Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-01-16 / 1. szám
1998. január 16. Az új nyugdíjtörvényről... 1998. január elsejével életbe lépett az új nyugdíjtörvény. A jogszabály elfogadásával közel kétmillió állampolgár került döntési helyzetbe. Dönteniük kell arról, hogy az eddig életben lévő vagy az új, fokozatosan bevezetésre kerülő nyugdíjrendszert választják. Lapunk a Pénzügyminisztérium által összeállított tudnivalókat szerkesztette csokorba, és adja közre most induló sorozatában a legfontosabb információkat. Egyúttal tájékoztatjuk olvasóinkat arról is, hogy a IX. kerületben, a Lónyay utca 42/A szám alatt a közelmúltban megnyílt a Pénzügyminisztérium Nyugdíjreform Információs Irodája. Az érdeklődők e helyütt személyesen, ügyfélfogadási időben (hétfőtől csütörtökig 8.00-18.00 óra között, pénteken 8.00-16.00 óra között), illetve a 217-8229-es és a 216-1984-es telefonszámokon kaphatnak választ kérdéseikre. Bízunk abban, sorozatunk is megkönnyíti az eligazodást... Miért volt szükség a nyugdíjreformra? A legtöbb olvasó már nyilván hallott róla, hogy 1998. január elseje után megváltozik a nyugdíjrendszer. Sokan bizonyára ■azt kérdezik, hogy erre miért volt szükség. A válasz egyszerű: a nyugdíjrefonnot az kényszerítette ki, hogy az eddigi nyugdíjrendszer nem működik jól, mindenki elégedetlen vele. Nem szereti a közel hárommillió nyugdíjas, akik érthetően keveslik, amit kapnak. Nem szeretik a munkavállalók és a munkáltatók, akik joggal sokallják a fizetendő járulékokat. És nem szereti az állam sem, mivel túl drága és mégis ráfizetéses ez a nyugdíjrendszer. A társadalombiztosítás hiányát a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből, mindnyájunk pénzéből kell pótolni. A mostani nyugdíjrendszer ugyanis úgy működik, hogy a társadalombiztosítás beszedi a járulékot az aktív dolgozóktól, és a befolyt pénzt egyszerűen szétosztja a nyugdíjasok között. Több pénzt pedig nem lehet szétosztani, mint amennyi befolyik. Hogy mennyi pénz folyik be a társadalombiztosításba, az elsősorban attól függ, hogy hány járulékfizető van. Egyre kevesebb. Ennek először is az az oka, hogy egyre kevesebb a munkavállalási korban lévő polgár. Másodszor az, hogy a munkanélküliség miatt sokan a munkavállalási korban lévők közül sem dolgoznak, mivel nem kapnak munkát. Harmadszor pedig az. hogy lanyha a járulékfizetési hajlandóság: aki csak tudja, elkerüli a járulékfizetést. Miközben a járulékfizető aktív dolgozók száma csökken, a nyugdíjasok száma nő. Tovább élünk, egyre több az idős ember, öregszik a társadalom. Sokan a munkanélküliség elől rokkant- vagy korai nyugdíjba menekülnek, ami szintén növeli a nyugdíjasok számát. Az aktív dolgozók számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése azzal a következménnyel jár, hogy egyre kevesebb járulékfizetőnek kell fedeznie egyre több nyugdíjas ellátását. 1995-ben már 82 nyugdíjas jutott 100 aktív dolgozóra, és az előrejelzések szerint ez az arány tovább fog romlani. Ha megtartanánk a jelenlegi rendszert, akkor egy 1970-ben született átlagos magyar férfi élete során 4,7 millió forint nyugdíjjárulékot fizetne, amiért csak 1,8-2,4 millió forintot kapna vissza nyugdíjként. Hasonló korú barátnője sem járna sokkal jobban: ő 3,9 millió forintot fizetne be, és ebből nyugdíjasként mindössze 1,9-2,4 millió forintot kapna vissza. Éppen ezért a nyugdíjreformot már nem lehet tovább halogatni. Ha változtatás nélkül megtartanánk az eddigi nyugdíjrendszert, irgalmatlan terhet raknánk a jövő adófizetőinek - gyermekeinknek és unokáinknak - a vállára. Ezt pedig senki sem akarhatja. Nyugdíjrendszer több pilléren A mostani nyugdíjrendszert, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert nagy vonalakban mindenki ismeri. Tudjuk, hogy a fizetésünkből nyugdíjjárulékot vonnak le, tudjuk, hogy munkáltatónk is fizet utánunk, és tudjuk, hogy nyugdíjba vonulásunkkor valamilyen képlet alapján kiszámolják, hogy mennyi jár nekünk havonta. De milyen az új nyugdíjrendszer? Elsősorban az különbözteti meg a jelenlegitől, hogy a benne résztvevők nem egy, hanem két vagy három forrásból kapják majd nyugdíjukat. Az új rendszerben is megmarad a tb-nyugdíj, csak kevesebb lesz, mint eddig. Ez lesz az első pillér. A kötelező magánnyugdíj lesz a második pillér. Az új rendszerben ennek a két pillérnek együttesen kell azt nyújtania, amit a jelenlegi rendszerben az egyetlen pillér, a hagyományos tb-nyugdíj nyújt. De várhatóan többet, sőt bizonyos esetekben jelentősen többet is fog nyújtani. Az új rendszerben részt vevők azért kapnak majd két forrásból nyugdíjat, mert aktív éveik alatt kétfelé fizetik a járulékot is. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy továbbra is a tb-hez megy az a járulék, amelyet a munkáltató fizet a munkavállaló után. A munkavállalói részesedést viszont - amelyet a fizetésből vonnak le - az új rendszerben nem a tb kapja meg, hanem a munkavállaló által kiválasztott magánnyugdíjpénztár. Mivel az új rendszerben a tb csak körülbelül a háromnegyed részét kapja meg annak, amit a jelenlegi rendszerben kap, az új rendszerben a tb-nyugdíj is arányosan kisebb lesz. Hogy a magánpénztárba éveken keresztül befizetett járulék - a tagsági díj - nyugdíjba vonulás után mekkora havi összeget ér, az erősen függ az adott magánpénztár gazdálkodásától. A magánpénztárak ugyanis nem azt csinálják, amit a tb, azaz nem a mindenkori befizetésekből fedezik a mindenkori nyugdíjkifizetéseket, hanem befektetik, forgatják a tagdíjakat. A befizetett tagdíjat a hozamokkal együtt egyéni számlákon tartják nyilván. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, melyik magánpénztárra bízza az ember a pénzét. Mindenesetre az, aki aktív éveinek java részét az új rendszerben tölti el, nagyon visszafogott becslés szerint is arra számíthat, hogy a két forrásból mintegy tíz százalékkal magasabb nyugdíjat fog kapni, mint amit a jelenlegi rendszerben kapna. Az új rendszer harmadik pillére az önkéntes magánnyugdíj. Aki teheti és kellőképpen előrelátó, beléphet egy önkéntes magánpénztárba is. így - a vállalt havi tagdíjának nagyságától függően — jelentősen növelheti öregkori anyagi biztonságát, sőt nyugdíjasként is tarthatja aktív korának életszínvonalát. Az új nyugdíjrendszer lehetővé teszi, hogy Magyarországon megszilárduljanak olyan polgári értékek, mint az öngondoskodás, az előrelátás fontossága, a tulajdon és a szerződés szabadsága. <Folytatjuk.) Adó Jó tudni! Tisztelettel felhívjuk az újpesti lakosok figyelmét az alábbi, helyi adókat érintő változásokra: 1998. január 1-jetől módosult • az adózás rendjéről szóló 1990. évi XC1 törvény, • a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (döntő mértékben az iparűzési adó vonatkozásában), • a gépjárműadóról szóló 1991. LXXX1I. törvény, amely LÉNYEGESEN MEGVÁLTOZTATTA AZ UN. KATALIZÁTORKEDVEZMÉNYT mind a személygépkocsik, mind a tehergépjárművek és nyerges vontatók esetében. Az általunk nyilvántartott adózóknak február hónapban- a számlaegyenleg-értesítővel egyidejűleg - tájékoztatót küldünk. Felhívjuk továbbá a szíves figyelmüket arra is. hogy:- az 1997. évben tulajdonukba került • használt gépjárművekről. • nem lakás céljára szolgáló építményekről, • beépítetlen belterületi ingatlanokról 1998. január 16-ig bevallást keli benyújtani a Bp. IV. kerületi adóigazgatási irodához! (Új gépjárművekről a tula jdonszerzést követő hónap 15-ig.) Minden adókötelezettséget érintő változásról, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül szintén bejelentést kell tenni. További felvilágosítás: gépjárműadó-, építmény- és telekadó ügyben: IV. Kerületi Önkormányzat polgármesteri hivatala Adóigazgatási iroda Bp. IV. kér.. Petőfi u. 4-6. Tel./fax: 169-3642. 169-3333/129-138 m. iparűzési adó, idegenforgalmi adó ügy ben: Főpolgármesteri Hivatal Adóügyi osztály ügyfélszolgálat Bp. V. kei., Bárczv I. u. 1-3. Tel.: 327-1000/1436, 1437. 1446, 1447. 2582 Végezetül tájékoztatjuk tisztelt adófizetőinket, hogy 1998. január 1-jétől a bankszámlánkat vezető Ixmk és a bankszámlaszúmaink is megváltoztak, amelyről minden érintettnek - a mar említett számlaegyenleg-értesítővel egyidejűleg - februárban tájékoztatót küldünk. Adóigazgatási iroda Uj év - új támogatások A biztos megélhetési forrással nem rendelkező nyugdíjasok számára újfajta támogatási fonna, az időskorúak járadéka jelent 1998-tól jövedelemkiegészítést. Az igényeket az újpesti polgármesteri hivatal szociális irodájához (IV. kerület, Király utca 12-14. szám alatt) kell benyújtaniuk az érintetteknek. Az időskorúak járadékában azok részesülhetnek, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt már betöltötték, és akiknek a jövedelme - házaspár vagy élettársi kapcsolatban élők esetén az egy főre jutó jövedelem - nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80, illetve egyedülállók esetében a 95 százalékát. Ez 1998-ban 10 960, illetve 13 015 forint. Az ellátást úgy állapítják meg, hogy annak összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80, egyedülálló esetében 95 százalékára egészítse ki az illető jövedelmét. Az időskorúak járadékának bevezetésével egyidejűleg megszűnik a házastársi pótlék, illetve a házastárs után járó jövedelempótlék intézménye. Az 1997. december 31-ig megállapított ellátásokat természetesen tovább folyósítják. Közüzemidíj-kompenzáció A fővárosi közgyűlés 1997. november 27-i határozatával döntött a megemelt távfűtési, a víz- és csatornadíjak, valamint a szemétszállítási díj részletes kompenzációjáról. Távfűtésidíj-kompenzáciúra jogosult: A legfeljebb 24 ezer forint/fő havi nettó jövedelemmel rendelkező, gyermekét (aki után családi pótlékot kap) egyedül nevelők, vagy egyedül élők esetében és a legfeljebb 16 ezer forint/fő havi nettó jövedelemmel rendelkező családok esetében: akinek a nevére és címére a Főtáv Rt. számlát bocsát ki, és aki megfizeti a számla támogatással csökkentett összegét. A távfűtésidíj-kompenzáció havi összege családonként: május-szeptember hónapokban 900 forint, április és október hónapokban 1300 forint, november-március hónapokban 1800 formt. A 16 ezer forint/fő feletti, de legfeljebb 20 ezer forint/fő havi nettó jövedelemmel rendelkező családok esetében a díjkompenzáció havi összege családonként: május-szeptember hónapokban 450 forint, április és október hónapokban 650 forint, november-március hónapokban 900 forint. Víz-, csatorna- és szemétszállításidíj-kompenzáció- ra jogosult: Akit a kerületi önkormányzat a kompenzáció iránti igénylése benyújtásának időpontjáig a következő támogatási fonnák valamelyikében részesít: gyermeknevelési, rendszeres gyermekvédelmi, munkanélküliek jövedelempótló, illetve lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, vagy közgyógyellátási igazolvány, illetve ha a család legfeljebb 7000 forint/fő havi nettó jövedelemmel rendelkezik, víz-, csatorna- és szemétszállítási díjat is magában foglaló számla kifizetésére kötelezett és megfizeti a számla támogatással csökkentett összegét. A víz-, csatornadíj-kompenzáció havi összege 750 forint, a szemétdíj-kompenzáció havi összege 250 forint. A jogosultságot igazoló igénylőlapot az újpesti önkormányzat szociális irodáján, a Király utca 12-14. szám alatt lehet kérni, és ott legkésőbb 1998. május 30-ig leadni.
