Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-17 / 21. szám

1997. október 17. —■ Testületi ülésen (Folytatás a 3. oldalról.) nézve. A privatizáció során szándékuk volt, hogy szakértőket és tőkét találjanak a Magyarországon működő erőművek felújítására, mivel a jelenleg működő technikák elavultak. Az újpesti erőműről szólva elmondta, hogy az ott termelt energia 80-90 százalékát Újpest használja fel. Hangsúlyozta, itt nem arról van szó, hogy új erőművet hoznának lét­re, hanem a meglévő rosszat cserélik jobbra. Utalt arra is, hogy egy új beruházás elindításával 25-30 százalékos többletköltség adódhat, melyet a lakos­ságnak kell megtéríteni. Ezért nagy a képviselő-tes­tület döntési felelőssége. Megoldható lesz A szünet után Albrecht Péter (MSZP) gazdasági al­polgármester mondta el a véleményét arról, úgy gondolja, hogy nem kell attól tartani, hogy Újpest energia nélkül marad. A felvetett problémák egy ré­sze megoldható lesz, amennyiben a képviselő-testü­let elfogadja dr. Kulcsár Ferenc határozati javasla­tát. Ezt követően a testület 29 igen, három tartózko­dás szavazati aránnyal elfogadta az egyéni képvise­lői indítványból megfogalmazott határozati javasla­tot, és ezzel pontot tett az első napirend végére. Második napirendi pontként Albrecht Péter gazdasági alpolgármester tett javaslatot a piacok és vásárcsarnokok létesítéséről és működéséről szóló - többször módosított - 22/1994. (IX. 8.) számú önkormányzati rendelet módosítására. Szó­beli indoklásában elmondta, hogy a rendeletmó­dosítás a díjak egységesítése miatt volt célszerű, és véleménye szerint a tulajdonosi bizottság meg­hozta azokat a döntéseket, amelyek a piac műkö­désére pozitív hatással lesznek. A képviselő-testü­let 32 igen szavazattal fogadta el az előterjesztést Ezt követően dr. Derce Tamás polgármester volt az előterjesztője az újpesti önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló, többször módosított 33/1995. (XII. 27.) számú önkormányzati rende­let módosítására tett javaslatnak, amely a tör­vénysértés kiküszöbölését tette ezáltal lehetővé. A képviselő-testület 33 igen szavazattal fogadta el a módosítást. Negyedik napirendi pontként dr. Vitáris Edit jegyző terjesztette elő a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által tett, két önkormányzati rendeletre vo­natkozó törvényességi észrevételt. Mindkét észre­vétel olyan módosításokat célzott, amellyel java­solta, hogy a képviselő-testület értsen egyet, és ja­vasolta az elsp módosításhoz dr. Kató Balázs jogi tanácsnok módosító indítványát alapjavaslatként elfogadni. Nagy István (Fidesz-MPP) népjóléti al­polgármester, a rendeletmódosításhoz csatolt mel­lékletről elmondta, hogy az a kihirdetés napjával, vagyis 1997. október 1-jével lép hatályba, majd egy módosítást is jelzett a táblázat egyik soránál. A képviselő-testület 32 igen szavazattal egyetértett a Fővárosi Közigazgatási Hivatal leiratában foglalt törvényességi észrevétellel, mely szerint a szem­élyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési dí­jakról szóló 22/1996. (VII. 1.) számú rendeletük egyes rendelkezései sértik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényt, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi. XI. törvényt, a leiratban megjelölt rendelkezéseit, ezért azt a hivatkozott jogszabá­lyoknak megfelelően módosítja. A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátásáról, azok igénybevételéről, vala­mint a fizetendő térítési díjakról szóló 22/1996. (VII. 1.) számú rendelet módosítására vonatkozó tervezetet elfogadja, ezzel megalkotja 16/1997. (X. 1.) számú rendeletét. A képviselő-testület ön- kormányzati határozatban rögzítette, hogy egyet­ért a Fővárosi Közigazgatási Hivatal azon törvé­nyességi észrevételével, mely szerint a szociális rászorultságtól függő, pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 14/1996. (III. 29.) számú rendelet egyes rendelkezései nem felelnek meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény előírásainak, ezért azt a közeljövő­ben módosítani fogja. Ötödik napirendi pontként Nagy István népjóléti alpolgármester terjesztette elő az Újpesti Kórház és Rendelőintézet által kért önkormányzati támoga­tást. Előterjesztőként elmondta ama véleményét, miszerint a három eszközbeszerzés közül az Újpes­ti Kórház által kért műszerbeszerzési támogatást ja­vasolja, de a gyermekszakrendelő kérését nem tá­mogatja. Ezt a véleményét a népjóléti és lakásügyi bizottság ülésén is elmondta. Majzik Ferencné (MSZP), a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke elmondta, bizottsága az Újpesti Kórház által kért tá­mogatást egyhangúlag támogatta, a gyermekszak­rendelő kérése pedig többségi szavazatot kapott a bizottság tagjaitól. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester arról szólt, hogy mivel az előterjesztő és az illetékes bi­zottság is a három kérelem közül kettőt támogat, kompromisszumként javasolja, hogy a képviselő- testület támogassa az Újpesti Kórház eszközbeszer­zését 2,5 millió forinttal, és javasolta, hogy a kórház döntsön arról, mit vásárol ezen a pénzen. Támogassák, de... Hock Zoltán (MDF) kulturális alpolgármester kér­te az előterjesztőt, pontosítsa az eszközbeszerzés támogatását célzó forrást, hiszen az nem az általá­nos intézményi tartalékból, hanem az önkormány­zat képviselő-testültte általános tartalékából kerül­ne finanszírozásra. Javasolta, támogassák a kórház eszközbeszerzését 2,5 millió forinttal, de a mai pri­vatizációs világban javasolja annyiban módosítani a határozati javaslatot, hogy a két eszközbeszerzést a képviselő-testület támogatja azzal, hogy megvá­sárolja a szükséges eszközöket, de amennyiben az amortizáció lefutása előtt a kórház privatizálásra kerül, az esetben az önkormányzat ezen adomá­nyára vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ezt követően a levezető elnök frakcióegyeztetés miatt szünetet rendelt el, majd a képviselő-testület úgy döntött, hogy az Újpesti Kórház részére egy grasztroszkópot és egy ureterorenoscopot megvásá­rol, és a két műszert használati szerződés keretében átadja az üzemeltetőnek. A bejelentések között Körmendi József, a KDNP frakcióvezetője jelezte, a káposztásmegyeri részön­kormányzat testületébe Somogyi Károly KDNP-tag felmentése mellett Molnáifi Csabát javasolta tag­nak megválasztani, melyet a testület el is fogadott. Nagy István népjóléti alpolgármester arról tájékoz­tatta a testületet, hogy az önkonnányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye vezetői állására kiírt pályá­zatot a bírálóbizottság eredménytelennek minősítette, ezért kéri a testület hozzájárulását, hogy az álláshely újra pályáztatásra kerüljön, majd ennek elbírálásáig Varga Irént, a jelenlegi megbízott igazgatót erősítse meg tisztségében. A népjóléti alpolgármester jelezte, hogy a Káposztásmegyeren működő háziorvosok kez­deményezésére, Káposztásmegyer II. területén egy új körzetet alakítanak ki, és a két felnőtt háziorvosi szol­gálat helyett három szolgálat látná el az így kialakított körzetek betegeit. Kérte a testületet, bár e kérdésben a népjóléti és lakásügyi bizottság rendelkezik, erősítse meg a döntést, hogy a szerződéskötésnek ne legyen akadálya. Mészáros Ferenc (MSZP) a Településrészi Önkonnányzat elöljárója javasolta ezt a kérdést le­venni a napirendről, mivel témája Káposztásmegyer területét érinti, és a témát a részönkormányzat ez ide­ig nem tárgyalta. Nagy István népjóléti alpolgármes­ter jelezte, valóban a népjóléti és lakásügyi bizottság ülése után ezt a kérdést nem terjesztette a részönkor­mányzat a testület elé, elismerve ezt a hiányosságot, elmondta, számára nem kétséges, hogy e kérdésben a részönkormányzat hogyan döntene. Hock Zoltán alpolgármester Mészáros Ferenc elöljárót arra kérte, indokolja meg a kérdés napirend­ről való levételének javaslatát, annál inkább, mert a kérdésben legérintettebb háziorvosok megtárgyalták és egyetértettek azzal. A vitát folytatva Nagy István népjóléti alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést a népjóléti és lakásügyi bizottság hatásköre alapján eldönthették volna, és nem kellene kikérni sem a részönkormányzat, sem a képviselő-testület véleményét, annál is inkább, mivel az érintett házior­vosokkal megtörtént az egyeztetés, és ők is támoga­tásukról biztosították a bizottságot. Tárgyalni kell Simonfi Sándor (MDF) képviselő azt hangsúlyozta, hogy a napirendek utólagos módosítására nincs lehe­tőség, hiszen a napirendi pontokat a testületi ülés ele­jén már elfogadták. Dr. Derce Tamás polgármester arra utalt, hogy minden olyan kérdést, amely Káposz- tásmegyerrel összefügg, a részönkormányzatnak elő­zetesen meg kell tárgyalnia, ezért a kérdés napirend­ről való levételét kizárólag az előterjesztő döntheti el, ezért Nagy István alpolgármestertől kérdezte, hogy visszavonja-e a kérdés tárgyalását. Nagy István alpol­gármester nem kívánta visszavonni a kérdés tárgyalá­sát, mert ugyan hibát követett el, amelyért elnézést kér, de a népjóléti és lakásügyi bizottságnak is van­nak tagjai, akik a részönkormányzat tagjai is egyben, ezáltal lehetőségük lett volna észrevételt tenni és a kérdést a részönkormányzat elé utalni. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester arra utalt, hogy véleménye szerint ez a kérdés a népjóléti és la­kásügyi bizottság hatásköre és a bizottság döntést ho­zott, amelynek végrehajtása megtörtént. Nem értette, miért van a testület előtt a kérdés. Szünet után az el­nöklő polgármester jelezte, a vitát kiváltó kérdés a testületi szmsz szerint a népjóléti és lakásügyi bizott­ság hatáskörébe tartozik, a döntési lehetőség nem a képviselő-testületé. Ezért nem a napirendi pontot tör­li, hanem a határozati javaslatot, mert hatáskörelvo­nást jelentene a bizottsággal szemben, amennyiben a testület döntene ebben a kérdésben. így kérte a kép­viselő-testületet, hogy az orvosi körzethatárról szóló előterjesztést tekintsék tájékoztatásnak. A képviselő-testület ezután két határozatot hozott egyedi elbírálást igénylő személyes ügyekben, me­lyet a testület tagjai zárt ülés során tárgyaltak.-bk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom