Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-23 / 8. szám

Tizennégy napirendet tárgyaltak... ÜJPEST 1999. április 23. - .......................................— ( Folytatás a 3. oldalról) megsegítésére is fel lehessen használni. Az előadó úgy vélte: amennyiben a képviselők az alapban elkü­lönített és ily módon rendelkezésükre álló 100-100 ezer forintnyi összeggel megtoldanák a testületi ülés elején megszavazott keretet és a kisebbségek által fe­lajánlott tételt, igen jelentős összeggel tudnák megse­gíteni a lakóhelyüket, a házukat elhagyni kényszerü­lőket. Közpénz, tiszteletdíj Kiss Sándor úgy fogalmazott: megérti és érzi a jó szándékot, amely Buzna Ferenc javaslatát motiválta, ám a javaslattal frakciója nem tud egyetérteni. Úgy vélik, ebben az esetben közpénzek célszerű felhasz­nálásáról van szó, és bizonyára ebben az évben is él­ni szeretnének a képviselők lakóterületük érdekében azzal a lehetőséggel, amelyet az alap által nyújtott ke­retösszeg jelent számukra. A polgármester által elő­terjesztett támogatás is közpénz, ezért frakciója úgy véli, hogy a közpénzek ilyetén felhasználása nem a legjobb módszer. Ezzel szemben az MSZP frakció minden tagja tiszteletdíja 10 százalékát ajánlja fel az árvízkárosultak támogatására. Kovács Sándor (SZDSZ) elmondta: támogatja a Buzna Ferenc által beterjesztett indítványt, kiemelve, hogy az elhangzottak megadják azt a lelkiismereti szabadságot, hogy a települési képviselő eldönthesse, milyen támogatási formát válasszon. A képviselő be­jelentette: az SZDSZ-frakció szintén döntött arról, hogy tiszteletdíjuk 10 százalékát felajánlják az árvíz- károsultak megsegítésére. Ezt követően a képviselők- az előadó által tett módosítás figyelembe vételével- megalkották a módosított rendeletet, amely 18 igen, 3 nem, 7 tartózkodás szavazati aránnyal „született”. A napirend 4. pontjaként Nagy István alpolgármes­ter előterjesztésében tárgyalták a képviselők azt a ja­vaslatot, amely a fiatal házasok első lakáshoz jutásá­nak támogatásáról szóló - többször módosított - 31/1996. (XI. 11.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Az előterjesztő indoklásában csak annyiban egészítette ki az írásos anyagot, hogy jogszabályi szövegváltozás, illetve a rendelet gyakor­lati alkalmazása tette szükségessé a módosítást, amely egy pontosítást tartalmaz. A képviselők 28 igen szavazattal támogatták az előterjesztést. A társasházi pályázatról A napirend 5. pontjaként Hock Zoltán alpolgármester tett javaslatot a társasházak felújításával kapcsolatos pályázat kiírására. Az előterjesztő utalt arra: a költ­ségvetési rendelet elfogadásakor 30 millió forintos, úgynevezett társasházi alapot hoztak létre, majd a testület döntött - rendeletet alkotva - a felhasználás módjáról. Ebben meghatározták, hogy a márciusi rendes testületi ülésen döntenek a pályázat szövegé­ről, amely - az elfogadást követően - megjelenik az Újpest című lapban is. A pályázatban megfogalma­zottakkal a városfejlesztési és környezetvédelmi bi­zottság is egyetértett, támogatásukat elnyerve került az anyag a testület elé. A vitában Simonfi Sándor, Kiss Sándor, Buzna Ferenc képviselők, Hock Zoltán alpol­gármester, dr. Derce Tamás polgármester arról cserél­tek véleményt: helyes-e az előterjesztés vagyis a pá­lyázati kiírás azon megfogalmazása, mely szerint a kölcsönfelvétel esetében a kamat mértéke a minden­kori jegybanki alapkamat 75 százaléka? Simonfi Sándor úgy vélte: a tárgyév január l-jén érvényes jegybanki alapkamat 75 százaléka legyen a kamat mértéke. Kiss Sándor a szerződéskötés idején érvényes jegybanki alapkamat mellett voksolt. A mó­dosító indítványokat megismerve Hock Zoltán úgy fogalmazott, legyen a kamat mértéke a szerződés alá­írásakor érvényes jegybanki alapkamat 75 százaléka, mely a teljes futamidőre érvényes. Azzal érvelt, hogy az önkormányzat támogatta az újpesti polgárokat, amikor úgy döntött, hogy 30 millió forintot elkülönít erre a támogatási programra. Úgy vélte, ha az elkö­vetkezendő években az infláció nem csökkenni, ha­nem növekedni fog, akkor a jegybanki alapkamat is növekedni fog, vagyis az 1999-ben megkötött fix ka­matozású szerződés előnyös lesz a társasházi lakókö­zösségek számára. A képviselők ezt követően 9 igen, 13 nem, 5 tartóz­kodás szavazati aránnyal elvetették Simonfi Sándor képviselő módosító indítványát. Majd 28 igen, 1 tar­tózkodás szavazati aránnyal elfogadták a pályázati kiírást. (A pályázati kiírást előző lapszámunk 3. olda­lán teljes terjedelmében közöltük. A szerk.) Hatodik napirendi pontként a Fővárosi Közigazga­tási Hivatal önkormányzati rendelettel kapcsolatban tett törvényességi észrevétele tárgyában tett előter­jesztést dr. Vitáris Edit jegyző, aki nem kívánta szó­ban kiegészítem az írásos anyagban foglaltakat. A közigazgatási hivatal a képviselő-testületi SZMSZ 55/a §-ának (1) bekezdését, vagyis azt a pontot illette kifogással, amely arról szól. hogy a polgármester va­lamely bizottság feladat- és hatáskörét érintő ügyben - két bizottsági ülés közötti időszakban - rendkívüli és halaszthatatlan döntést igénylő esetben megteheti a szükséges intézkedéseket. A polgármester ezen in­tézkedéseiről köteles az érintett bizottság soron kö­vetkező ülésén beszámolni, a bizottság az ügyben szükség szerint határozatot hoz. A közigazgatási hi­vatal szerint ez a szabályozás sérti az önkormányzati törvény hatáskörmegosztásra vonatkozó rendelkezé­seit. A jegyzői előterjesztés azonban azt javasolta: a képviselők ne értsenek egyet a közigazgatási hivatal kifogásával, többek között azért, mert az SZMSZ a polgármester részére - a bizottságok részére megálla­pítottaktól eltérő feltételek mellett gyakorolható - in­tézkedési jogosítványt ad. A rendkívüli és halasztha­tatlan döntést igénylő eset olyan körülmények között áll be, amikor a bizottság összehívására, döntéshoza­talra nincs lehetőség, és a körülmények miatt a szük­séges döntés meghozatalának késedelme az önkor­mányzat részére rendkívül káros (hátrányos) követ­kezményekkel járna. A bizottságok összehívása min­dig hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor lehetnek olyan rendkívüli helyzetek (például természeti csapá­sok, más életveszélyes vagy katasztrófahelyzetek), amikor a késedelem később már jóvá nem tehető ká­rosodással járna. A polgármester ezen intézkedési jo­gosítványa vonatkozásában maga az SZMSZ megfe­lelő bizottsági kontrollt biztosít... - tartalmazta az előterjesztés. Eltérő nézetek Kiss Sándor az MSZP-frakció véleményét tolmácsol­ta, amely megegyezett a közigazgatási hivatal véle­ményével. Elmondta, frakciójuk a testület megalaku­lásakor is elsősorban a bizottságok és a testületi sze­rep erősítését, növekedését igényelték és tartották volna jónak, ezt tükröző véleményüknek az SZMSZ tárgyalásánál és elfogadásánál hangot is adtak. A je­lenlegi észrevétel elgondolásukat tükrözi, ezért támo­gatják ezt. Ezt követően dr. Derce Tamás polgármes­ter a Kiss Sándor frakcióvezető által előterjesztett módosító indítványt tette fel szavazásra, majd az alapjavaslatot. A képviselő-testület 12 igen, 17 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal nem értett egyet a Kiss Sándor frakcióvezető által beterjesztett indít­vánnyal. Majd a képviselők 18 igen, 9 nem, 1 tartóz­kodás szavazati aránnyal elfogadták az előterjesztést. A napirend hetedik pontjaként Hock Zoltán alpol­gármester tárta a testület elé a Budapesti Rendőr-fő­kapitánysággal kötendő megállapodásra készült ja­vaslatot, amelyet az önkormányzat közművelődési, oktatási bizottsága is előzetesen megtárgyalt és elfoga­dásra javasolt a képviselő-testületnek. Az előterjesz­tő utalt arra, több éve már annak, hogy az önkor­mányzat tárgyi eszközökkel, gépjárművekkel és anyagiakkal is támogatja a kerületi kapitányság mun­káját. Az előző testületi ülésen, épp a rendőrkapitányi kinevezés kapcsán a képviselők közül sokan szóltak elismerően a rendőrök munkájáról, s emellett tisztá­ban voltak, vannak azzal is, hogy a rendőrök milyen anyagi körülmények között végzik hivatásukat. A tes­tület előtt lévő határozati javaslatban foglaltak lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy a kerületi kapitányság megtartó ereje növekedjen. A testület annak érdeké­ben, hogy Újpest közbiztonsága és az újpesti rend­őrök anyagi megbecsülése javuljon, 14 millió forint éves támogatást biztosítanak az újpesti rendőrök ju­talmazására. Az előterjesztő javasolta, hogy a 14 mil­lió forint értékű éves támogatásból 4 millió forint ere­jéig a BRFK által évente fizetett helyiségbérleti díj, valamint 10 millió forintot a forrásmegosztási rende­letből származó többletbevétel biztosít. A támogatási összeget a BRFK-val kötendő megállapodás alapján az önkormányzat negyedéves bontásban utalja át az újpesti kapitányság részére azzal, hogy az összeg ki­zárólag az Újpest érdekében kiemelkedő munkát végző rendőrök jutalmazására használható fel. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) úgy fogalmazott: mondhatná úgy is: általában a közrend és a közbiz­tonság „minden pénzt megér”, mivel az előterjesztés­ben szereplő összeg a rendőrök személyes érdekelt­ségét javítja, támogatja a határozati javaslatot. Ezt követően a jelenlévők 28 igen, 1 tartózkodás szava­zati aránnyal egyetértettek a javaslattal. Az „Újpestért” díjról Nyolcadik napirendi pontként Hock Zoltán alpolgár­mester terjesztette a testület elé azt a javaslatot, amely az „Újpestért" díj alapítását tartalmazta. Az előterjesztő utalt arra, bár az önkormányzat képvise- lő-testülete az elmúlt években több kitüntetést alapí­tott, a beérkezett nagy számú javaslat bizonyította, hogy szükség van egy olyan kitüntetésre is, amely olyan személyeket jutalmazna, akik még nem teljes életművükkel bizonyítottak, de szakmájuknak, hiva­tásuknak, foglalkozásuknak kiváló képviselői. Az „Újpestért” díjra készült javaslat ezért született, az anyagot a közművelődési, oktatási bizottság is támo- gatóan terjeszti a testület elé. A vitában a legtöbb ész­revétel arra vonatkozott: kik is tehessenek javaslatot a díjra. Az előterjesztés szerint ez a lehetőség az ön- kormányzati képviselőket, az Újpesten működő tár­sadalmi szerveződéseket, a közművelődési, oktatási bizottság tagjait, a jegyzőt és az önkormányzati intéz­mények vezetőit tartalmazta. Simonfi Sándor többek között a képviselő-testület és a bizottságok tagjai megfogalmazást javasolta, dr. Derce Tamás a törté­nelmi egyházak körét is bevonta volna, Boruzs And­rás a történelmi megjelölés helyett az egyházak meg­jelölést tartotta elfogadhatónak, valamint javasolta a javaslattételi lehetőség kiterjesztését a kisebbségi ön- kormányzatokra. Dr. Gonda Pál elmondta: az MSZP-frakció a díj­alapítással egyetért, de a szabályozás módjával kap­4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom