Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-23 / 8. szám
1999. április 23. ÚJPEST Testületi ülésen Tizennégy napirendet tárgyaltak... (Folytatás az 1. oldatról) az összeg felhasználásának módjáról a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket. (A felajánláshoz a kisebbségi önkormányzatok is csatlakoztak.) Ezt követően a képviselők összevont napirendként együtt tárgyalták - majd külön-külön szavaztak róla - az 1. és 2. napirendeket, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) módosítására, és a polgár- mesteri hivatal alapító okiratának módosítására készült előterjesztéseket. Az előterjesztő dr. Derce Tamás polgármester volt. Az írásban kiosztott anyag tartalmazta az SZMSZ-módosítást, illetve annak indokát. Az önkormányzat az SZMSZ módosításával kívánta érvényre juttatni azon célját, hogy a hivatal városüzemeltetési irodája bővüljön ki a közterületi ellenőrzési csoporttal, amely magával vonzza egyúttal a városüzemeltetési iroda feladatjegyzékének módosulását is. A hivatal alapító okirata módosítását pedig az eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások, a hivatal adószámváltozása, a tevékenységi kör módosulása tette szükségessé. A képviselők többféle kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban. Dr. Bodrogi Jenő (MSZP) úgy vélekedett: a közterület-felügyelet elválasztása a fővárosi közterület-felügyelettől, valamint a működési kör módosulása, az önállóság megteremtése a munka jobb és hatékonyabb ellátását célozza. Kérdése arra irányult: a változást követően lesz-e létszámbővítés, és az milyen költségkihatással jár majd? Változik a munkarendjük is A jelenleg hattagú csoport létszámának növelését nem tervezik - tájékoztatta a kérdezőt dr. Derce Tamás polgármester. Utalt arra: az e területen dolgozók munkaideje - a hatékonyabb munkavégzés érdekében - módosulni fog, a tapasztalatok birtokában döntenek majd arról, szükséges-e a létszám bővítése? Szálkái István képviselő (MSZP) a téma előzetes bizottsági tárgyalását hiányolta, kérdezte: mi a garanciája a jobb munkavégzésnek? Az előterjesztő polgármester válaszában elmondta: a főváros egyoldalúan szerződést bontott, amikor felmondta a közterület-felügyelet szerződését. Ráadásul a főváros az újpestieket is be akarta vonni a főváros ellátásába. Újpest mellett 3 kerületnek van saját közterület-felügyeleti rendszere. A bizottsági megtárgyalásra pedig azért nem került sor, mert eddig is az ön- kormányzat közterület-felügyelői látták el ezt a feladatot. Dr. Gonda Pál (MSZP) arra utalt, korábban minisztertanácsi rendelet szabályozta a közterület-felügyeleti rendszert, és a Parlament megkezdte a közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Mi indokolja - kérdezte az előterjesztőt hogy 2 hónappal a törvény hatályba lépése előtt az önkormányzat e témakörben rendeleti szabályozást tartson lényegesnek, amelyet esetlegesen - a későbbi törvénynek megfelelően - majd módosítani kényszerül? Dr. Derce Tamás úgy vélte, Gonda dr. túl optimista a törvény gyors megszületését illetően. Elmondta: ameddig a Parlament nem alkot törvényt, addig is szükséges e feladat törvényi szabályozása. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetőjeként a polgármesteri hivatal alapító okirata módosításához szólt hozzá, jelezve: a jelenleg érvényben lévő alapító okiratot összehasonlította az előterjesztésben leírtakkal. Helyesnek tartotta, hogy alapvetően szabályozni kell, a módosításokat időszerűnek tartotta a maga és frakciója nevében egyaránt. Ugyanakkor javasolta, hogy az alapító okirat 7. pontjában — az intézmény felügyeleti szerve cím alatt ne álljon ott az „irányítója a polgármester” szövegrész, mivél ez törvényi szabályozás, az önkormányzati törvény ezt szó szerint tartalmazza. E módosítást követően elfogadásra javasolta az anyagot. Nem baj, ha egyértelmű Hock Zoltán alpolgármester Kiss Sándor okfejtésére oly módon reagált: hogyha elfogadják a javaslatot, akkor szinte semmit sem tartalmazna az alapító okirat, mivel annak több pontja törvényi szabályozáson alapul. Nem baj, ha egy dokumentum tisztán fogalmaz. Ezért az előterjesztés változatlan formában történő elfogadását javasolta. Szálkái István arra kért választ, mitől lesz a közterület-felügyeleti rendszer hatékonyabb? Dr. Derce Tamás polgármester arra utalt: nem pusztán a hatékonyságról van e témában szó, hanem arról, a főváros megszüntette a közterület-felügyeletet, az önkormányzat pedig saját erőből látja el ezt a munkát, mert a korábbi rendszer megszűnt. Hock Zoltán alpolgármester e témakör folytatásaként arról szólt: a közterület-felügyelet létrehozásával az újpesti önkormányzat a költségeket magára vállalta. A jelenlegi jogi szabályozás alapján közterület-felügyeletet a fővárosi önkormányzat jogosult működtetni saját szervezetén belül. Nekünk kellett volna további terheket vállalnunk, hogy Újpesten is működjön közterületfelügyelet. Mivel a fővárosi közterület-felügyelet ezt a munkát saját költségvetéséből nem tudta vállalni, 1999. január elsején, más koncepcióra és tervekre hivatkozva, a főváros felmondta a megállapodást. Az átmeneti jogi szabályozatlanság idejére is kell azonban a kérdést rendezni, annál is inkább, mert ősznél előbb nem várható az ide vonatkozó törvény parlamenti megalkotása. Nem lehet a hivatal hat munkatársát sem annak kitenni, hogy fél évig állásuk, alkalmazásuk úgymond „a levegőben lógjon”. Amennyiben a születendő törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak az önálló közterület-felügyelet létrehozására, vélhetően a testület rendeletben szabályozza majd ezt a kérdést. Dr. Gonda Pál úgy vélte: mivel a fővárosi önkormányzatnak van jogosultsága közterület-felügyelet alkalmazására, kiegészítő jogszabály pedig csak a városoknak, illetve néhány üdülőközségnek adta meg ezt a lehetőséget, abban látja a gondot, hogy nincs lehetőség arra, hogy a közterület-felügyelők helyszíni bírsággal éljenek. Ezzel szemben az előterjesztő polgármester úgy vélte, nem az a kérdés, ki jogosult helyszíni bírságot beszedni, szabálysértési eljárást kezdeményezni, hanem van-e eljárási képességünk? Simonfi Sándor (MDF) úgy vélte: mivel az előterjesztés tartalmazza a döntés szükségességét, nem érti Szálkái István képviselő aggályait, hiszen a közterület-felügyelet feladatlistáját olvasva fontos feladatok kerültek az ellátandók közé. Ráadásul a vita egy olyan megállapodásról folyik, amit a főváros január elsején felmondott, ezért nem is kellene egy olyan szerződésről beszélni, amely már nincs. Kiss Sándor ezzel ellentétben úgy vélte, képviselőtár-. sai nem azt vitatják, szükséges-e ez a terület a hivatalon belül, hanem a jogszerűségre kívánják a hangsúlyt fektetni. Kérdése arra irányult, amennyiben e témában határozattal döntenek, hogyan lesz jogszabálynak minősíthető? Az alapító okiratra visszatérve továbbra is kitartott ama véleménye mellett, hogy azt a bizonyos 7. pontban lévő kitételt ne hagyják benne a szövegben. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) korábbi évek tapasztalatai alapján utalt arra, amikor a fővárosi közterület égisze alatt Újpesten az első négy közterületfelügyelő felvételére sor került, majd akkor is, amikor további két fővel bővült a létszám, az elsődleges cél a közterületen való jelenlét volt, nem a bírságolás lehetősége. Amennyiben a helyszíni bírságolással kapcsolatban jogi kétségek merülnek fel, akár el is lehet hagyni a feladatkör-megjelölésből ezt a tételt, bár igazából nem lát erre alapos indokot. Hock Zoltán úgy vélte: nem ért ugyan egyet Kiss Sándornak az alapító okirattal kapcsolatos észrevételével, de kompromisszumos javaslatként el tudja fogadni annak a bizonyos 7. pontnak szétbontását a (a hivatal létrehozója a testület) és h pontokra (irányítója a polgármester). A közterület-felügyeletre visszatérve úgy vélte: tény, hogy a helyi önkormányzatok a jelenlegi jogi szabályozás szerint közterület-felügyeletet nem hozhatnak létre. Esetünkben azonban nem a létrehozásáról van szó, hanem arról, hogy a városüzemeltetési irodán belül működne ez a csoport. Az előterjesztés pontosan a jogi szabályozatlanság átmeneti időszakára teremti meg annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat a felügyelet jelenlétét fenn tudja tartani. A később megszülető törvény alkalmazásával pedig hosszú időre rendezni lehet ezt a kérdést. Ebben az átmeneti időszakban is a közterületi jelenlét lesz a lényeges elem, nem pedig a bírságolás. Úgy vélte: az önkormányzat jogszabálysértést ezzel nem követ el, ám a jogértelmezés tekintetében a közigazgatási hivatalhoz is lehet fordulni. Módosító javaslat Dr. Gonda Pál ezt követően - egyetértve a megoldással - módosító javaslatként fogalmazta meg, hogy a közterület-felügyelet feladatjegyzékébe a „helyszíni bírságolás” helyett „szabálysértési eljárást kezdeményezzen” szövegszerű megfogalmazás kerüljön. Ezzel dr. Derce Tamás polgármester is egyetértett, alapjavaslatként támogatva azt. De nem értett egyet Kiss Sándornak az alapító okiratot érintő megjegyzésével. Ezt követően a jelenlévők 24 igen és 5 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták az SZMSZ-módosítást. A képviselők ezt követően szavaztak a 2. napirendi pontról, vagyis a polgármesteri hivatal alapító okirata módosításáról, amelynek során 28 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el az előterjesztést. A napirend 3. pontjaként a képviselők dr. Derce Tamás előterjesztésében és Buzna Ferenc képviselő előterjesztésében azt a javaslatot tárgyalták, amely a „képviselői alap” felhasználásáról szóló-a 17/1998. (VE. 1.) számú rendelettel módosított - 31/1996. (XI. 11.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Buzna Ferenc előadóként néhány gondolatot fűzött a rendeletmódosítás magyarázatára, kiemelve: a képviselői alap lehetőséget nyújt arra, hogy a képviselők meghatározott összeget szabadon használhassanak fel a városrészben. A rendeletmódosítás azt célozza, hogy a képviselői keretet 1999-ben a rendkívüli ár- és belvízhelyzetre való tekintettel a károsultak (Folytatás a 4. oldalon)
