Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-02-12 / 3. szám
(Folytatás a 3. oldalról) Dr. Derce Tamás polgármester ismét hangsúlyozta: nem az önkormányzat feladata az ÚTÉ működésének biztosítása, és erre anyagi lehetőségei sincsenek. Ez a két minisztérium feladata kell, hogy legyen. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) úgy vélte: mind a két dokumentumot elfogadhatónak tartja, mert nem ért egyet az ISM döntésével... Egerszegi Krisztina (MSZP) arra utalt: javaslataikban kérik a döntés felülvizsgálatát, ezáltal megoldást lehetne találni az ügyben. A felülvizsgálat elérése lehet a testület célja is, melyben a sportban érdekeltek is segítségre lesznek. Aggályosnak tartotta, hogy ÚTÉ ügyben előbb született döntés, utána pedig a program, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ha a sport és a mozgás fiatal korban nem válik belső szükségletté, később ezt nem lehet pótolni, s a fiatalok rossz egészségi állapota nagyon aggasztó. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) fiatalkori élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor arra utalt: régebben több lehetőség volt a fiatalok előtt, hogy szabadidejüket hasznosabban töltsék, s ha a nevében is Ifjúsági és Sportminisztérium intézi a fiatalok ügyeit, hogyan képzelik a jövőt, a fiatalok felesleges energiáinak lekötését? Legyen közvetítő az önkormányzat Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte a hozzászólások után, hogy egyre távolodnak a kiinduló ponttól, jó lenne tárgyilagosan előrelépni és megoldást találni abban, hogy milyen formában tud a testület saját eszközrendszerével hatni az állami költségvetési források felett diszponáló döntéshozókra. Az alpolgármester többek között úgy vélte: dr. Somos András ügyvéd úr által elmondottakban látja a lényeget. Utalt a korábbi kormány tevékenységére, amelynek ugyan nem volt ifjúsági vagy sportminisztériuma, de volt ifjúsági sportokat támogató különféle tevékenysége, ám az e célra fordított összeg az elmúlt 6-8 évben gyakorlatilag nem változott, ami egyfelől reálértékcsökkenéshez vezetett, másfelől e folyamat vezetett a sport jelenlegi rossz helyzetéhez. Véleménye az volt, hogy az MSZP frakció nyílt levele nem viszi előbbre a probléma megoldását, célszerűnek tartotta volna azt megfogalmazni, hogy az állami támogatásból mennyi fog jutni az ÚTE-nak? Szívesebben hallott volna olyan javaslatot, hogy a testület felkéri a polgármestert, esetleg megbíz néhány képviselőt, vagy felkéri például dr. Somos András ügyvédet, aki a helyi közélet nagy tekintéllyel bíró tagja, hogy kezdeményezzenek egy találkozót a sportminiszterrel és az illetékes helyettes államtitkárral. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte: ha részt vennének a sportcélú ingatlanok önkormányzat általi hasznosíthatóságának kérdéseivel foglalkozó bizottság munkájában, ez azt jelentené, hogy a kormánytól átvállalja magára a felelősséget az önkormányzat. Hock Zoltán alpolgármester e gondolatokhoz csatlakozva kiemelte: az újpesti önkormányzat nagysága, teherbíró képessége nem teszi lehetővé, hogy egy ilyen nagyságú sportegyesületet, mint az ÚTÉ, finanszírozzon. Mint a városrész költségvetésének tervezetét február 9-én a testület elé táró alpolgármester a számadatok ismeretében is ki kell hogy mondja: egyik rovat sem tartalmaz erre átengedhető pénzeszközt. Javasolta, hogy az önkormányzat próbáljon közvetítő szerepet betölteni a kormány és az ÚTÉ között, s akinek ez ügyben van lehetősége segíteni, hasson odáig, hogy a februári testületi ülésen döntést tudjon hozni e témában a testület. Nagy István alpolgármester úgy vélte: csak a testületre háruló feladatot kell betölteni az UTE kérdésében. Annál is inkább, mert az ÚTÉ körül kialakult helyzet 1990-re vezethető vissza. Az újpesti öni'iinrcr -------------UJrtbl 1999. február 12. kormányzat előtt ismertek voltak az ÚTÉ gazdálkodásával kapcsolatos gondok, problémák, ismert volt az is, hogy az önkormányzati támogatás jelentős része az élsport támogatására fordítódott. Az alpolgármester úgy vélte: az önkormányzat annyit tehet, hogy kiáll ama véleménye mellett, hogy a jelenlegi eljárás nem volt járható út, ezért a polgármester által beterjesztett határozati javaslatot elfogadhatónak tartja, ám a nyűt levéllel nem értett egyet... Opavszky Szilárd (MIEP) úgy vélte, a helyzet megítélésében az álláspontok megegyeznek, kérte a határozati javaslat elfogadását, s egyetértve a nyűt levél tartalmával javasolta: ne ebben a formában juttassák el a címzettnek, hanem beadványként, mint a korábbi esetekben tették. Simonfi Sándor (MDF) is arra kérte az MSZP frakciót, hogy tekintsen el a nyílt levél elfogadásától. Véleményét azzal indokolta, hogy nagyobb eredményt lehet elérni higgadt, tárgyilagos hozzáállással. Az önkormányzat azt tehetné meg, hogy az újpesti gyermektársadalom érdekében határozati javaslatban nyilvánítja ki, hogy politikailag érintett ezen gyermekek jövője miatt és közvetítőként részt kíván venni az ÚTÉ és a minisztérium között - az ÚTÉ oldalán - a tárgyalássorozatban. A tárgyalássorozatban az önkormányzat ily módon megjelenve mind az élsportra, mind a tömegsportra nézve megnyugtató álláspontot alakíthatna ki. Dr. Derce Tamás arról szólt, az önkormányzat tudatában volt annak, hogy a BM általi támogatás 2000. december 31-ével megszűnik, erre készült fel és tett javaslatot a BM-nek az U TE által használt 12 ingatlan hasznosításával kapcsolatban..., de erre nem történt reagálás... Katona Sándor kiemelte: a gyermektársadalom érdekében kérte, hogy az önkormányzat vegyen részt az UTE-val kapcsolatos kérdéseknél a tárgyalássorozatban. Előrebocsájtotta, nem arra tett javaslatot, hogy az önkormányzat tegyen kísérletet az UTE működésének finanszírozására, a négyéves ciklus alatt azonban szeretné elérni, hogy a költségvetés 1 százalékát kitevő összeg, amit az önkormányzat a sportra fordít, közelítsen 2 százalék felé. Nem tartotta meg- valósíthatatlannak, hogy az önkormányzat tőkét fektessen az ingatlanok felújításába, s ez a kerület anyagi helyzetét is javíthatná... Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője, értetlenül fogadta a nyílt levéllel szemben elhangzott kritikákat, hiszen szándékuk pusztán az volt, hogy a képviselő- testület részére egy elfogadható, pártoktól független levél fogalmazódjon meg, nem politikai tőkét akartak belőle kovácsolni. De úgy tűnik, kényes kérdéssel állnak szemben - vélte. Hock Zoltán alpolgármester arra utalt, nem kellemetlen ez a napirend, hiszen abban egyetértés van, hogy az ISM döntését a képviselők helytelennek tartják. Véleményével arra szerette volna a figyelmet felhívni, hogy az ilyenfajta kiáltványokkal, politikai jellegű nyílt levéllel nem lehet eredményt elérni, általában nem hoz eredményt a fejjel a falnak effektus. A nyílt levél nem veszi előre az ÚTÉ ügyét, inkább csak ártanának vele. Nem voltak felkészülve Öze István, az ÚTÉ megbízott klubigazgatója úgy vélte, néhány kérdéskör megvilágításával segítheti a képviselők döntését. Elmondta: a klub nem volt felkészülve a történtekre, az előző vezetők több tervet tettek le a BM asztalára, amelyekre soha sem kaptak engedélyt, ezáltal a bevételi.forrás lehetősége is erősen lecsökkent. Mindezek ellenére sikerült a működéshez szükséges anyagiakat előteremteni. Kiemelte, a jelenlegi problémakör nem a labdarúgócsapatot érinti, hiszen az kft.-ként tevékenykedik, hanem az olimpiai sportágakat működtető szakosztályokat. Beszélt az élsport és Szenvedélyes testületi a tömegsport viszonyáról, s kiemelte: az önkormányzatnak kell eldöntenie, hogy.az ÚTÉ érdekében milyen lépéseket kíván tenni. Ezt követően Hock Zoltán kért frakciószünetet, majd új határozati javaslatot terjesztett elő, három pontban az alábbiak szerint: 1. A képviselő-testület nem támogatja a nyílt levelet és elutasítja a helyszínen kiosztott határozati javaslatot. 2. A képviselő-testület nem ért egyet az Ifjúsági és Sportminisztérium döntésével. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat érdekelt az ügy korrekt rendezésében, jelen ülésen nem kíván ennél határozottabban állást foglalni. Igényli, hogy álláspontja kialakításához teljesen informált legyen. 3. Felkéri a polgármestert, hogy az általa kiválasztott személyekkel kezdeményezzen tárgyalást az ISM és az ÚTÉ lehetséges együttműködéséről. Egyben felkéri a polgármestert, hogy a tárgyalásokról a képviselő-testület február végi rendes testületi ülésen tájékoztassa és ezen információk birtokában - amely nyilván tükrözni fogja az ÚTÉ szándékát, akaratát, illetve lehetőségeit - terjesszen a képviselő-testület elé, vagy megismételve a jelenlegi javaslatot, vagy egy megoldás irányába jutó határozati javaslatot. Dr. Derce Tamás polgármester visszavonta a határozati javaslatát, és jelezte, a tárgyalás eredményétől függően a februári rendes testületi ülésére be fog terjeszteni határozati javaslatot. Kiss Sándor frakciószünet után elmondta: frakciója a nyílt levélben foglaltakkal változatlan formában egyetért, és sajnálatosnak nevezte, hogy ez a kérdés politikai üggyé vált. A nyílt levélről nem kémek szavazást, ennek megfelelően a Hock Zoltán által előterjesztett határozati javaslat 1. pontja ezért értelmezhetetlenné vált. A frakció a 2. pontot változatlanul elfogadja, a 3. pontban olyan változtatást javasolnak, mely szerint a polgármester informálisan, szakértők nélkül tájékozódjon. Kerekes Zoltán úgy vélte, a két dokumentum az UTE javára való elmozdulást eredményezhette volna, de ettől függetlenül megszavazza a kompromisszumos javaslatot is. ' Hock Zoltán elfogadta és alapjavaslatként kérte elfogadni a határozati javaslaton történt változtatást, majd a testület 29 igen szavazattal egyezségre jutott e kérdésben. A testületi ülés második napirendi pontjaként a képviselők a Fővárosi Közgyűlés 1999. évi for- rásmegosztára vonatkozó rendelettervezetét véleményezték. Az előterjesztő Hock Zoltán alpolgármester volt, aki elmondta: február 9-én terjeszti — rendkívüli testületi ülés keretében - a képviselők elé az önkormányzat költségvetését. A parlament december 27-én a költségvetési törvényben meghatározta azon normatív állami kiadások összegét, amelyek az önkormányzatokat az állami feladatok ellátsa során megilletik. A fővárosi kétszintű önkormányzatban a fővárosi közgyűlés joga és kötelessége, hogy forrásmegosztási rendeletében meghatározza az osztottan megillető források arányát. Mint ismeretes — utalt rá az előterjesztő - 1994 őszéig a kerületek többségének egyező akarata volt szükséges ahhoz, hogy a rendeletet megalkossa a fővárosi közgyűlés. Az azóta eltelt időszakban - a törvény egyoldalú módosítását követően - mindössze véleményezési jogkörükkel élhetnek a kerületi önkormányzatok. E jogkörnek megfelelően szűk 10 napon belül kell a képviselő-testületnek véleményt mondani a rendelettervezetről, amely egyébként a testületi