Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-11-05 / 22. szám

J — Napirendek, interpellációk, viták u "*f“ I 1999. november 5. * ** * Mi ■ (Folytatás a 3. oldalról.) gyalta a témát, és határozatában úgy döntött, akik vál­lalják a lakásvásárláshoz vagy -építéshez felvett helyi támogatás hátralékának 50 százalékos egyösszegű ki­fizetését, a fennmaradó 50 százalékot az önkormány­zat elengedi. (A kintlévőség a hivatal nyilvántartása szerint 2005. december 31-ig fog az önkormányzat számlájára megérkezni.) Az előterjesztést a gazdasá­gi bizottság is támogatta, ugyanakkor szükségesnek tartotta a helyi támogatási hátralék elengedéséhez a helyi önkormányzati rendelet megalkotását. A rende­let alkalmazása során várható, hogy mintegy 45 mil­lió forintot enged el az önkormányzat, ez elviekben igaz is, de — utalt rá az előterjesztő - a kölcsönöknél megállapítható, hogy nagyon sokan nehezen törlesz­tik, de vannak, akik élnének a lehetőséggel. Kinek járjon kedvezmény? Albrecht Péter képviselő (SZDP) javasolta, hogy a kedvezmény csak azokat illesse meg, akik eddig is fi­zették a törlesztést. Ellenkező esetben azok, akik pél­dául hosszú ideje nem törlesztettek, a rendelet alkal­mazásával nagyobb kedvezményt kapnának. Simonft Sándor azzal értett volna egyet, ha a meg­fogalmazás azt tartalmazza: akinek a kedvezmény igénybevételéig nincs hátraléka, az részesüljön a ked­vezményben. Kiss Sándor ezt elvetve azzal érvelt: azt aki valami miatt nem tudott törleszteni, de nagyobb pénz­összeghez jutva most képes lenne rá, azt nem kellene ilyen kitétellel sújtani... Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: sok-sok jobbító szándékú észrevétel érkezett, javasolta, a ren­delet ne tartalmazza azt a kitételt, hogy a hátralékot 2000. június 30-ig lehessen csak megfizetni, hiszen az önkormányzat elemi érdeke, hogy hozzájusson a pénzéhez... Dr. Benkő László (MSZP) bizottsági elnökként ki­fejtette: a téma tárgyalásakor a népjóléti és lakásügyi bizottság nem ilyen szűkítőképpen tárgyalt és foglalt állást a kérdésben. Saját, korábbi jegyzeteit is segítsé­gül hívva arról szólt: céljuk az volt: aki ki tudja fizet­ni a fennálló kölcsönt, az fizesse ki. Átlagosan szá­molva mintegy 180 ezer forintnyi tartozás terheli a családokat. A bizottság nem akart korlátozást, nem javasolja a szűkítést. Hock Zoltán (MDF) frakcióvezetői minőségében arra hívta fel a figyelmet: a kamatmentes kölcsön a legkellemesebb hitelforma, alacsony infláció mel­lett nagy lehetőség. Annak idején, amikor az adósok kölcsöne indult, kétféle módon lehetett lakáshoz jut­ni: egyfelől állami gondoskodással, másfelől az OTP által nyújtott 3 százalékos kamatozású köl­csönnel. Amíg az OTP az idők folyamán az alacsony kamatozású hitelét piaci kamatozású kölcsönné ala­kította, illetve egyösszegű visszafizetés esetén elen­gedte a tartozás felét, az önkormányzatnak nem voltak ilyen lehetőségei. Az 1986-ban felvett kamat­mentes kölcsön 1999-ben is kamatmentes volt. Sőt, ha akadt olyan aki pénzét a törlesztés helyett bankban kamatoztatta, most a kamatokból vissza tudná fizetni a tartozást. Dr. Benkő László javaslatá­ban nem kevesebbet javasolt, mint azt: díjazzuk az ügyeskedőket. Hiszen miért akarják visszafizetni a kölcsönt? Azért, mert el akarja adni az ingatlant, amelyet jelenleg jelzálog terhel. Ezért a javaslatnak a realitások talaján állva nincs szűkítő jellege. Ilymódon egyetért az Albrecht és Simonfi képviselők által felvetettekkel. Dr. Derce Tamás polgármester azzal érvelt: azokra, akik elmaradtak a visszafizetéssel, nem küldött vég­4 —————— rehajtót az önkormányzat, nem lakoltatta ki a tulajdo­nosokat. De vajon miért akar 45 millió forintról le­mondani az önkormányzat? - kérdezte. Nagy István alpolgármester hangsúlyozta: gazda­sági megfontolás vezette a rendeleti javaslatot, nem pedig szociális szempontok. Simonfi Sándor, a gazdasági bizottság elnöke úgy vélte: a kérdéssel bizottsága szólíttatott meg, ezért ki­fejtette részletesen is a véleményét. Úgy vélték, amennyiben az önkormányzat a határidő előtt a pén­zéhez jut, és ezt a pénzt megforgatja, akkor akár nye­reséges is lehet. Ezért a gazdasági bizottság nem mér­legelt szociális szempontokat. Dr. Benkő László úgy vélte, a bizottsági ülésen el­hangzottakat interpretálta, és a helyzet teljes meg nem értéséről tanúskodik, amikor azzal érvelnek: aki bankban kamatoztatta volna a törlesztés helyett a pénzt, az ennyi idő alatt a kamatból is meg tudná vál­tani az adósságot. Dr. Bodrogi Jenő képviselő (MSZP) furcsának ta­lálva dr. Derce Tamás polgármester kérdését, javasol­ta, a testület fejezze be a vitát, a témát vegye le napi­rendről, utalja vissza bizottság elé és hozzon döntést egy későbbi alkalommal. Humánusan intézték eddig is Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: még a gondo­latát is elkerülné annak, hogy a testület vegye le na­pirendről a témát. Azt azonban megfontolásra aján­lotta: érdemes-e a kedvezményeket halmozni? A vita ilyetén alakulása a teljes meg nem értést jelzi számá­ra. Összefoglalásként elmondta: adva van egy kamat­mentes kölcsön, ennél kedvezőbb helyzet nem terem­tődhet egy inflációs gazdaságban. Éppen ezért nem kell megjutalmazni azokat, akik néhány éven át nem fizették ki a havi törlesztőrészletet. Ha az adós nem fizet és a 180 ezer forintot bankba teszi, a kamatok­ból most vissza tud fizetni, ugyanakkor voltak, akik tisztességesen fizettek még akkor is, ha nehéz hely­zetben voltak. Úgy vélte, az önkormányzat csak egyet tehet: jogkövető magatartást kell ösztönöznie rendeletéivel. Mivel a bizottsági határozatok általá­ban rövidek és tömörek, azt várta volna Benkő dr. elő­adásában, vajon képviselőként mi lett volna az állás­pontja? Dr. Vitáris Edit jegyző, a téma előterjesztőjeként úgy fogalmazott: a Simonfi Sándor és Albrecht Pé­ter képviselők által elmondottakat alapjavaslatként el tudja fogadni. Elmondta: a hivatalban 1985 óta él együtt munkája során ezzel a problémával, és mind­végig olyan ügyintézést követtek: az adósok ne ke­rüljenek kilakoltatás veszélyébe, rendkívül humá­nusan bántak el azzal a törlesztővel, aki megosztot­ta velük gondját. Azok, akik a hivatal felé sem néz­tek, azoknak is csak leveleket küldözgetett a hiva­tal, végrehajtót soha. Hock Zoltán alpolgármester módosító indítványához hozzáfűzte: a határidő megjelölésével az volt a cél, hogy az önkormányzat tervezni tudjon, felmérje, kire számíthat a visszafi­zetésben, kire nem. Dr. Derce Tamás polgármester, levezető elnök elő­ször dr. Bodrogi Jenő képviselő azon indítványáról kérte a testület állásfoglalását, amely azt tartalmazta: a témát vegyék le a napirendről. A testület a javasla­tot 7 igen, 20 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elvetette. Az alapjavaslatként befogadott változtatás­ról azon frakciószünet után döntöttek, amely az MSZP kérésére jött létre. A frakciószünet után Kiss Sándor arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy mivel a frakció az eredeti javaslattal ért egyet, a szociálisan rászorult családok a szélesebb alapon megjelenő ked­vezményben részesüljenek, ezért a frakció tartózkod­ni fog a módosított rendeleti javaslat megszavazásá­nál. A testület a rendeletet a fentiekben ismertetett módosítással 22 igen, 9 tartókodás szavazati aránnyal elfogadta. Ötödik napirendi pontként Hock Zoltán alpolgár­mester a Tábor utca és környéke, valamint a Blaha Lujza utcai közcsatorna-építések céltámogatásos pá­lyázaton való indulását tartalmazó előterjesztését tet­te meg. Az előterjesztésből kitűnt: a polgármesteri hi­vatal a Mélyépterv Kft. tervezésében elkészítette a Tábor utca, a Pajtás utca, az Úttörő utca, valamint a Blaha Lujza utca közcsatorna-építésének kiviteli ter­veit, és megkérte a létesítéshez szükséges vízjogi en­gedélyeket. A vízgyűjtő terület csatornáinak befoga­dója a közelmúltban elkészült Fóti úti gyűjtőcsatorna. Az utcai közcsatorna építését az önkormányzat 2000-2001-ben kívánja megvalósítani, olyan módon, hogy pályázatot nyújt be a központi céltámogatás, valamint a fővárosi céltámogatás elnyerésére. A pá­lyázat feltétele azonban, hogy a tervezett közműberu­házás egyfelől rendelkezzen a műszaki tervekkel, va­lamint építési engedéllyel, továbbá a képviselő-testü­let ama döntésével, mely szerint a közműberuházást jóváhagyja és költségvetésében szerepelteti. Sikeres pályázat esetén a központi céltámogatás 50 százalék lehet a hatályos törvényi előírásnak megfelelően. Az előterjesztésben foglaltakat a gazdasági bizottság is támogatja, és olyan határozatot hozott, hogy a pályá­zati pénzeszközök elnyerése érdekében a testület hagyja jóvá a céltámogatási pályázaton való indulás tényét. Az előterjesztést nem követte kérdés, észrevé­tel, a jelenlévők 31 igen szavazattal adtak zöld utat a határozati javaslatnak. Hatodik napirendi pontként dr. Derce Tamás pol­gármester tárta a testület elé az Észak-Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Részvénytársaság Alapító okira­tának módosítása tárgyában született előterjesztést. Az előterjesztő szólt arról, az rt. igazgatótanácsába a főváros Péterffy Ágostont, a felügyelőbizottságba dr. Mandel Miklóst delegálta. Mivel az eredeti alapító okirat tartalmazza az igazgatótanács és a felügyelőbi­zottság létszámát is, - amelytől ezzel az egyoldalú lé­péssel eltértek -, s ezáltal nincsenek szinkronban az alapító okirattal. Az előterjesztő azt látta célszerűnek, hogy most az alapító okiratot ne módosítsák, hanem a legutóbbi helyhatósági választás óta eltelt egy év ta­pasztalatait gondolják végig, és fontolják végig, mi­lyen döntéseket kell meghozniuk az rt.-t illetően is. Az Újpest diákösztöndíjról A hetedik és a nyolcadik napirend előadója egya­ránt Hock Zoltán alpolgármester volt. Elsőként az Újpest diákösztöndíj odaítélésére készült javaslatot tárta a testület elé. Szóbeli előterjesztésében kiemel­te: a helyi médiákban közzétett felhívásra 42 fiatal küldte be pályázatát, ebből egyaránt 21 pályázó kö­zépiskolai, 21 pedig felsőfokú tanulmányokat végez. Az önkormányzat eme tárgyú rendeletében foglal­taknak 10 középiskolai és 9 egyetemi, főiskolai hall­gató felelt meg. A javaslat kialakításának döntő szempontja volt a nyelvvizsgaeredmény, a kiemelke­dő tanulmányi eredmény és a szociális szempont is. Mindezek alapján az 1999/2000-ik tanévben a kö­zépiskolai tanulók közül Bernáth Máriát, Dóczy Ve­ronikát, Mülbacher Krisztinát és Szabó Ildikó Csil­lát, az egyetemi, főiskolai hallgatók közül: Fazekas Krisztiánt, Győrbíró Dorottyát, Moskovszky Linda Esztert és Szécsi Vajkot javasolta diákösztöndíjban részesíteni. Az előterjesztő kiemelte: Szabó Ildikó Csilla és Győrbíró Dorottya az elmúlt tanévben is di­ákösztöndíjasok voltak, tanulmányi eredményeik most is kimagaslóak, anyagi körülményeik ugyanak­kor nem javultak. A testület 31 igen szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom