Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-08-13 / 15-16. szám

ÚJPEST 1999. augusztus 13. ✓ Újpest lakóházainak tűzvédelmi helyzete (Folytatás a 4. oldalról) A kerületi tűzoltóság A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság IV. és XV. kerületi pa­rancsnoksága, mint az a megnevezéséből is kitűnik, két fővárosi kerület vonatkozásában rendelkezik illetékes­séggel. Ezen túlmenően a tűzoltás és műszaki mentés szempontjából elsődleges beavatkozó egység Dunakeszi és Fót térségében is. Az Újpesten lévő parancsnokság létszámában és szerállományában a fővárosi tűzoltóság egyik legnagyobb kerületi egysége. Az előzőek szerinti területi hatáskör révén - figyelembe véve a más kerüle­tekbe történő vonulásokat is - a legtöbbet riasztott kerü­leti parancsnokságok közé tartozik (ötévi átlagban 908 vonulás évente) és az egyéb tűzoltói feladatok ellátása során is jelentős számú eljárást folytat le (ötévi átlagban évi 248 tűzvizsgálat, 631 szakhatósági eljárás, 290 ható­sági ellenőrzés). A kerületi parancsnokság által végzett tűzvizsgálatok, szakhatósági eljárások, hatósági ellenőr­zések átlagosan mintegy 50%-a esik a IV. kerületre. Újpest területére évente átlagosan 428 esetben törté­nik vonulás, amelyből 234 a tüzek, 69 a műszaki menté­sek száma, míg a fennmaradó 125 esetben téves jelzés­nek vagy vaklármának bizonyul az esemény. Ez utóbbi két riasztási ok sajnos elég nagy hányaddal képviselteti magát a kerületi tűzoltóság vonulásai között. Ez azért je­lent gondot, mivel a felesleges, vagy rosszindulatú beje­lentés miatt esetlegesen egy valódi tűzhöz vagy műsza­ki mentéshez időveszteséggel érkezhet a kerületi egység, vagy a szomszédos kerületi parancsnokság állománya. Itt kell megjegyezni, hogy a Fővárosi Tűzoltóparancs­nokság nemrég korszerűsített számítógépes riasztási rendszere a kerületi parancsnokságok elhelyezkedésére és együttműködésére épül. Amennyiben egy kárhely­színhez más kerületi tűzoltóság van közelebb, vagy ott található a legközelebbi készenlétben lévő tűzoltóraj, központi riasztási rendszerünk erre a parancsnokságra adja a jelzést. Az pedig már korábban is természetes volt, hogy a nagyobb erőket igénylő kárelhárítások vég­rehajtásában a szomszédos kerületek, szükség esetén bármely fővárosi tűzoltóegység részt vesz. Újpest lakóházainak tűzvédelmét meghatározó körülmények A kerületben igen jelentős a lakásállomány, amelynek nagyobbik hányada az 1960-70-es években épült pa­nelos lakótelepeken (Újpest központ, Káposztásme- gyer), ezen belül az úgynevezett „középmagas” (álta­lában 10 emeletes) lakóházakban létesült. A lakótelepi lakóházak előnyei közé tartoznak a tűzál- lóság szempontjából jónak tekinthető épületszerkezetek, a tüzet nem okozó távfűtés, a megfelelően karbantartott füstelvezetés esetén jól kiszellőztethető - és ezért a biz­tonságos menekülést lehetővé tevő - lépcsőházak stb. A hátrányok közt említhetjük a lakótelepi utak és parkolók zsúfoltsága miatti nehéz megközelítést, az épületgépészet és elektromos kivitelezés gyenge pontjait (összefüggő és ezért a füst, ritkábban a tűz át­vitelére is alkalmas szellőzőcsatornák, terhelést nem bíró elektromos hálózat, műszakilag állandó karban­tartást igénylő lépcsőházi hő- és füstelvezetők stb.). A tüzek keletkezését elősegítő körülmények A lakás tűzvédelmi szempontból veszélyes üzem, mert jelentős energiamennyiséget továbbító és fel­használó rendszerek találhatók egy éghető anyagok­kal teli környezetben. A sütő- és főzőtűzhelyek, az elektromos hősugárzó, a vasaló, a fa-, szén-, gáz­vagy elektromossággal üzemelő fűtőtestek közvetlen hőhatásuk révén jelentenek veszélyt az otthon éghető anyagaira. A háztartási munkákat megkönnyítő, vagy a szórakozást biztosító gépek, készülékek és eszkö­zök elektromos meghibásodása az esetek nagy részé­ben szintén jelentős gyújtási veszélyt okozó hőle­adással jár együtt. Általános előírás, hogy a fentiek­ben megjelölt berendezések, gépek, készülékek „Használati utasítás”-ának tartalmaznia kell a fel- használás veszélyeit, ezen belül kiemelten a tűz kelet­kezésének elkerülését célzó szabályokat is. A kerület lakásaiban az elmúlt években a tüzek ke­letkezési okai jórészt az előzőekben leírtak figyelmen kívül hagyásából keletkeztek. Különösen sokat vonulnak a tűzoltók a tűzhelyen felejtett étel, zsiradék leégése miatt. A hőfejlődéssel üzemelő háztartási gépek, berendezések működés köz­beni felügyelet nélkül hagyása, vagy éppen automata üzemmódjuk veszélytelenségében való hit és a kör­nyezetükben lévő éghető anyagok nem megfelelő vé­delme szintén számos riasztással, nem egy esetben ko­moly tűzkárral járt. Tudomásul kell venni, hogy a ház­tartás vitelét és az otthoni szórakozást megkönnyítő gépek, berendezések még akkor sem üzemeltethetőek felügyelet nélkül, ha egyébként egyes háztartási készü­lékek automata üzeme (pl: mosógépek, televíziók, vi­deófelvevők stb.) ezt látszólag lehetővé teszi. Az elektromosság okozta tüzek viszonylagos gya­korisága miatt feltételenül említést kell tenni arról az előírásról, hogy a villamos berendezéseket mindenhol, így a lakóházakban is - a helyiség tűzveszélyességi osztályától függő 3,6 vagy 9 évenkénti gyakorisággal- erre külön vizsgázott elektromos szakemberrel felül kell vizsgáltatni (OTSZ 39. § (7) bek.). Az előírás alól a lakóházak, különösen a közös használatú terek sem kivételek. Különösen nagy gondot jelent a középma­gas, magas házakban lévő biztonsági és irányfényvilá­gítás működésképtelensége, amelynek tűz esetén kel­lene a közös tereket megvilágítania. A legtöbb lakóhá­zi ellenőrzés jegyzőkönyvében szerepel az elektromos és villámvédelmi rendszerekkel kapcsolatos valamely tűzvédelmi kötelezettség elmulasztása. A lakásokban eredendően meglévő tűzokozó körül­ményeken túl sok esetben a lakók - magatartásukkal, a körülmények figyelmen kívül hagyásával, új vagy eset­leg régi, de újra divatossá váló szokások bevezetésével- maguk hoznak létre olyan helyzeteket, amelyekben előbb vagy utóbb szinte törvényszerű a tűz létrejötte. Tavasszal, nyáron, kora ősszel, mikor a parkok, terek és parkerdők növényzete a kevés csapadék miatt kiszárad, a gondatlanul eldobált cigarettavégek, esetleg üres palac­kok számos alkalommal okoznak tüzeket. A cigaretta egyébként a lakóházakon belül is szinte naponta szerepel gyújtóforrásként, emellett szomorú tény, hogy a legtöbb tűz okozta otthoni haláleset és füstméigezés az ágyban dohányzás következménye. A szemétledobóba behajított vagy felső emeletről gondatlanul kidobott, rosszul eloltott dohánynemű esése közben felizzik és a szemétkonténer­be, vagy éppen lejjebb lévő lakás nyitott ablakán a szobá­ba, esetleg az éghető anyagokkal zsúfolt erkélyre esve gyakorta okoz tüzet. Ebből a szempontból a szilveszter tá­jékán ablakon kidobált petárdák sem veszélytelenek. A tűzoltóság számára sajnos már törvényszerű, hogy az adventét az ünnepi koszorúk okozta lakástü- zek, míg a karácsonyt követő heteket a fenyőfatüzek jellemzik, lakhatatlanná téve sok otthont, megkeserít­ve a család legmeghittebb ünnepét. (Folytatjuk) Pécz József tűzoltó ezredes tűzoltósági főtanácsos, kerületi parancsnok Pályakezdőknek Kedves Fővárosi Pályakezdő Fiatal! A Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája a Pályakezdők Elhelyezkedését Segítő Prog­ram (PÉP) keretében az alábbi ingyenes szolgál­tatásokat kínálja a regisztrált fővárosi pályakez­dő munkanélküliek részére: • elhelyezkedési esélyeidet növelő csoportos foglalkozások, • álláskereső klub, • munkaközvetítés, • képzési információ. A magukat regisztráltami kívánó fővárosi pá­lyakezdő fiatalok minden hétfőn, kedden, szerdán és pénteken délelőtt 9.00 vagy 11.00 órától vehetnek részt a regisztrációt is magá­ban foglaló csoportos tájékoztatón. A nyilvántartásba vételhez (regisztrációhoz) szükséges iratok: • személyi igazolvány, • hatósági bizonyítvány (TÁJ), • adókártya, • iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány. Ha elhelyezkedési problémáid vannak, ha nem iga­zodsz el a munkaerőpiacon, ha képzési információra van szükséged, várunk az FMK Ifjúsági Irodájában. 1097 Budapest IX., Gyáli út 33-35. Telefon: 380-6344, 280-6335. Telefax: 280-6344. Gyere minél hamarabb, ne várj, míg vége lesz a nyárnak! FMK Ifjúsági Irodájának munkatársai Közlemény A Fővárosi Munkaügyi Központ iskolarend­szerű képzési börzére várja azokat a fiatalo­kat, akik iskolarendszerű szakmai képzés kere­tében szeremének továbbtanulni. A börze időpontja: 1999. augusztus 25., szer­da 9.00-től 14.00 óráig. A börze helyszíne: az FMK Ifjúsági Irodája, Bp. IX., Gyáli út 33-35. (telefon: 280-6344). A börzén képző intézmények széles körű szakmai képzési ajánlataival ismerkedhetnek meg a fiatalok; a helyszínen akár jelentkezni is lehet a választott képzésre. A Fővárosi Munkaügyi Központ az iskolarend­szerű képzésekhez támogatást nem nyújthat, de az érdeklődő fiatalok megismerhetik mindazokat a lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyeket a regisztrált munkanélküli pályakezdők az FMK If­júsági Irodája segítségével igénybe vehetnek. Szúnyogirtás A csípőszúnyogirtás földi módszerének időpontja au­gusztus hónapban: Irtás helye: első időpontban Káposztásmegyeri Lakóte­lep I-n„ Szilas-patak mente közigazgatási határig, bánya­tó körüli területek. Homoktövis lakótelep, Újpest-Megyeri lakótelep. Városházi Kórház, UTE-, Tungsram-, Chinoin- pályák körüli területek, Anód utca és Pálya utca környéke, Székesdűlő; második időpontban Szilas-patak mente. Időpontok: 1999. augusztus 17-18., augusztus 25-26., 21-02 óra között. Az alkalmazott irtószer: UN1TOX 100SC, RESLIN 25 SR, RESLIN SUPER ULV nevű, diklorfosz, permet- rin-, S-bioalletrin-tartalmú inszeklicidek. Az időjárástól függően néhány napos eltérés előfor­dulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom