Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-08-13 / 15-16. szám

1999. augusztus 13. Tárlatajánló Bagolyvár Efféle elhagyott, romos épület tucatszámra akadt akkoriban Újpesten. 1946-ot írtak: az üszökszagra és a szirénahangra még mindenki emlékezett. A Benitzky utca 7. | szám alatt, egy lyukas tetejű padlástérben, a béke biztos jeleként kilenc fiatal művész próbált otthonra találni és alkotni. A nyomor, a lakáshiány terelte egybe őket, majd a szel­lemi közösség tartotta együtt a csoportot. Az Újpest Galériában augusztus 6-án megnyílt, Bagolyvár 1946-1950 című kiállítás e különleges művészeti kör tagjainak állít emléket. A festőművészek: Bőszin Endre, Brusch Péter, Dániel (Fischl) Kornél, Giron Emánuel, Hován László, Varga Magda, valamint Istvánfy János grafikusművész, Saly Jenő szobrászművész és Vadász György grafikusművész-tipográfus. • Meddig tekinthető meg a bagolyváriak tárlata?- Az érdeklődőket augusztus 22-ig, hétfő kivé­telével 11 és 18 óra között, szombaton 9-től 18 óráig várjuk az Újpest Galéria Árpád út 66. szám alatti kiállítóhelyiségében. Ugyanitt Istvánfy Já­nosnak, a Bagolyvár egyetlen Magyarországon élő tagjának önálló kiállítása is látható. Az első­sorban reklámgrafikusként ismert újpesti születé­sű művész plakát- és naptártervei mellett, festmé­nyein felvillannak a gyermekkor kedvelt játékai és a család hétköznapjai. Különös színt képvisel­nek a természeti tárgyakból készített figurák és azok képpé varázsolt világa. Rojkó A. Gelléri István, a galéria vezetője, közel egy eszten­deje kezdte meg a tárlat szervezését. Maga sem hitte azonban, hogy a bemutatásra kerülő anyag kiváloga­tása, összegyűjtése néha nem várt nehézségekbe üt­közik.- A bagoly váriak közül ma már csak hárman van­nak életben: Bőszin Endre, Dániel (Fischl) Kornél és Istvánfy János, közülük egyedül Istvánfy János él Magyarországon. A művészek többségének hagya­téka családi tulajdonban van, ezért először a rokono­kat kellett felkutatnom - mondja Gelléri István. Ki­emelném az egyetlen hiteles szemtanú dr. Kövesdi Ferenc segítségét, aki számos festményt őriz a Ba­golyvár művészeiről. Kövesdi doktor a Népjóléti Hivatal tisztviselőjeként annak idején ingyen ebédet szerzett a művészeknek és egy-egy szemeszter elvégzése után segéllyel támogatta a fiatalokat. Emellett igyekezett dekorá­ciókészítésre szóló alkalmi megbízá­sokat szerezni a kör tagjainak. A kiállítás elsődleges célja annak a korszaknak a benutatása volt, ami­kor a fiatal képzőművészek Újpes­ten alkottak, ez a szándékom azon­ban csak részben valósulhatott meg. 1946-ban még szinte valamennyien főiskolára jártak, vagy éppen friss diplomával a zsebben munkát ke­restek. Családalapításra csak .később gondolhat­tak, hiszen a napi megélhetés is gondot okozott számukra. A leszármazottak többsége emiatt el­sősorban a későbbi időszakból származó mun­kákkal tudta gazdagítani az anyagot. Szerencsére azért akadt kivétel, így a tárlat - ha kissé héza­gos is elérfe szándékát. Mindemellett jó né­hány eddig lappangó értékes alkotást sikerült be­mutatnunk. • A hazai művészettörténet számon tartja a Ba­golyvár tagjait?- A Bagolyvár művészei 1946-tól négy éven ke­resztül rendszeresen rendeztek közös tárlatokat. Új­pesti iskolák, intézmények adtak otthont ezeknek a kiállításoknak, a megnyitókon többek között Kassák Lajos író-képzőművész, Gáborjáni Szabó Kálmán, a Képzőművészeti Főiskola tanára, valamint Kállai Er­nő esztéta tartott előadást. Szinte mindannyiuk munkája megtalálható vala­melyik közgyűjteményben. Hován László a nagybá­nyai hagyományokat folytatta, Brusch Péter és Gi­ron Emánuel Domanovszky, illetve Barcsay, Kmetty tanítványaként igen kvalitásos művésznek számítanak. Dániel (Fischl) Kornél Boldizsár István és Pór Bertalan növendéke volt. Az alkalmazott gra­fikusok terveiből számos plakát, könyvborító ké­szült. Vadász György a tipográfia neves művésze volt, országosan ismert numizmata, aki később ér­meket is készített. A csoport helyét, megítélését jól érzékelteti, hogy az Újpest Galéria jelen kiállítását a korszak egyik ne­ves hazai szakembere: Aradi Nóra művészettörténész nyitotta meg, és ugyancsak ő írta a tárlat katalógusá­nak tanulmányértékű előszavát. Aranylakodalom „Ha 50 évvel ezelőtt nem történik meg egy nagy­szerű esemény, mi nem lehetnénk most itt” - gyermekeik és unokáik ezzel a gondolattal kö­szöntötték aranylakodalmán Schopper Fiilöpöt és feleségét, Schopperné Balázs Gizellát. Július 31-én - 50 évvel és 1 nappal a nevezetes alkalmat követően - a Megyeri úti plébániatemplomban Tarjányi Ferenc esperes plébános Isten áldását kérve az oltár elé szólította az egykori meny­I asszonyt és vőlegényt. A családtagok mellett jó barátok és a cserkésztársak köszöntötték Schop­per Fülöpöt és hitvesét. Az újpesti születésű és ma is itt élő házaspárnak ezúton kívánunk jó egészséget és boldogságban gazdag hosszú életet! Hárman a kiállítás megnyitójáról: Aradi Nóra művészettörténész (balra), Istvánfy János grafikus, a Bagolyvár egyetlen Magyarországon élő tagja (középen) és Gelléri István, az Újpest Galéria vezetője (jobbra). (Fotó: Zalka I.) Vendégek a gyerekkönyvtárban Sanghajból érkezett vendéggyerekek ismerkedtek július 27-én Újpesttel. A csoport tagjai a Király könyvtár gyermekrészlegében kézművesfoglalkozáson vettek részt házigazdáikkal. A magyar és kínai kisdiákok által készített emléktárgyak ma már csereajándékként díszítik a gyerekszobák falait. (Fotó: Zalka I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom