Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-02-13 / 3. szám

MM 1998. február 13. Újpest közterületi parkolóhelyeit csak a részletes ren­dezési tervek szerint lehet tovább bővíteni. Továbbra is megoldatlan, hogy hol legyen az a központi teherautó- telep, amely megoldaná az engedély nélkül a közterü­leteken parkoltató teherfuvarozók ez irányú gondját? Az útfenntartási kérdések témakörében esett szó az Északi összekötő vasúti híd gyalogosközlekedéséről. Az északi oldalon már felújították a járdát, de a köz- világítást még nem, ezért egy ideig még korlátozni kell a gyalogosforgalmat. A Bajza utcai főgyűjtőcsa­torna-építkezések miatt megnövekedett jármű- és te­herforgalom megrongálta a környező utcák útburkola­tát. Azokat, amelyek kimutathatóan az építkezési munkák miatt mentek tönkre, a szerződés értelmében rövidesen kijavítják - de ez valójában nem minden ut­cára terjed majd ki, ahol útjavítást szeretnének a la­kók. E témaköröknél Hargittai Jenöné, Hargittai Zsolt, Petres István, illetve Molnár György és a Jósi­ka utcai lakóközösség kapott választ. A parkfenntartás ugyancsak többek - így Petres István, Fila Gyula - szívügye. Az önkormányzat anyagi lehetőségei szerint igyekszik rendben tartani és tartatni a zöldterületeket. Sokfelé juttattak a pályázóknak földet, fát, bokrokat. Némi locsolásra, fűnyírásra, homokozóbe­li homokcserére is futja a szűkös keretből. A közhasznú munkások segítségével lehet még javítani az állapoto­kon. De nem szabad megfeledkezni a polgárok hozzáál­lásáról sem: amit az egyik épít, a másik lerombolja. Többeknek (például Pródi Imrének) szemet szúrt a Szent István téri Piac és Vásárcsarnok „elbalkánoso- dása”, az árusok a kipakolással a vásárlók útvonalát szűkítik. Munka- és közlekedésvédelmi szabályzók ugyan vannak, de ezek betartása nem mindig sikerül az ellenőrzések, pótdíjas büntetések és egyéb rend- fenntartó intézkedések ellenére sem. Az alpolgármesteri választ kiegészítette de Derce Tamás polgármester is. Hangsúlyozta, hogy határozott szándéka a piacon mielőbb elfogadható állapotokat te­remteni. A piac önkormányzati bevételei ugyan fonto­sak, de nem szabad mindent erre visszavezetni. A költ­ségvetés februári megalkotását követően kiemelten fi­gyelnek majd a piaci rendellenességekre és gondokra. Lakás, tisztaság, környezet A bérlakásokban lakóknak is sok a gondja manapság. A lakbérek és a külön szolgáltatások, a közös költség megfizetését rendeletek szabályozzák, és még mindig van, ahol a különbözet átvállalása - a vegyes tulajdo­nú házaknál - az önkormányzatra hárul. De nem min­denre van általános szabály. A megvásárolt önkor­mányzati lakások immár magántulajdonként a szabad forgalomban értékesíthetőek. (Egyedi ügyként a visszavásárlásukra is van példa.) A Berda József Lakásfenntartó Szövetkezet és a többi, hasonló társulás az önkormányzattól független jogi személy, ezért az itt felmerülő problémákat vizs­gálni az önkormányzatnak nincs joga. A köztisztaság örökzöld témája a közmeghallgatások­nak. Hargittai Jenőné, Keszthelyi Andrásné, Gáspár Lászlóné, Makai Béla is e tárgykörben kérdezett. Ez azonban „többszereplős játék”, amiben benne van a Fő­városi Közterület-fenntartó Vállalat, Újpest Önkormány­zata, de a lakosság is, és nem minden oldható meg ható­sági úton. A rendelkezésre álló pénzkeretek határt szab­nak a (legális és illegális!) szemét elszállítása, a közterü­let takarítása és egyebek köré. Alkalmi akciókkal is segí­tik a város megtisztulását és ígéretet kaptunk, hogy igye­keznek hatni a sűrűbb utcatakarítás érdekében. A környezetszennyezés is többeket (Makai Bélát, dr. Orsós Piroskát) aggaszt. E témakörben de Benkő László alpolgármester volt a válaszadó. A környezetvé­delem terén a rákospalotai Szemétégetőmű rekonstruk­ciója lassan, de biztosan halad előre, például mostaná­ban kezdődik a füstgáztisztító építése. A Chinoin lég­szennyező tevékenysége jelentősen mérséklődött, amit a kivetett bírságok csökkenése mutat. Sajnos, vannak nem veszélyes, csupán kellemetlen szaghatások is, amelyek ellen - mérhetőség hiányában - nehéz eljárni. A polgánnester úr kiegészítéséből azt is megtudtuk, hogy az újpestieket leginkább a Táncsics Bőrgyár Kft. működése zavarja, például ilyen okokból rendelte el a bezárását, de a fellebbezésre jött közigazgatási hivatali válasz miatt - miszerint „nincs életveszély” - a bezárás elrendelésének nem lehetett érvényt szerezni. A médiákkal kapcsolatos kérdéskörből Hargittai Zsolt és a Jósika utcai lakóközösség kérdéséből ki­emelnénk a hálózatfejlesztésre vonatkozó, közérdekű tudnivalókat, melyeket Hock Zoltán kulturális alpol­gármester ismertetett. Újpesten a lakásoknak több mint 50%-át átépítették a sorosról a csillagpontos rendszer­re, és ez meghaladja a 15 500-at. Előreláthatólag 1998 végére, 1999 első negyedére befejeződik ez a munka is. Ez az átépítés csak közösségenként kérhető, egyéni­leg nem. Arra sincs lehetőség, hogy pl. a kertvárosiak­nak külön láthatóvá tegyék az új TV2 és az RTL Klub műsorát, ami a rendszerben egyébként azonos helyen és azonos programcsomagban van mindenütt. Más témák: még mindig Hock Zoltán alpolgármester területéről: Az önkormányzat és a rendőrség viszonya jó. A város Közbiztonsági Alapítvánnyal, anyagi támogatás­sal, gépjárművek és számítógépek vásárlásával segíti a helyi közbiztonság fejlesztését, amit a közrend őrei foko­zott járőrözéssel, intézményellenőrzéssel viszonoznak. Egyetlen kérdés érkezett a szociális segély elosztásá­nak mikéntjét tudakolva, erre Nagy István népjóléti al­polgármester adott választ, jelezve, a segélyezés odaíté­lését minden esetben környezettanulmány előzi meg. A közmeghallgatás során felmerültek még az ebtartással, (erről bővebben következő számunkban) az UTE-val és a városrendezéssel kapcsolatos kérdések is. Az ülésnap közmeghallgatási része több mint négy órán át, kevés számú lakossági részvétel mellett folyt. A feltett kérdé­sek zöme ugyanis a nagy mennyiség ellenére is csak néhány észrevételező nevéhez fűződött. Szociális témák A közmeghallgatást követően a napirend második pontja azt a javaslatot tartalmazta, amely a szociális rá­szorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - 26/1997. (XII. 15.) számú rendelettel módosított - 18/1997. (XI. 1.) számú önkor­mányzati rendelet módosítására tett Nagy Ishán (Fi­desz—MPP) népjóléti alpolgármester. Szóbeli kiegészí­tésében utalt arra, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai azt jelezték, hogy szükségessé vált az étkezési térítési- díj-támogatásra vonatkozó rendelet módosítása. Mivel e témában Hock Zoltán kulturális alpolgármester (MDF) is tett javaslatot, kérte az előterjesztő, hogy ezt tekintsék alapjavaslatnak a testület tagjai. A rendeletalkotáshoz minősített többségű szavazati arány volt szükséges, és a képviselők 29 igen, I tartózkodás szavazati aránnyal el­fogadták az előterjesztést, vagyis a rendeletmódosítást. A napirend harmadik pontjaként dr. Vitáris Edit jegyző volt az előterjesztője a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének a 42/1996. (XII. 30.) számú ön- kormányzati rendelettel kapcsolatban tett törvényes­ségi észrevétele tárgyában született javaslatnak. Az előterjesztő kiemelte, egy technikai hiba kiküszöbölé­se érdekében szükséges az önkormányzat tulajdoná­ban levő lakások bérbevételéről és szabályairól szóló rendelet módosítása, ugyanis a helyi önkormányzat rendelete az óvadékot a szerződéskötéssel egy időben írta elő, ugyanakkor a Ptk. és a lakástörvény szerint csak a szerződés fennállása esetén létezhet az óvadék. Eszerint a rendeletet módosítani kell, és javasolta is előterjesztésében a törvényességi észrevételnek meg­felelően a jegyző asszony. A képviselők a rendelet vál­toztatásával 31 igen szavazattal értettek egyet. A napirend negyedik pontjaként Nagy István népjóléti alpolgármester volt az előterjesztője annak az anyagnak, ÚJPEST A közmeghallgatáson dr. Vitáris Edit jegyző ismertette az állampolgárok kérdéseit (mellette az elnöki pulpi­tuson: dr. Derce Tamás polgármester) amely az újpesti közhasznú foglalkoztatás 1998. február 1 -jével induló programját tartalmazta. Szóbeli kiegészíté­sében utalt arra, hogy a közhasznú foglalkoztatás ez idáig futó programja január végén lejár, ezért szükséges és cél­szerű is a munkaügyi központtal egy új szerződés megkö­tése. Az előterjesztő utalt arra is, hogy ez ideig kétszázan vettek részt a közhasznú foglalkoztatásban, de ezt a lét­számot kétszázötven főre javasolja emelni. Majzik Ferencné (MSZP) a népjóléti és lakásügyi bi­zottság elnökeként jelezte, megtárgyalták az előterjesz­tést és egyetértettek a határozati javaslatban foglaltakkal. Albrecht Péter az MSZP fracióvezetőjeként egyetértett képviselő társaival együtt az előterjesztésben javasolt bővítéssel, ugyanakkor észrevételt tett a magas bérbeso­rolási szinteket illetően. Jelezve: ezek a bérek esetenként meghaladják a szakterületek bérbesorolását. Nagy István alpolgármester előterjesztőként arról szólt, hogy sajnos a fővárosban ez a besorolási szint valóban több helyen bérfeszültséghez vezetett, hiszen a Fővárosi Munkaügyi Központ a besorolási bérekről határozva úgynevezett maximált bért jelöl. Gondként jelentkezik az is, hogy a szerződésben meghatározott összegektől igen nehéz el­térni, viszont a bérfeszültségeket enyhítheti, ha az intéz­mények által igényelt közhasznú foglalkoztatottak béré­re vonatkozóan az intézmények tesznek javaslatot. Kiss Sándor (MSZP) a foglalkoztatáspolitikai bizottság elnökeként szólt arról, bizottsága megtárgyalta az előterjesz­tést és egyhangúlag támogatja azt. A bérfeszültségek felol­dásával kapcsolatban bizottsága úgy foglalt állást, hogy az átlagbér címszó alatt szereplő összegeket maximált bérként kellene értelmezni és differenciálni kell a végzett munkát il­letően is. Bizottsága ugyan támogatja a létszámbővítést, ugyanakkor a statisztikák szerint csökken a regisztrált mun­kanélküliek száma és a termelő vállalatok is munkaerő-ke­resletet jelentenek be. A képviselő-testület ezt követően ön- kormányzati határozatban rögzítette, hogy február elsejétől folytatja a közhasznú foglalkoztatás programját, hozzájárul­nak továbbá ahhoz, hogy a közhasznú foglalkoztatásra be­nyújtott pályázat 250 fő részére történjen, vállalják továbbá azt is, hogy a program közvetlen költségeinek 30 százalékát az 1998. évi költségvetésből finanszírozzák. Ezt követően dr. Derce Tamás polgármester előter­jesztőként javasolta, hogy az ötödik napirendi pontot, amely az önkormányzat szociális és egészségügyi in­tézménye vezetői kineveztetését tartalmazta, zárt ülé­sen, a bejelentések után tárgyalják. A forrásmegosztásról Hatodik napirendi pontként Albrecht Péter gazda­sági alpolgármester ismertette azt az állásfoglalást, amely a fővárosi forrásmegosztásra vonatkozó rende­lettervezetre készült. Szóbeli kiegészítésében utalt ar­ra, hogy minden évben visszatérő feladata a képvise­lő-testületnek a fővárosi munkamegosztásról szóló rendelettervezet véleményezése. Az előzetes konzul­tációkon való részvétele alapján úgy fogalmazott, ta­pasztalata szerint a kialakult rendszerrel a kerületek egyetértenek, s a kerületek közötti apró finomításokra van most már csak szükség. Bár a forrásmegosztásnak mindig vannak neuralgikus pontjai; egy éve például (Folytatás a 4. oldalon) 3 (Folytatás az I. oldalról) Kedden kezdték - szerdán végezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom