Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-11-05 / 22. szám

1999. november 5. Testületi ülésen Napirendek, interpellációk, viták Október 26-án a városháza dísztermében tartotta ren­des ülését az önkormányzat képviselő-testülete. A meghívó alapján dr. Derce Tamás polgármester, leve­zető elnök 12 napirendi pont megtárgyalására és az „egyebek” témakörbe sorolt témák megtárgyalására tett javaslatot. Bejelentette, hogy Buzna Ferenc (Új­pestért Egyesület) és Simonfi Sándor (MDF) képvise­lők jelezték napirend előtti felszólalási szándékukat. A levezető elnök tájékoztatta a testület tagjait arról: az ülésre három interpelláció is érkezett, Simonfi Sán­dor, dr. Gonda Pál (MSZP), továbbá Albrecht Péter (SZDP) képviselők a testület szervezeti és működési szabályzat által biztosított lehetőséggel élve: interpel­lációt nyújtottak be Újpest polgármesterének, ame­lyek ismertetésére az elnök a napirendek és az egye­bek között biztosított lehetőséget. A testületi ülés ennek megfelelően a napirendek előtti felszólalásokkal kezdődött. Elsőként Buzna Fe­renc képviselő kapott szót, aki - immár nem első al­kalommal téve ezt - a magyar nép történelmének sorsfordító jeles napjaira emlékezett az 1956-os ün­nepségek kapcsán és vont párhuzamot a régmúlt tör­ténései és a jelenkor politikai magatartásformái kö­zött. Kitért arra is: két televíziós csatornának az ün­nep estéjén sugárzott adása milyen érzelmi húrokat pengetett meg nála. Tájékozódás, tájékoztatás Simonfi Sándor képviselő napirend előtti felszólalásá­ban a Káposztásmegyeri Tükör című újságról fejtette ki nézetét, illette ezáltal kritikával a szerkesztést, a lap helyesírását, a terjesztést. A képviselő elmondta, több mint harminc éve szenvedélyes napilapolvasó, két la­pot is járat, hogy több oldalról alkothasson véleményt. Természetesen olvassa a helyi lapot is, az Újpestét, amelyben élvezettel ismerkedik a legtöbbször tollat ra­gadok, nevezetesen Albrecht Péter és Kiss Sándor kép­viselők írásaival. Felszólalásában úgy fogalmazott: a Káposztásmegyeri Tükör utóbbi két lapszámának ta­nulmányozása során feltűnt számára, hogy a lapban nincs impresszum, vagyis az a nyomdatermékeknél kö­telezően feltüntetett adatsor, amely tartalmazza: hol készül a lap, ki a sokszorosításért felelős személy, ki a felelőskiadó stb. A képviselő gondolatmenete során emiatt arra a következtetésre jutott, hogy a lap teijesz- tése törvénytelenül működik. Mivel a lapban a főszer­kesztő neve alatt megjelenő telefonszám az MSZP ká­posztásmegyeri szervezetéé, ők „tettestársak” lennének? Mivel a lapban sok kritika éri - szakmai hiányossá­gokra alapozva - az önkormányzat döntéseit jó lenne, ha lapszerkesztő a szakmai követelményeket saját lapjában is érvényesítené. Nem beszélve arról; az egy­oldalú írások félretájékoztatják a közvéleményt. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője ügyrendi felszólalóként jelezte: mutassanak neki egy olyan Új­pest újságot, amelyben ő vitatkozott volna. Megjegyzését követően a testületi ülés napirendi pontjait sorra véve folytatódott a munka. Első napirendi pontként Hock Zoltán alpolgár­mester (MDF) előterjesztése nyomán sor került a társasházak felújításának támogatásáról szóló 5/1999. (III. 8.) számú önkormányzati rendelet mó­dosítására. Az előterjesztő alpolgármester szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sokak által várt rendele­tet alkotott az év tavaszán a testület, amikor ennek nyomán pályázatot írt ki a lakástörvény által nyúj­tott lehetőséget elfogadó és a privatizációt koráb­ban végrehajtó lakóközösségek részére. A testület annak tudatában, hogy az önkormányzattól megvá­sárolt lakások állapotát ugyan tükrözték az eladási árak, ugyanakkor a privatizáció óta eltelt idő rövid­sége miatt a megalakult társasházi lakóközösségek nem tudtak jelentős összegű, és a felújításra fordít­ható tőkét összegyűjteni, 30 milliós felújítási ala­pot képezett. A kölcsön feltételeként ugyanakkor olyan magas elvárásokat fogalmaztak meg, mely­nek nyomán mindössze 8-10 pályázat érkezett, s mintegy 4-4,5 millió forint került kifizetésre. A rendelet elfogadásakor és a pályázat kiírásakor az önkormányzat kifejezte abbéli szándékát: amennyiben marad az alapban pénz, nyitna a pá­lyázat kiterjesztésével azon lakóközösségek felé, amelyek eredetileg is magántulajdonúként alakul­tak, illetve szövetkezeti típusú házak voltak. A ren­deletmódosítás eme lehetőségnek teremt alapot. Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: még 1999- ben meg lehet hirdetni az újabb pályázatot, mely­nek során továbbra is prioritást élveznének az egy­kori önkormányzati lakást megvásárló lakóközös­ségek, de kölcsönfelvételre nyílna mód a fentebb vázoltak alapján is. Az előterjesztést kérdés, észre­vétel nem követte, a szavazás során a testület tagjai 30 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadták el a rendelet módosítását. (A rész­letes pályázati kiírást lapunk 11. oldalán találják.) Második napirendként dr. Derce Tamás polgár- mester előterjesztésében tárgyalták meg a jelenlé­vők azt a javaslatot, amely az állatok tartásának egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet- tervezetet tartalmazta. Előterjesztőként a polgár- mester utalt arra: azért hárult eme jogalkotási köte­lezettség az önkormányzatra, mert magasabb szintű jogszabály erre nézve nem ad útmutatást. A rende­let végrehajtásában pedig nem az állatok elkobzása a cél, hanem egyfajta rendcsinálás, amely állattartó­nak és állatot nem tartóknak egyaránt érdeke. Az előterjesztő kiemelte: mivel a rendelet a lakosság széles körét érinti, megismertetésére is hangsúlyt helyez az önkormányzat. A rendeleteknél egyébként szokásos kihirdetési határidővel szemben az állatok tartásának egyes szabályairól szóló rendeletet 2000. január l-jétől kívánják alkalmazni, biztosítva ezál­tal az időt a széles körű ismertetésre. (A szerk. meg­jegyzése: a korábbi gyakorlattól eltérően ezért is közli a rendeletet teljes terjedelmében a 10—11. ol­dalakon lapunk, az Újpest.) A hozzászólások a ren­deletet alapjaiban nem változtatták meg, néhány pontján azonban változtatásra javasolták. Simonfi Sándor észrevétele arra irányult, ugyan - korábbi ebtartóként is egyetért azzal, hogy lakásban egyet­len eb tartását fogadják el, ám vannak olyan esetek, amikor „véletlen baleset” folytán kölykök szület­nek, bár a gazdának nem volt tenyésztési szándéka. Ilyenkor lehessen - javasolta - 8-10 héten át átme­netileg több kutyát tartani. Javasolta továbbá, hogy a pórázhasználat kötelező jellegét például a liftek­ben is írja elő a rendelet. Módosítási javaslatok Szálkái István (MSZP) örömmel üdvözölte a rendelet- tervezet megszületését, és úgy vélte: erre az esetre is igaz: annyit ér majd, amennyit megvalósítanak belőle. Javasolta konkrétan meghatározni, mit ért a rendelet azon, hogy élelmiszert szállító járművön nem lehet ál­latot utaztatni, hiszen nyilvánvalóan más megítélés alá kell hogy essen, ha a család közértből tér haza... Java­solta továbbá - újabb pont kiegészítéseként - rende­letben rögzíteni, hogy az ebtartó legyen köteles az ürülék elszállítására eszközt magánál tartani. Opavszky Szilárd képviselő (MIÉP) egyfelelől tol­mácsolta a közbiztonsági bizottság a rendelettervezet kapcsán született támogatását. A vita során úgy vél­ték: olyan rendeletet kell kibocsátani, amely elősegí­ti és biztosítja, hogy az Újpesten lakók félelem nélkül tudjanak mozogni a parkokban, tereken, utcákon, és ezzel egy időben az ebtartók is ott sétáltathassák ku­tyáikat. Egy ilyen célt szolgáló rendelet megalkotását igényli a lakosság is. Lényegesnek tartotta a rendelet széles körű megismertetését, és a rendelet betartását. Javasolta, hogy legyen a rendelet része az a kitétel, hogy tilos az ebet szájkosár nélkül közforgalmú jár­művön szállítani, bár tény, hogy a BKV-nak megvan­nak az erre vonatkozó passzusai... Dr. Gonda Pál képviselő (MSZP) az előterjesztőtől arra kért választ: milyen jogszabály deklarálja az ál­lattartást? Buzna Ferenc saját tapasztalata alapján is támogatta Simonfi Sándor „balesetek esetére” emlí­tett és iránymutató javaslatát, és javasolta: ha a szük­ség úgy hozza, a gazda használjon nejlonzacskót a „végtermék” felszedésére. Még mindig az állattartásról Kerekes Zoltán (Munkáspárt) hangsúlyozta: a rende­let az állatok tartását szabályozza, bár kétséget kizá­rólag a kutyák jelentik a legnagyobb populációt. A szájkosár használatáról szóló passzust azonban nem minden kutyánál, vagyis differenciáltan alkalmazná, mert saját uszkár kutyájára, de például egy terrierre is nehezen kapna szájkosarat, és természetüknél fogva a kötelező használat épp ellenkező reakciókat váltana ki, mint amilyen célból köteleznék erre. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztőként je­lezte: biztosítja az önkormányzat a rendelet széles kö­rű megismertetését. Válaszként a felvetésekre elmond­ta: mivel a rendelet 2000. január elsején lép hatályba, menet közben is lehet alakítani a tapasztalatok alapján. Dr. Gonda Pálnak válaszolva elmondta: korábbi e tárgyban született fővárosi önkormányzati rendelet ha­tályát vesztette. Ezt követően Simonfi Sándornak a szaporulatot illető - Szálkái Istvánnak az ürülék elszál­lítási javaslatát elfogadva, ugyanakkor az élelmiszer­szállító jármű esetét tartalmazó passzust törölve a ter­vezetből, a képviselők 30 igen szavazattal, ellenszava­zat és tartózkodás nélkül megalkották a rendeletet. Harmadik napirendi pontként személyi kérdésben döntöttek a képviselők, Nagy István alpolgármester (Fidesz-MPP) Richter Imréné kinevezését javasolta az Újpesti Szent István Téri Piac és Vásárcsarnok ve­zetői állására, mégpedig 1999. november l-jétől 2001. december 31-ig terjedő időszakra. Az előter­jesztő elmondta, a vezetői álláshelyre öt pályázat ér­kezett, a vonatkozó törvényben előírt szakmai bizott­ság a pályázatokat áttanulmányozta, a pályázókat meghallgatta, és Richter Imréné kinevezését javasol­ta. A testület egyhangúlag, 30 igen szavazattal emel­te döntéssé a javaslatot. Negyedik napirendi pontként a lakáscélú helyi tá­mogatás egy összegben történő visszafizetése esetén nyújtandó kedvezményről szóló önkormányzati ren­deletre tett javaslatot dr. Vitáris Edit jegyző. Szóbeli kiegészítőjében kiemelte: 1985-1993. között a Buda­pest IV. Kerületi Tanács VB, valamint a jogutód ön- kormányzat 1168 családnak folyósított mintegy 325 millió forint összegű kamatmentes lakásvásárlási és - építési kölcsönt. A lakosságnak kifizetett összes tá­mogatás az önkormányzat jogelődje által felvett hitel összegéből, fővárosi céltámogatásból, valamint saját forrásból valósult meg. Az utóbbi időben érezhető volt, hogy a lakosság szeretne megszabadulni a köl- csöntől, hogy ingatlanait tehermentesítse. Az önkor­mányzat népjóléti és lakásügyi bizottsága az egyre szaporodó lakossági megkeresésekre tekintettel tár­(Folytatás a 4. oldalon.) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom