Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-04 / 7. szám

U W -------------------------­J Ffcbl 1997. április 4. Újpestre már „hazalátogat” Az ország kedvenc cirkusza | A Népszigeten hetek óta készülnek a díszletek, a kellékek, miközben Budapest több pontján zajlanak próbák. Gyülekeznek a lakókocsik: városi otthonaikat - „a téli szállást” - elhagyva, sorra kiköltöznek a társulat tagjai. Hamarosan indul a turné: az ötéves Eötvös Cirkusz 1 nemzetközi gálaműsorral járja az országot. A beszélgetésünket I megelőző márciusi napon, Eötvös Gáborné, Marika néni, estétől hajnalig varrta a jelmezeket. Délelőtt a nyomdával tárgyalt, délután a helyszínekről folytatott megbeszéléseket. Munkatársunk a kávészünet idején beszélgetett vele... • Ilyen munkabeosztástól még egy fiatal ember is elfárad a déli harangszó idejére. Marika néni­nek nem hiányzik a pihenés?- Az 1991-es év nyarán - egy hosszabb kül­földi turnéról visszatérve - férjemmel leköltöz­tünk zamárdi nyaralónkba, hogy megkezdjük az úgynevezett „jól megérdemelt” nyugdíjaséveket. Tettünk-vettünk a kertben, ültünk a nyugágy­ban. Három hétig bírtuk a tétlenséget. A Fővá­rosi Nagycirkusz váratlanul Pestre hívta a férje­met, s ettől kezdve a tó akár meg is zöldülhetett volna. Amikor ismét lent töltöttünk néhány he­tet, elhatároztuk, hogy körbeutazzuk a Balatont. Számos cirkusz járta akkoriban a környéket, természetesen megnéztük a műsorukat. • Kikapcsolódtak vagy szakmai szemmel nézték a produkciókat?- 1955-ben léptünk fel utoljára vidéken, ezért fogalmunk sem volt róla, hogy azóta mennyit zu­hant a színvonal. Nagyon elkeseredtünk, hogy a vidéknek még főszezonban sem jut jó cirkuszi produkció. A szünetekben vagy az előadások után gyakran előfordult, hogy odajött hozzánk néhány nagypapa az unokájával, és megszólí­tották a férjemet: - Gabi bácsi, fiatalkoromban sokszor láttam magát, miért nem lép fel? Azt hiszem, ez a balatoni nyár sugallta az öt­letet, hogy a család bevonásával újra megte­remtsük az 1950-ben államosított Eötvös Cir­kuszt. Úgy gondoltuk, hogy nem nőhetnek fel generációk jó cirkusz nélkül. • Fel sem merült önökben, hogy a magánvál­lalkozás elindításához már nem elég fiatalok?- Mi akkor is fiatalok voltunk és most is azok vagyunk. A férjem az idén tölti 76-dik, én pedig 75-dik születésnapomat. 55 éve vagyunk háza­sok, de a nap 24 órája soha nem volt elég ah­hoz, hogy minden munkát elvégezzünk. Ha hosszabbak lennének a nappalok és az éjsza­kák, akkor még többet dolgoznánk. • A szülőkhöz hasonlóan vajon a gyerekek és az unokák is lelkesedtek az ötletért, sajátjuk­nak érezték az Eötvös Cirkusz ügyét?- A család minden tagja részt vett a vállalko­zásban. Fiunk vállalta az ügyvezetői teendőket, a gazdasági tevékenység megszervezése az én feladatom volt. Az első év az előkészítéssel telt el. Meg kellett tervezni-rendelni a sátrat és „meg­álmodni” a műsort. Ez az esztendő az ügyszere­tet, az izgalom és a várakozás időszaka volt. 1992. június 18-án léptünk először közönség elé. • Anyagi, szakmai és erkölcsi értelemben milyen mérleggel zárult az elmúlt öt esztendő?- Nem gazdagodtunk meg, nem kerestünk vagyonokat. A gazdasági helyzet folyamatosan romlott, produkciós költségeink, valamint a rek­lám, a nyomdai és az utazási kiadások emelked­tek. Ha ugyanolyan magasan tartjuk a mércét, mint az elmúlt fél évtizedben, éppen hogy lábon tudunk maradni. Közönségben szerencsére nincs hiány; úgy érezzük, hogy ez ország ked­venc cirkusza. • Visszatérnek sikereik helyszínére?- Általában kétévenként járunk vissza egy- egy településre; ezalól Újpest jelenti a kivételt, hiszen ide minden évben „hazajövünk”. A város vezetésének kedves fogadtatása és a közön­ség szeretete nagy vonzerőt jelent. • Művészeti vezetőként elárulhat-e néhány „titkot” a készülő gálaműsorról?- Négy unokám közül Eötvös Chyli az egyet­len, aki a manézs világában mozog. Ő a cir­kuszdinasztia nyolcadik nemzedékét képviseli. Az új produkcióban látható lesz 23 máltai pincsi társaságában, egy másik számban macskákkal lép fel és egy különösen veszélyes mutat­vánnyal is porondra lép, amelynek nem keve­sebb a tétje, minthogy - ahogy a plakát is hirde­ti - „életben marad, vagy sem”? A műsorban szereplő „okos” medvék egyene­sen címervárosukból: Berlinből érkeznek. Sze­met gyönyörködtető jelmezeivel és kitűnő közre­működőivel valódi felüdülést ígér a látványos brazil kar­nevál. A szambashow kore­ográfiáját a neves tánctanár: Szirmai Béla készítette. Tár­sulatunk legnépszerűbb száma a család Doyenje: Eötvös Gábor, vagyis a férjem nevéhez fűződik. „Van máásiik!” Azaz Eöt­vös Gábor Jászai-díjas, Érdemes művész és a Magyar Köztársaság Csil­lagrendje kitüntetettje, és cirkuszának négy ven­dégművésze • Marika néni bizonyára a háttérből figyeli, irányítja a műsort...- Esténként, ha a közönség már a helyén ül, a manézs szélén foglalok helyet. Valamikor én köz­reműködtem a férjem zeneszámában, csináltam lovas- és létraszámot egyaránt. Tizenöt évig vol­tam a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, mégis a nézőket figyelve érzem a legjobban magam. Né­zem a szemeket, a szájakat, akkor vagyok elége­dett és boldog, ha sikerül mosolyt csalogatni az emberek arcára. Mindenkinek kell a nevetés. ígé­rem, aki végignézi a műsorunkat, az két és fél órán keresztül kizárólag szórakozni és kacagni fog! Rojkó A. (Részletes műsor a lap 16. oldalán) Egy „cseppnyi” India ... _ „Isi lei Néhány hónapja figyeltem föl azokra a plakátot amelyek Újpest népét Indiai kulturális estekre hív az Ady Endre Művelődési Központba. Csöppet s meglepő, hogy a védikus bölcselettel, a meditác val, a vegetáriánus táplálkozással foglalkozó c törtök esti programok, illetve a fesztiváljellegű ; havonta sorra kerülő rendezvények, mások kív csiságát is felkeltették. A kulturális eseményei pedig mind többen ismerkedtek meg a Budapest cáin ételosztással is foglalkozó „Krisnásokkal”. Isvara Krisna I sa eredeti ne' Tasi István, a h flaszteren megle tősen szokal „szerelésben” ér zett a találkozóra Krisna-hívő fé sáfrányszínű in lebernyegéhez a hajtincsre kürti frizurát viselt, hr lokát pedig agy bél fölfestett jí díszítette. A szol lan külsejű szer tesről hamar ki rült: csöppet s sótlan, kivételes dású, a gyakorlati életben is tájékozott fiatalember. A nyolcvanas évek végén bejegyzett kisegyt amelynek időközben 4 temploma nyílt Magyarország napjainkban már több városi közösséget is fenntart jól ismert nevezetesség a Somogyvámoson alapítotl luközössége is. A fővárosban múlt év második felében Újpesten f ták létre első kerületi bázisukat, majd ezt követőé XVIII., a III. és a XI. kerületben is megkezdték a kör ségépítő munkát. A 27 éves Isvara Kirsna Dasa és társai az „Adyt csütörtök délutánonként rendszeresen tartanak előa sokat a védikus irodalomról, a Krisna-hívők filozófi ról, életmódjáról. Mindennapi tennivalóihoz tartozik, hogy egyházé kommunikációs csoportjában dolgozik, cölibátusban szerzetesként templomban lakik, és diplomáját i szerzi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem ki rális antropológia szakán. Tasi István, ma már az egyházától kapott Isvara k na Dasa nevet érzi magáénak. Számára ez olyann 8 MMMHHMGHMBH MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom