Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-19 / 26. szám
„A DALOK ÁLMOMBAN SZÜLETNEK” A slágergyáros portás története az emberi boldogságról, boldogulásról „ Gyerekfejjel, amikor először hallottam a rádióban a Pancsoló kislány című slágert, úgy gondoltam, hogy vagy énekes leszek, vagy színész.” Eltelt több mint harminc év, és Varga Lőrincből sem énekes, sem színész nem lett. Amikor mégis közel került a művészpályához, és megjelent első szerzői lemeze, a Művelődési Minisztérium portásaként dolgozott... A fiatalos külsejű, mosolygós férfi a Kassai utcai panellakás kisebbik szobájában kínál hellyel. A nagyszobát édesanyja lakja, aki súlyos betegsége következtében képtelen ellátni magát. Varga Lőrinc az utóbbi hónapokban minden idejét vele tölti. Főz rá, mosdatja, ápolja, öltözteti, s mindezt nagy-nagy szeretettel végzi, zokszó nélkül.- Hiszek a Sors irányító szerepében. Zenei pályám során csodálatos emberekkel találkoztam, s azt hiszem, a véletlenek szerencsés összjátéka kevés lett volna ahhoz, hogy megvalósíthassam az álmom és kiadják a dalaimat. A Kos jegyében születtem, amely az alkotó emberek csillagképe. Bárhol is dolgoztam életemben, mindenütt szerettem volna értelmes és jó dolgokat alkotni. • Zenei érdeklődése gyerekkorától kezdve megvolt?- Lemezekre nem tellett, de kissrácként állandóan a divatos táncdalokat énekelgettem. A televízióban akkoriban indult a Ki mit tud?, amely meghatározó élmény volt számomra. Azt hiszem, hogy Zorán, no meg elmaradhatatlan gitárja tette rám a legnagyobb hatást. • Újpesten gyerekeskedett?- Újpestinek tartom magam, bár Simontomyán láttam meg a napvilágot. Tizennégy évesen, esztergályos tanulóként kerültem Újpestre, a Komjáth Aladár (ma Lőrinc) utcai ipari iskolába. Már a Bányagépgyárban is kilógtam a sorból. A verekedés „nehéz fiúk” között a komolyabb sportágak, a futás, a futball és a kalapácsvetés szinte megvetés tárgya volt. Később a Mahart gépjavító üzemébe kerültem, ahonnan azért kellett eljönnöm, mert nem támogatták, hogy melós létemre francia nyelvtanfolyamra járjak. Elég nehezen bírtam a családtól való távollétet, ezért szinte minden megváltozott körülöttem, amikor anyámék eladták a vidéki házat, utánam jöttek Újpestre, itt telepedtek le a Munkásotthon utcában. Ráadásul a 16. születésnapomra kaptam egy gitárt. • Miért épp a francia nyelvet választotta?- Akkoriban kedveltem meg Aznavour és Adamo számait, és rajongtam Alain Delon filmjeiért. Miattuk választottam a francia nyelvet. Olyan munkahelyen szerettem volna elhelyezkedni, ahol kulturált emberek vesznek körül és jut időm a tanulásra. így kerültem hivatalsegédként a Műszaki Könyvkiadóhoz. • Az autodidakta szerző hogyan jutott el a lemezkiadásig?- Az első dalomat kamaszkoromban írtam, de csak jóval később készült el a lekottázott változat. Döme Zsolt zeneszerző barátomat kértem meg, hogy készítse el a kottát. Amikor a ’80-as évek elején a Művelődési Minisztérium portása lettem, már egy egész lemeznyi szerzeményt megírtam. A dalokkal megkerestem a legnagyobb hazai táncdalénekeseket, sokan biztattak, ám sokáig nem történt semmi. Egyszer azonban Tahi Tóth László művész úrnak a minisztériumban akadt dolga. Vettem a bátorságot és a kapuban megszólítottam. Elmondtam, hogy dalokat írogatok és szívesen venném, ha meghallgatná őket, majd véleményt mondana róluk. • Nem gondolja, hogy ez kissé szokatlan módja a karrierépítésnek?- Valóban így van, mégis ő volt az első, aki ahelyett, hogy visszautasított volna, segített. Meghallgatta a kazettát, amit odaadtam, majd legnagyobb meglepetésemre közölte, hogy készíthetnénk egy közös lemezt. A Hungaroton áldását adta az ötletre, így készült el 1986-ban Tahi Tóth László első önálló lemeze, amely egyben az én szerzői albumom is. A dalokat a 100 Folk Celsius együttes hangszerelésében és kíséretével vették fel. Szerepel rajta két Drosztmér István- szerzemény is. A lemez címe: A Margitsziget rózsái. • Gitárral a kezében, vagy kotta fölé hajolva írja a dalokat?- A dalok többségét álmomban írom, a dallam és a szöveg többnyire egyszerre születik. Néha azért akad kivétel is. A lemez címadó dalát például itt Újpesten, egy parkban írtam. A Hallod a ritmust című számot pedig szinte „a lépteim kopogták ki”, amikor szerelmes ifjúként robogtam lefelé egy körúti bérház lépcsősorán. • Hogyan fogadta a közönség és a szakma a lemezt?- Megtörtént a hazai áttörés, de a folytatásra azóta is várok. Számomra már az is nagy megtiszteltetés, hogy Tahi Tóth László elénekelte a dalaimat. Az ő nevének ugyanis ott a helye a lexikonokban, én azonban ilyesmire nem számítok. Számos levelet kaptam külA novemberi borongós vasárnap a hat Venetiáner utcai kisdiák életének egyik legboldogabb napja volt. Életük első úszóversenyén álltak rajthoz és valamennyien nyertek. A kőbányai Sportligeti uszodában rajthoz álló újpesti gyermekek a II. országos családi úszónap versenyén több száz hasonló korú fiatalnak és családtagjaiknak bizonyíthatták tehetségüket. Iskolai tanáruk szerint valóban szenzációsak voltak a gyerekek, hiszen Bóta László, Gombár Nikolett, Nagy Dániel és Vilimek Nikolett aranyérmesek lettek, míg Pőcze Ferenc ezüst- és Pőcze Tamás bronzérmet vitt haza. Az újpesti diákok felkészítéséről Németh Lajost, az iskola testnevelő és napközis tanárát kérdeztük, aki elmondta, hogy a kimagasló sportteljesítményt nyújtó diákok a Venetiáner Utcai Speciális Általános Iskola szervezésében, a Vízipók Integrált Egyesület sportolóiként alig egyévnyi tanulással szerezték meg elismerésre méltó tudásukat. A hetenkénti úszóleckék helyszíne - avatott be a részletekbe vendéglátónk - az angyalföldi Dagály 1997. december 19. C földről, amelyek azt igazolták, hogy a lemez kedvező fogadtatásra talált a külhoni magyarok körében. Még a clevelandi magyar rádiótól is érkezett köszönőlevél. Kovács Magda korrepetitor, zongorakísérő - akit a zenész szakmában „Babi"-ként ismernek - külföldi turnéjáról visszatérve a Hallod a ritmusra azt mondta, hogy „Megírtál egy olyan dalt, amely megdobogtatta az amerikai magyarok szívét, és ez óriási dolog!” • Hogyan készül a karácsonyi ünnepekre?- Ha karácsony idején tiszta, szép idő lesz, lemegyek a Duna-partra és megetetem a madarakat. A szentestét kettesben töltöm édesanyámmal. Feladtam az állásomat, mert úgy gondolom, hogy a sok szeretetet, amit anyámtól kaptam, csak úgy tudom viszonozni, ha magam vagyok mellette... A család lelki segítséget jelent. Pozsonyban élő nővéremék az ünnepek előtt minden évben nálunk töltenek néhány napot. Bátyám, aki Nagymányokon iskolaigazgató, a családjával ünnepel. Rojkó Annamária uszoda. Az oktatóegyesület az úszás tanításán kívül vállalta azt is, hogy az iskola és az uszoda közötti utazási időt lerövidítve és a közlekedést megkönnyítve, különbusszal szállítja a gyermekeket. A tanár úr hangsúlyozta, hogy a gyógyúszó-szak- oktatók a gyengébb tanulási képességű diákjainak az egyéni képességeihez is alkalmazkodva, sokat tesznek azért, hogy az egészséges életmód, az úszás és a rendszeres sport örömét megízleljék a fiatalok. A pedagógus szerint a diákok országos elismerést hozó szereplése annál is inkább figyelemre méltó, mivel a győzteseknek és az iskola többi tanulójának is bizonyítja az eredmény, hogy a tanulási nehézségek kellő szorgalommal és elszántsággal legyőzhetők. Az újságíró véleménye szerint a sportsiker emellett a Venetiáner utcai gyermekek körében népszerű fiatal tanár szakmai rátermettségét is alátámasztja. A beszélgetés során kiderült például, hogy a tanár úrnak arra is kiterjedt a figyelme, hogy az első megmérettetést megelőző vizsgadrukkot sajátos módon csökkentse. Németh Lajos ugyanis a nagy napot megelőző szombaton, a Káposztásmegyer Il-n található Zabhegyező Játszóház túra és kiránduló szakkörének vezetőjeként egy csapatnyi gyermekkel - közöttük a Venetiáner utcai úszókkal - Visegrádra kirándult. A pedagógus számítása bevált, hiszen az egész napos program sok örömteli élménnyel és kellemes fáradtsággal zárult, így a másnapi verseny előtti álmatlanul for- golódás helyett a gyermekek jóízű alvás után kipihenten mentek az uszodába, ahol a csapat valamennyi résztvevője győzött, az újpesti sportolók jó hírét öregbítve. Egri
