Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-17 / 21. szám
1997. október 17. ÚJPEST Kórház(ak) a város szélén I Tény, hogy kórházba kényszerből megy az ember - kivéve talán épp az Újpesti Kamaraszínház elmúlt évadjában nagy sikerrel játszott az Évszázad betege című komédiájában kipoentírozott és Horesnyi László színművész által életre keltett notórius, már passzióból is kórházi ágyra járó beteget. Többségében mégis azok vagyunk, akik nemcsak a kezelés során ránk váró, jobbára ismeretlen és ezért rettegéssel eltöltő tortúrától félünk, hanem tudjuk, a kórházi körülmények sem idilliek. Messze vagyunk még az újságból, filmekből felvillantott amerikai gyakorlattól, ahol néhány óra alatt elkészül a diagnózis, majd a kezelési terv, a beteg néhány napos kórházi bentléte idején az általa választott ágyszámú kórterem „vendége”, kedvenc napilapját találja reggel az ágya mellett, s választ a napi menükből. Természetesen borsos, a biztosító által is finanszírozott térítési díjat leszurkolva. Persze a mi gyógyításunk sincs ingyen. A végösszeget sok tényező, sok oldalról formálja. És a körülményeket is legalább ennyiféle oldal alakítja. ül. Nagy Péter Pál, az Újpesti Kórház főigazgatója a fentiekhez annyit tesz rögtön hozzá: 1996-ban 23 ezer fekvő beteget kezeltek. S ugyan közgazdász végzettséggel, menedzseri feladatokat ellátva számára a számok az igazán „beszédesek”, de beszélgetésünk ideje alatt, amikor bevételekről és kiadásokról, pályázatokról szóltunk: minden mondata, illetve fogalmazzunk stílszerűen: minden fillér, illetve millió mögött a beteg életét megkönnyítő, az orvos kollégát és az ápoló személyzet munkáját támogató figyelmet éreztem. # Lassan két esztendeje nevezték ki önt az Újpesti Kórház élére. Az intézményt addig - s azelőtt - orvos vezető irányította, érthető volt tehát a félelem: mire jut itt egy közgazdász...- Valóban, jövetelemet felfokozott várakozás előzte meg. Ma sem tagadom: ugyan hittem abban, menedzserszemlélettel, több évtizedes kórházi, vagyis egészségügyben eltöltött szakmai gyakorlattal az élet majd engem igazol, de tudtam: egy fecske nem csinál nyarat, vagyis, ha az orvos kollégák támogatását nem tudom megnyerni, számukra is rövid idő alatt bebizonyítani elképzeléseim helyességét: csak veszíthetünk. • A két év azt is bebizonyította: együtt maradtak, értem ezalatt azt is, a sokszor megkongatott vészharang ellenére az Újpesti Kórházhoz tartozó, Károlyi Sándor, az Árpád, a Városi kórházak, továbbá a szülőotthon, valamint a szakorvosi rendelőintézet is megvan, működik.- Igen, valamennyi egységünk, telephelyünk működik és el kell hogy mondjam: gyarapodik, műszerezettségben mérhető a fejlődés, erősödött ,az orvosi gárda, és mindezeknek végső soron a betegek ellátásában érezhetővé kell válnia. • Ezek szerint ön is jól érzi itt magát?- Feltétlenül. A kezdeti, várakozással teli hónapok óta érzem, vannak támogatóim. És ennél többet nem kívánhatok. Illetve azt: maradjon is ez így még sokáig. Az utolsó két esztendőben olyan pozitív irányú változások történtek, amelyeket 5-10 év alatt nem sikerült megvalósítani, félmilliárdos nagyságrendű pénzösszeg felhasználásáról kellett ez ideig határoznunk. De említhetném azt is, költségvetési előirányzatunk 1994-ről ’95-re 7,7 százalékkal, 1995-ről 1996-ra 25 százalékkal nőtt. Mindezek alapját azok a lépések teremtették meg, amelyek szervezési-vezetési feladatokból adómegtakarításokat hoztak, a pénzek (Folytatás a 6. oldalon.) Az első nyolc - újpesti - hónap Sipos Zsuzsannát - szakmai pályázata alapján - idén, év elején választották az Újpesti Vagyonkezelő Részvénytársaság, az ÚVRT vezérigazgató-helyettesének. A három pályázó közül nyertes szakember az üzemmérnöki oklevél után diplomázott a Miskolci Nehézipari Egyetemen gépészmérnöki karán, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gazdasági szakmérnöki diplomát. A kiváló fölkészültségű, felsőfokú bejegyzett ingatlan-szakértői oklevéllel is rendelkező, rokonszenves szőke hölgy azonban az újpesti vagyonkezelőnél eltelt első hónapok után úgy döntött, hogy elméleti és gyakorlati ismereteinek továbbfejlesztése elengedhetetlen jelenlegi munkájához. Hamarosan tehát esténként ismét iskolapadba ül és újabb kétévi tanulással a mémök-szakjogászi doktorátust is megszerzi. Mint megjegyezte, az ÚVRT-nél természetesen jelenleg is megfelelő szakjogászok segítik a munkát, ám ő úgy érzi, hogy jobban tudja majd ellátni feladatát és irányítani munkatársait, ha az ingtftlan- piachoz kapcsolódó jogászi szakkérdéseket is belülről ismeri. Pályafutásáról elmondta, hogy 1982-től foglalkozik építkezésekkel és beruházásokkal. 1990-től 1992-ig az Állami Vagyonügynökség ingatlanszak- értőjeként dolgozott, majd 1997 januárjáig a külkereskedelmi bank egyik ingatlanokkal foglalkozó társaságát igazgatta. Szakmai tapasztalatai és képzettsége alapján nem kétséges, hogy a hazai ingatlangazdálkodás és -finanszírozás, az épületkorszerűsítés és -fenntartás, valamint a kapcsolódó pénzügyi konstrukciók hátterének, átalakulásának és jelenlegi válságos helyzetének kiváló ismerője, akinek egyebek mellett a tartós megoldáshoz elengedhetetlen különböző reformelképzelésekről is megvan a maga határozott véleménye. Az ÚVRT-nél való vezérigazgató-helyettesi kinevezése után mintegy nyolc hónappal először az ingatlanszakma képviselőinek bemutatkozó újpesti fórumon találkoztam vele. Ezen a napon sok időt töltött a pódiumon a mikrofon mögött, hiszen az önkormányzat és az ÚVRT közösen szervezett találkozójának Sipos Zsuzsanna volt a háziasszonya. A mintegy nyolcórányi program a forgatókönyv szerint egyetlen percig sem volt unalmas. Az egymást követő délelőtti előadások, a személyes beszélgetésekre alkalmat adó szakmai börze látnivalói, valamint az építkezések helyszínén tett délutáni látogatások meggyőző képet adtak arról, hogy a stratégiai döntéseket hozó önkormányzat, illetve az ehhez kapcsolódó szervezési feladatokat és gyakorlati munkát elvégző részvénytársaság Újpestet a fővárosi ingatlanpiac kiemelkedő szereplőjévé avatta. A hosszú nap „levezénylése”, a vezérigazgató-helyettes asszony háziasszonyi könnyedsége, figyelmessége szervezőkészségét és a protokollfeladatok- kal kapcsolatos rátermettségét is bizonyította. Amikor az ÚVRT-beli mindennapokról kérdeztem, első helyre sorolta, hogy az újpesti polgárokkal és a kerület ingatlangazdálkodásában részt vevő partnerekkel egyaránt a barátságos, segítőkész stílus legyen meghatározó, hiszen a vezérigazgató-helyettes által irányított szakterületeken nemcsak szabad döntési jogot kapott, hanem ezzel szinkronban a felelősséget is vállalta.- Márpedig - fűzte ehhez - az önkormányzat által alapított társaság értékesítési, beruházási és befektetési feladatai, valamint a meglévő lakásállománnyal összefüggő egyéb tennivalók igen sokfélék. Ezt némiképp tükrözi az is, hogy az utóbbi időszakban évente mintegy 6-700 millió forintos ingatlanforgalom származik az adásvételekből, 3-400 milliónyit tesz ki az újpesti beruházásokból adódó pénzforgalom, továbbá az önkormányzat az ÚVRT- vel közösen évi 200 millió forintot fordít a felújításokra. Ez a forgalom pedig - tette hozzá - évi másfél-két milliárdnyi forint megforgatásával jár az újpesti ingatlanpiacon. A következő hónapok legfőbb feladataként jelölte meg, hogy a részvénytársaság — a lakástörvény alapján — a még eladatlan, korábban tilalmi listán szereplő mintegy ezer lakást értékesítse, valamint az eladható ön- kormányzati tulajdonú ingatlanok egy részét - amennyiben a tulajdonosi bizottság jóváhagyja az rt. által javasolt feltételeket - tenderpályázatokkal szeretnék az év végéig eladni. Sipos Zsuzsanna abban is bízik, hogy a következő hetekben folyamatosan átadásra kerülő lakóparkok családi házait és lakásait rövidesen elfoglalják azok a családok, akik a megvásárláshoz szükséges anyagi feltételekkel rendelkeznek. Véleménye szerint az értékesítés üteme ugyanis biztató, hiszen szeptember közepén az épülő lakásoknak már több mint negyedét a leendő tulajdonosok lefoglalták. A régóta dédelgetett terv is megvalósulni látszik, és várhatóan még az idén, az rt. Munkásotthon utcai székhelyén ügyfélszolgálati irodát nyitnak. Itt szakmailag fölkészült, gyakorlott ingatlanközvetítők segítenek majd az újpesti polgároknak, vagyis többek között lakáseladási és -vásárlási terveik realizálásához. Egri Tamara Sípos Zsuzsanna az ÚVRT vezérigazgató-helyettese (Fotó: Zalka István)
