Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-11-28 / 23. szám
1998. november 28. ÚJPEST Egy öreg ház a Jókai utcában Hetvenöt éves a gyermekszakrendelő „A gyermek nem kicsinyített felnőtt” - e descartes-i gondolat jegyében ünnepelték október 29-én az újpesti gyermekszakrendelő fennállásának 75. évfordulóját a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet vezetői, a szakrendelő orvosai, egészségügyi munkatársai és a szakterület neves képviselői. A Polgárcentrumban megrendezett konferencián dr. Nagy Péter Pál főigazgató bevezetője után tudományos előadások hangzottak el a gyermekeket fogadó szakrendelő-intézet múltjáról, szerepéről, speciális helyzetéről és jelentőségéről. A „különleges születésnap” kapcsán dr. Lengyel Zsuzsa ügyvezető főorvossal, a gyermekszakrendelő vezetőjével beszélgettünk. • Manapság ritkán fordul elő, hogy egy egészség- ügyi intézmény alapítási évfordulója alkalmából ünnepséget tartsanak. Önök miért tartották fontosnak e konferencia megrendezését?- Az állandó gondokkal küzdő egészségügyben sokszor áldozatul estek már nagy múltú intézmények, hasznos kezdeményezések, ezért önmagában is örvendetes, ha egy nagy hagyományokkal rendelkező szakrendelőben folyamatosan gyógyíthatnak az orvosok. Budapesten nagyon kevés gyermekszakrendelő működik, s közöttük ez az egyetlen, ahol több szakma együttműködésével, önállóan vezetik a rendeléseket. Orvosaink ma már az „első” újpesti gyerekek unokáit gyógyítják. Konferenciánk előadói: dr. Kardos Andor, dr. Huszár András, dr. Takács Edit, dr. Votisky Péter és jómagam, különböző megközelítésből valamennyien a gyermekszakrendelő szükségessége mellett tettük le a voksot. Az ünnepség fontos epizódjaként - mindannyiunk örömére - dr. Kardos Andor, a gyermekszakrendelő nyugalmazott igazgatója ezen a rendezvényen értesült arról, hogy orvosi pályája elismeréseként az egészség- ügyi miniszter a legmagasabb szakmai kitüntetésben: Batthyány-Strattmann-díjban részesíti. • Fennállásuk óta egyetlenegyszer sem vetődött fel, hogy bezárják a gyermek-szakrendelőt?- Újpest és a körzetünkbe tartozó Palota nagy létszámú kerületek, ahonnan a lakótelepek szinte ontották a gyerekeket. Évtizedek óta többször is felmerült a kérdés, hogy melyik egészségügyi intézmény feladata a legkisebb korosztály ellátása; szerencsére eddig minden alkalommal sikerült meggyőznünk a döntéshozókat, hogy a gyerek nem jár jól azzal, ha a felnőttrendelésre hívják. Hetvenöt évvel ezelőtt dr. Gárdi Jenő, az akkor létesített TBC-kezelő állomás igazgatója kezdeményezte, hogy a szakrendelő kizárólag gyerekkel foglalkozzék. A Jókai utca 1-3. szám alatt szinte megszakítás nélkül fogadták a betegeket, eközben azonban időről időre változott az intézmény fenntartója. Tartoztunk már egyesülethez, a fővároshoz, Újpesthez, gyerek- és felnőtt kórházhoz egyaránt. • Milyen körülmények között dolgoznak a szakrendelő orvosai, munkatársai?- Évente 100-120 ezer gyereket fogadunk, s ez a szám nem tartalmazza a laboratórium forgalmi adatait. Technikai, műszaki felsze-reltség és anyagi lehetőségek terén a főváros szerényen ellátott egészségügyi intézményei közé tartozunk, ezért sokszor keservesen megy a munka. Kollégáimat kizárólag az elhivatottság marasztalja e falak között. A szak- rendelések mellett az intézményünkben fejlesztő pedagógusok és pszichológusok segítenek a különböző zavarokkal küszködő gyerekek felzárkóztatásában. Kitűnő a kapcsolat a házi gyermekorvosokkal, egymás munkája nélkül nem tudunk dolgozni. • A gyermekszakrendelő orvosai alapvetően miben különböznek a felnőtteket gondozó doktoroktól? — Legfontosabbnak tartom a gyerekkel való bánásmódot, hiszem, hogy csak azt vonzza ez a terület, akiben fokozottak e készségek. Az itt dolgozó orvosok - amellett, hogy szívügyüknek tekintik a gyermekek ellátását - olyan elismert szakemberek, akik tudásukat, tapasztalatukat gyermekkórházi gyakorlatban, folyamatos továbbképzések során szerezték. Ugyanakkor a gyermekszakrendelő hangulatában, megjelenésében is különbözik a felnőtt rendelőktől: a falak élénk színei, a meséket megörökítő képek, a játékok oldják a félelmet. Fenntartónknak, a fővárosi önkormányzatnak jelenleg nincs pénze a szakrendelő átköltöztetésére, ezért úgy gondolom, a 75 évet megért falak megérik a gyermekszakrendelő centenáriumát is. Rojkó A. Emberbaráti szeretettel Dr. Gárdi Jenő nevét ma már kevesen emlegetik Újpesten. Az 1920-as évek derekától azonban a város talán legismertebb orvosa volt, aki a Jókai utca 3. szám alatt létrehozta a József főherceg Szanatórium Egyesület helyi intézetét. A rendelőt az akkoriban népbetegségnek számító tuberkulózis leküzdésére alapították, ahol Gárdi professzor az európai orvostudomány legkorszerűbb módszereivel és eszközeivel fél évtized alatt 4.2%-ról 2.3%-ra csökkentette az ezer lakosra jutó fertőzések számát. Ä szakrendelő önálló röntgenosztállyal és laboratóriummal rendelkezett. Ugró Gyula Újpest monográfiájában feljegyzi, hogy „Ez az intézet volt az első, mely a járó betegeket légmell kezelésben részesítette. Az újpesti népiskolák közül a Ferenc József téri, Erzsébet utcai. Viola utcai fiú és leányiskolák tanulóit állandóan vizsgálja, szükség esetén a szegénysorsúakat ingyen kezelésbe veszi. A tuberkulózis felkutatásának ezen módján kívül .. .a kezelt fertőző betegek lakásviszonyait is felderíti és a fetőzésnek kitett lakásbelieket is ellenőrzés alatt tartja. Októbertől májusig az. arra rászoruló gyermekeket uzsonnáztatássa! kapcsolatosan kvarckezelésben részesítik.” 1930-ban az intézet létrehozta gyógymunkatelepét. „Hazánkban ez az első gyógymunkatelep - folytatódik az idézet mely dr. Gárdi Jenő főorvos emberbaráti szeretettel áthatott emyedetlen munkálkodása folytán német és holland példákon felépült. Jelentősége abban rejlik, hogy hosszú éveken át tétlenségre ítélt tüdőbetegeknek megfelelő természetű és mennyiségű munka alkalom adatik, ami testileg. lelkileg könnyítőleg hat, a beteg a végzett munka ellenértékével saját anyagi helyzetén is könnyít, az államot pedig tetemes terhektől szabadítja meg.” A szanatórium közelében fekvőosztályokat, műhelyeket, gyógyóvodát és -iskolát, valamint lakótelepet hoztak létre. Dr. Gárdi Jenő vetette fel először, hogy a szakrendelő a gyermekkorú betegekre koncentráljon. Gárdi igazgató-főorvos két évtizedes újpesti tevékenysége 1944 áprilisában ért véget, amikor származására való hivatkozással lemondatták az intézmény vezetői posztján')!, majd deportálták és kivégezték. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY a kerület vendéglátóüzleteinek üzemeltetői részére A 43/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet a vendéglátóüzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásról (megjelent az 54/1998. június 24-i Magyar Közlönyben) előírja, hogy az üzlet üzemeltetője (akinek a részére az üzlet működési engedélyét kiállították) köteles a vendéglátóüzletet kategóriába sorolni. A kategóriába sorolás feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza. A vendéglátóüzletek üzemeltetői a kategóriába sorolásnak önminősítéssel tehetnek eleget. A rendelet 1998. július 1-jén lépett életbe, végrehajtásának befejező határideje pedig 1998. december 31. Az önminősítésnek - a Budapest területén működő vendéglátóüzletek - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületi ügyfélszolgálati irodáinál tehetnek eleget, ahol erre adatlap és segéd(teszt)lap áll a vállalkozók rendelkezésére (a nyomtatvány ingyenes). Az önminősítők NYILATKOZATOT kapnak a BKIK kerületi ügyfélszolgálati irodájától arról, hogy ezen kötelezettségüknek eleget tettek. Ez a nyilatkozat arra szolgál, hogy kategóriába sorolásukat igazolják - ellenőrzés alkalmával felmutathassák - az ellenőrző szerveknek (polgármesteri hivatal jegyzője, fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, fogyasztóvédelmi felügyelőség). A leírtak alapján felhívjuk a vendéglátóüzletek üzemeltetőinek figyelmét önminősítő besorolásuk mielőbbi elvégzésére. Széles Sándor dr. Vitáris Edit a BKIK Közigazgatási Iroda jegyző irodavezetője Dr. Lengyel Zsuzsanna főorvos asszony 3
