Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-11-05 / 22. szám
J — Napirendek, interpellációk, viták u "*f“ I 1999. november 5. * ** * Mi ■ (Folytatás a 3. oldalról.) gyalta a témát, és határozatában úgy döntött, akik vállalják a lakásvásárláshoz vagy -építéshez felvett helyi támogatás hátralékának 50 százalékos egyösszegű kifizetését, a fennmaradó 50 százalékot az önkormányzat elengedi. (A kintlévőség a hivatal nyilvántartása szerint 2005. december 31-ig fog az önkormányzat számlájára megérkezni.) Az előterjesztést a gazdasági bizottság is támogatta, ugyanakkor szükségesnek tartotta a helyi támogatási hátralék elengedéséhez a helyi önkormányzati rendelet megalkotását. A rendelet alkalmazása során várható, hogy mintegy 45 millió forintot enged el az önkormányzat, ez elviekben igaz is, de — utalt rá az előterjesztő - a kölcsönöknél megállapítható, hogy nagyon sokan nehezen törlesztik, de vannak, akik élnének a lehetőséggel. Kinek járjon kedvezmény? Albrecht Péter képviselő (SZDP) javasolta, hogy a kedvezmény csak azokat illesse meg, akik eddig is fizették a törlesztést. Ellenkező esetben azok, akik például hosszú ideje nem törlesztettek, a rendelet alkalmazásával nagyobb kedvezményt kapnának. Simonft Sándor azzal értett volna egyet, ha a megfogalmazás azt tartalmazza: akinek a kedvezmény igénybevételéig nincs hátraléka, az részesüljön a kedvezményben. Kiss Sándor ezt elvetve azzal érvelt: azt aki valami miatt nem tudott törleszteni, de nagyobb pénzösszeghez jutva most képes lenne rá, azt nem kellene ilyen kitétellel sújtani... Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: sok-sok jobbító szándékú észrevétel érkezett, javasolta, a rendelet ne tartalmazza azt a kitételt, hogy a hátralékot 2000. június 30-ig lehessen csak megfizetni, hiszen az önkormányzat elemi érdeke, hogy hozzájusson a pénzéhez... Dr. Benkő László (MSZP) bizottsági elnökként kifejtette: a téma tárgyalásakor a népjóléti és lakásügyi bizottság nem ilyen szűkítőképpen tárgyalt és foglalt állást a kérdésben. Saját, korábbi jegyzeteit is segítségül hívva arról szólt: céljuk az volt: aki ki tudja fizetni a fennálló kölcsönt, az fizesse ki. Átlagosan számolva mintegy 180 ezer forintnyi tartozás terheli a családokat. A bizottság nem akart korlátozást, nem javasolja a szűkítést. Hock Zoltán (MDF) frakcióvezetői minőségében arra hívta fel a figyelmet: a kamatmentes kölcsön a legkellemesebb hitelforma, alacsony infláció mellett nagy lehetőség. Annak idején, amikor az adósok kölcsöne indult, kétféle módon lehetett lakáshoz jutni: egyfelől állami gondoskodással, másfelől az OTP által nyújtott 3 százalékos kamatozású kölcsönnel. Amíg az OTP az idők folyamán az alacsony kamatozású hitelét piaci kamatozású kölcsönné alakította, illetve egyösszegű visszafizetés esetén elengedte a tartozás felét, az önkormányzatnak nem voltak ilyen lehetőségei. Az 1986-ban felvett kamatmentes kölcsön 1999-ben is kamatmentes volt. Sőt, ha akadt olyan aki pénzét a törlesztés helyett bankban kamatoztatta, most a kamatokból vissza tudná fizetni a tartozást. Dr. Benkő László javaslatában nem kevesebbet javasolt, mint azt: díjazzuk az ügyeskedőket. Hiszen miért akarják visszafizetni a kölcsönt? Azért, mert el akarja adni az ingatlant, amelyet jelenleg jelzálog terhel. Ezért a javaslatnak a realitások talaján állva nincs szűkítő jellege. Ilymódon egyetért az Albrecht és Simonfi képviselők által felvetettekkel. Dr. Derce Tamás polgármester azzal érvelt: azokra, akik elmaradtak a visszafizetéssel, nem küldött vég4 —————— rehajtót az önkormányzat, nem lakoltatta ki a tulajdonosokat. De vajon miért akar 45 millió forintról lemondani az önkormányzat? - kérdezte. Nagy István alpolgármester hangsúlyozta: gazdasági megfontolás vezette a rendeleti javaslatot, nem pedig szociális szempontok. Simonfi Sándor, a gazdasági bizottság elnöke úgy vélte: a kérdéssel bizottsága szólíttatott meg, ezért kifejtette részletesen is a véleményét. Úgy vélték, amennyiben az önkormányzat a határidő előtt a pénzéhez jut, és ezt a pénzt megforgatja, akkor akár nyereséges is lehet. Ezért a gazdasági bizottság nem mérlegelt szociális szempontokat. Dr. Benkő László úgy vélte, a bizottsági ülésen elhangzottakat interpretálta, és a helyzet teljes meg nem értéséről tanúskodik, amikor azzal érvelnek: aki bankban kamatoztatta volna a törlesztés helyett a pénzt, az ennyi idő alatt a kamatból is meg tudná váltani az adósságot. Dr. Bodrogi Jenő képviselő (MSZP) furcsának találva dr. Derce Tamás polgármester kérdését, javasolta, a testület fejezze be a vitát, a témát vegye le napirendről, utalja vissza bizottság elé és hozzon döntést egy későbbi alkalommal. Humánusan intézték eddig is Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: még a gondolatát is elkerülné annak, hogy a testület vegye le napirendről a témát. Azt azonban megfontolásra ajánlotta: érdemes-e a kedvezményeket halmozni? A vita ilyetén alakulása a teljes meg nem értést jelzi számára. Összefoglalásként elmondta: adva van egy kamatmentes kölcsön, ennél kedvezőbb helyzet nem teremtődhet egy inflációs gazdaságban. Éppen ezért nem kell megjutalmazni azokat, akik néhány éven át nem fizették ki a havi törlesztőrészletet. Ha az adós nem fizet és a 180 ezer forintot bankba teszi, a kamatokból most vissza tud fizetni, ugyanakkor voltak, akik tisztességesen fizettek még akkor is, ha nehéz helyzetben voltak. Úgy vélte, az önkormányzat csak egyet tehet: jogkövető magatartást kell ösztönöznie rendeletéivel. Mivel a bizottsági határozatok általában rövidek és tömörek, azt várta volna Benkő dr. előadásában, vajon képviselőként mi lett volna az álláspontja? Dr. Vitáris Edit jegyző, a téma előterjesztőjeként úgy fogalmazott: a Simonfi Sándor és Albrecht Péter képviselők által elmondottakat alapjavaslatként el tudja fogadni. Elmondta: a hivatalban 1985 óta él együtt munkája során ezzel a problémával, és mindvégig olyan ügyintézést követtek: az adósok ne kerüljenek kilakoltatás veszélyébe, rendkívül humánusan bántak el azzal a törlesztővel, aki megosztotta velük gondját. Azok, akik a hivatal felé sem néztek, azoknak is csak leveleket küldözgetett a hivatal, végrehajtót soha. Hock Zoltán alpolgármester módosító indítványához hozzáfűzte: a határidő megjelölésével az volt a cél, hogy az önkormányzat tervezni tudjon, felmérje, kire számíthat a visszafizetésben, kire nem. Dr. Derce Tamás polgármester, levezető elnök először dr. Bodrogi Jenő képviselő azon indítványáról kérte a testület állásfoglalását, amely azt tartalmazta: a témát vegyék le a napirendről. A testület a javaslatot 7 igen, 20 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elvetette. Az alapjavaslatként befogadott változtatásról azon frakciószünet után döntöttek, amely az MSZP kérésére jött létre. A frakciószünet után Kiss Sándor arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy mivel a frakció az eredeti javaslattal ért egyet, a szociálisan rászorult családok a szélesebb alapon megjelenő kedvezményben részesüljenek, ezért a frakció tartózkodni fog a módosított rendeleti javaslat megszavazásánál. A testület a rendeletet a fentiekben ismertetett módosítással 22 igen, 9 tartókodás szavazati aránnyal elfogadta. Ötödik napirendi pontként Hock Zoltán alpolgármester a Tábor utca és környéke, valamint a Blaha Lujza utcai közcsatorna-építések céltámogatásos pályázaton való indulását tartalmazó előterjesztését tette meg. Az előterjesztésből kitűnt: a polgármesteri hivatal a Mélyépterv Kft. tervezésében elkészítette a Tábor utca, a Pajtás utca, az Úttörő utca, valamint a Blaha Lujza utca közcsatorna-építésének kiviteli terveit, és megkérte a létesítéshez szükséges vízjogi engedélyeket. A vízgyűjtő terület csatornáinak befogadója a közelmúltban elkészült Fóti úti gyűjtőcsatorna. Az utcai közcsatorna építését az önkormányzat 2000-2001-ben kívánja megvalósítani, olyan módon, hogy pályázatot nyújt be a központi céltámogatás, valamint a fővárosi céltámogatás elnyerésére. A pályázat feltétele azonban, hogy a tervezett közműberuházás egyfelől rendelkezzen a műszaki tervekkel, valamint építési engedéllyel, továbbá a képviselő-testület ama döntésével, mely szerint a közműberuházást jóváhagyja és költségvetésében szerepelteti. Sikeres pályázat esetén a központi céltámogatás 50 százalék lehet a hatályos törvényi előírásnak megfelelően. Az előterjesztésben foglaltakat a gazdasági bizottság is támogatja, és olyan határozatot hozott, hogy a pályázati pénzeszközök elnyerése érdekében a testület hagyja jóvá a céltámogatási pályázaton való indulás tényét. Az előterjesztést nem követte kérdés, észrevétel, a jelenlévők 31 igen szavazattal adtak zöld utat a határozati javaslatnak. Hatodik napirendi pontként dr. Derce Tamás polgármester tárta a testület elé az Észak-Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Részvénytársaság Alapító okiratának módosítása tárgyában született előterjesztést. Az előterjesztő szólt arról, az rt. igazgatótanácsába a főváros Péterffy Ágostont, a felügyelőbizottságba dr. Mandel Miklóst delegálta. Mivel az eredeti alapító okirat tartalmazza az igazgatótanács és a felügyelőbizottság létszámát is, - amelytől ezzel az egyoldalú lépéssel eltértek -, s ezáltal nincsenek szinkronban az alapító okirattal. Az előterjesztő azt látta célszerűnek, hogy most az alapító okiratot ne módosítsák, hanem a legutóbbi helyhatósági választás óta eltelt egy év tapasztalatait gondolják végig, és fontolják végig, milyen döntéseket kell meghozniuk az rt.-t illetően is. Az Újpest diákösztöndíjról A hetedik és a nyolcadik napirend előadója egyaránt Hock Zoltán alpolgármester volt. Elsőként az Újpest diákösztöndíj odaítélésére készült javaslatot tárta a testület elé. Szóbeli előterjesztésében kiemelte: a helyi médiákban közzétett felhívásra 42 fiatal küldte be pályázatát, ebből egyaránt 21 pályázó középiskolai, 21 pedig felsőfokú tanulmányokat végez. Az önkormányzat eme tárgyú rendeletében foglaltaknak 10 középiskolai és 9 egyetemi, főiskolai hallgató felelt meg. A javaslat kialakításának döntő szempontja volt a nyelvvizsgaeredmény, a kiemelkedő tanulmányi eredmény és a szociális szempont is. Mindezek alapján az 1999/2000-ik tanévben a középiskolai tanulók közül Bernáth Máriát, Dóczy Veronikát, Mülbacher Krisztinát és Szabó Ildikó Csillát, az egyetemi, főiskolai hallgatók közül: Fazekas Krisztiánt, Győrbíró Dorottyát, Moskovszky Linda Esztert és Szécsi Vajkot javasolta diákösztöndíjban részesíteni. Az előterjesztő kiemelte: Szabó Ildikó Csilla és Győrbíró Dorottya az elmúlt tanévben is diákösztöndíjasok voltak, tanulmányi eredményeik most is kimagaslóak, anyagi körülményeik ugyanakkor nem javultak. A testület 31 igen szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést.