Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-02-13 / 3. szám
ÚJPEST 1998. február 13. I1 »Mi i'IWhl MIM1 IP'II Hl'1 ......................... HHIillMi1 1 «III Hl 1IIIWII..... K épviselők és vendégek az ülésteremben (Folytatás a 3. oldalról) nem lehetett megoldani a feladatarányosítást a városüzemeltetési és az igazgatási feladatoknál, ebben az évben valószínűleg nem sikerül megoldásra jutni az igazgatási feladatoknál. A forrásmegosztás - éppúgy, mint egy évvel ezelőtt - 50-50 százalékos megosztást javasol, ebben tehát érdemi elmozdulás nem várható. Az eddig szerzett információk alapján módosította az előterjesztést, és azt az alapjavaslattal együtt javasolta elfogadásra. Az ön- kormányzat képviselő-testülete a 7/1998. (I. 27.) számú önkormányzati határozata alapján az alábbiról döntött: O A képviselő-testület a fővárosi forrásmegosztást megtárgyalta és megállapította, hogy az 1997. évi forrásmegosztást követően nem teljesültek a feladatarányos megosztás továbbfejlesztésére vonatkozó ígéretek. Megállapítja, hogy a forrásmegosztásba vont alapfeladatok tekintetében a kerületeknél továbbra is beépített forráshiányt tartalmaz a javaslat. Ennek a kompenzálására létrehozott támogatási alapot a tervezet 1997. évi szinten határozta meg, mely tovább rontja a forráshiányos kerületek, így Újpest pozícióit. Elfogadhatatlannak tartja a képviselő-testület, hogy az igazgatási feladatok esetében sem a tényleges ráfordítások, sem a tényleges arányok irányába elfogadható mértékű elmozdulás nem történt. Emiatt mintegy 200-250 M Ft forráshiány prognosztizálható költségvetésünkben. Felhívja a Fővárosi Közgyűlést, hogy az igazgatási normatívát alakítsa a tényleges feladatoknak megfelelően, valamint a támogatási alap reálértékét őrizze meg. E lépések hiányában az újpesti képviselő-testület a forrásmegosztásról szóló rendelettervezetet nem támogatja. & Felhívja a főpolgármestert, hogy a forrásmegosztás teljes körű felülvizsgálatával 1998. július 1-jéig tegyen javaslatot egy minden elemében a végzett feladatokhoz rendelhető forrásmegosztásra és azt 1998. szeptember 30-ig a kerületi önkormányzatokkal egyeztesse (29 igen, 1 tartózkodás). A HTO-támogatásokról Hetedik napirendi pontként a bejelentések kerültek sorra. Elsőként az az előterjesztés, amely a háztartási tüzelőolajjal fűtő és szociálisan rászoruló háztartások egyszeri fűtési támogatásáról szóló - 27/1997. (XII. 15.) számú önkonnányzati rendelettel módosított - 23/1997. (XI. 20.) számú rendelet módosításáról szóló javaslat, amelyet Juhász László képviselő (MSZP), az önkormányzat szociális tanácsnoka terjesztett elő. Szóbeli kiegészítésében utalt arra, hogy a képviselő-testület korábban úgy foglalt állást, hogy a megszerzett tapasztalatok, vagyis az igények beérkezése után fogja meghatározni a támogatás tényleges mértékét. Előterjesztése ezeket a tapasztalatokat tartalmazza, természetesen a népjóléti és lakásügyi bizottság véleményét követően. Majzik Ferencné a népjóléti és lakásügyi bizottság elnökeként a rendeleti javaslat támogatásáról biztosította a képviselőket. Simonfi Sándor (MDF) úgy vélekedett, jómaga tisztában van a támogatás szükségességével, de az előterjesztéssel kapcsolatban kérdezte, hogy miért nem a szokásos előterjesztési rend gyakorlatát alkalmazták ez esetben, miért a tervezetet előkészítő neve szerepel az előterjesztésben miért nem a polgármester, az alpolgármester vagy jegyző útján beterjesztett anyag került a testületi ülés elé? A HTO-támogatást szabályozó rendelet sem lehet pusztán egy képviselő vagy tanácsnok szívügye. Annál is inkább, mert a HTO-támogatást, amelyet korábban a kormány is preferált, most is parlamenti szinten kellene megoldani. Ezért a képviselő úgy érezte, az előterjesztésnek „kampány íze” van, és ezt a gyakorlatot nem javasolta követni. Dr. Derce Tamás polgármester arra kérdezett rá, hogy mennyibe fog kerülni összességében a HTO-támogatás az önkormányzatnak, és hogy a beérkezett kérelmeket követően megtörtént-e a környezettanulmány elkészítése. Nagy István népjóléti alpolgármester azzal egészítette ki az ismereteket, hogy az önkormányzat által elkülönített tízmilliós keretösszegen belül marad a kifizetések összege, valamint a támogatási igény elfogadásának egyik feltétele volt, hogy az igénylő az elmúlt években részesült-e ilyen támogatásban, amennyiben igen, akkor már korábban megtörtént a környezettanulmány, s egyúttal most a számlákat kell bemutatni az önkormányzatnak. Ntajzik Ferencné javasolta a rendelettervezet egyik bekezdésének eltörlését, amely azt szabályozza, hogy számlákkal kell igazolni a kifizetéseket. Buzna Ferenc jelezte, a tervezet tartalmával kapcsolatban ugyan neki sincs kifogása, csak annak előterjesztése ellen igen, mert véleménye szerint sérti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát. Dr. Derce Tamás polgár- mester a jogvitát lezárva jelezte, az szmsz a rendeleti javaslat előterjesztésével kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a szabályzat rögzíti annak módját, ezért az szmsz nem sérült. Albrecht Péter arra mutatott rá, hogy a korábbi rendelet szintén egyéni képviselői indítvány volt, amelyet akkor senki sem kifogásolt, s úgy vélte, a szociális tanácsnoknak nincs szüksége kampányfogásra. Hock Zoltán alpolgármester véleménye az volt, hogy a rendelettervezetnek Juhász László képviselő beadványától függetlenül is testület elé kellett volna kerülnie, majd dr. Derce Tamás polgármester még mindig Buzna Ferenc képviselőnek válaszolva elmondta, az előzőekben nem a rendelet-előterjesztésnek eljárásjogi szabályairól beszélt, Kedden kezdték csak válaszolt a kérdésre, mert az eljárásjogi szabálytalanságot jelen esetben fel lehet vállalni. Ezt követően a testület arról szavazott, elfogadja-e Majzik Féretlenének azon módosító indítványát -, amely az 1. § (5) bekezdésének törlését indítványozta, és arra irányult, hogy a HTO-igénylőknek ne kelljen számlával bizonyítani az előző évi fűtési szezon költségeit, nem fogadta el. Majd ezt követően a képviselők 31 igen szavazattal döntöttek az önkormányzati rendelet módosításáról. Ezt követően dr. Derce Tamás Körmendi József KDNP-képviselő bejelentése alapján arról tájékoztatta a képviselő-testület tagjait, hogy az önkormányzat pénzügyi-költségvetési bizottságába a KDNP Peile András helyett Valkóczi Józsefnél delegálja. A képviselők 28 igen szavazattal fogadták el a delegálást. Ezt követően dr. Derce Tamás polgármester kérte a képviselő-testület állásfoglalását a már ez ideig is sok vitát kiváltó ügyben, mely szerint márciustól az önkormányzatnak kötelessége az illetékességi területén lévő állampolgárok tv-készülékének ellenőrzése. Ezen túlmenően a költségvetési törvény adónak minősítette a tv-elő- fizetési díjat, melynek beszedéséről is az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A polgármester kérdése arra irányult, vajon lehet-e a szolgáltatást adónak minősíteni, továbbá az önkormányzat feladata mellé forrást is kellene állítani, de ehhez a törvények semmiféle forrást nem biztosítanak. Véleménye volt továbbá az is, hogy az ilyen eljárásban, melynek során az önkormányzat, amelynek úgymond be kell kopogtatnia valamennyi polgárához, nevetségessé is válik. Szakértőkkel való konzultációja során az a vélemény alakult ki, hogy komoly alkotmányossági problémákat vernek fel az előbbiek. Ezért azt a határozati javaslatot terjesztette a testület elé, hogy a képviselő-testület egyetért azzal, hogy mivel a tv-előfizetési díjak beszedésével, a tv-készülékek használatának ellenőrzésével kapcsolatos önkormányzati feladatok tekintetében alkotmányossági feladatok merülnek fel, az önkormányzat - megfelelő jogi előkészítést követően - beadványával az alkotmánybírósághoz fordul. E témában még dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) kérdezett az önkormányzatot terhelő végrehajtási kötelezettségről, majd dr. Derce Tamás válaszából megtudhatták a jelenlévők azt is, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartotta és hatályon kívül helyezte a közüzemi díjak adók módjára való beszedésére vonatkozó vidéki önkormányzati rendeletet. Ezt követően a jelenlévők 27 igen, 3 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el az előterjesztést. A polgári oldal véleménye Hock Zoltán, az MDF frakcióvezetője az önkormányzat polgári oldalának véleményét tolmácsolva hozta szóba annak a közleménynek a tartalmát, amelyet az Újpest című lap január 16-án megjelent számában, a Képviselők írják rovatban Kiss Sándor jegyzett részben önkormányzati képviselői minőségében, részben az MSZP káposztásmegyeri szervezetének elnökeként. A tisztújító taggyűlésről szóló közleményben arról tájékoztatták az olvasókat, hogy „a szervezet beszámolójában és az azt követő vitában központi kérdés volt Káposztás megver fejlesztésének lassúsága. Az állásfoglalásban arra kérték az önkormányzati képviselőket, a részönkormányzatban és bizottságban tevékenykedőket, hogy a továbbiakban is intenzíven dolgozzanak azért, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek még jelenleg is fennállnak. Ezek csak részben objektív okok, nagyobbrészt szubjektív tényezők, azaz bizonyos meglévő, viszonylag könnyebben megoldható problémák felnagyítása miatt lassítani igyekeznek városrészünk fejlesztését. Ilyen volt a villamos építésének elhalasztása, az orvosi rendelő építésének és átadásának halogatása, és az ÉPÍT Rt. tevékenységének bénítása" - idézte a közleményt szó szerint Hock Zoltán. Mint folytatta, mindezt nem is tette volna szóvá, ha időközben nem kapja meg postájában a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója által írt és a részönkormányzat részére készült beszámolót,
