium, az önkormány­zat és a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület tagjai között. A minisztérium helyettes államtitkára ezt követően levélben fordult a polgár- mesterhez, hogy a testület foglaljon állás a lehajtó megépítésével kapcsolatban. Tekintettel az ügy je­lentőségére döntött úgy, hogy a testület elé tejresz- ti, és felkérte- korábban a jegyzőt, hogy kérjen ál­lásfoglalást a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattól is, mely testület január 20-án vé­leményt nyilvánított e kérdésben. Ennek megfele­lően az alábbi határozati javaslatot terjesztette a testület elé: 1. a. A képviselő-testület 195/1998. (VII. 28.) számú határozatának 1. és 2. pontjait hatályon kívül helyezve tudomásul veszi az M0 autópálya és a Külső Szilágyi út közötti közvetlen útkapcsolat megépítését. 1. b. A képviselő-testület a 195/1998. (VH. 28.) számú határozatát az 1. pont kivételével változatlanul fenntartja. (folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom