Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-03 / 20. szám

ÚJPEST 1997. október 3. Ingatlanfórum a lakásépítés jövőjéért Újpest letette névjegyét Az ingatlanszakma valószínűleg jeles napjaként fogja följegyezni szeptember 23-át, hiszen első ízben kerül­hetett'sor a különleges szakmai napra, de az is bizo­nyos, hogy a találkozó nyomán még nagyobb lendüle­tet kaf a város fejlődése. Az újpesti önkormányzat és az Újpesti Vagyonke­zelő Részvénytársaság a programnak megfelelően az Újpesti Polgárcentrumban rendezte meg az ingatlan- forgalmazással és -gazdálkodással, valamint lakásfi­nanszírozással és -kivitelezéssel foglalkozó szakmai találkozót, amely kiváló alkalmat nyújtott a verseny­piac résztvevőinek eszmecseréjére. A szakmai szövetségek, kamarai képviselők, bank­vezérek, és újpesti munkáik alapján is elismert építé­szek. valamint az építőipari vállalkozók hallgatóként valamint előadóként tájékozódtak és tájékoztattak az újpesti lehetőségekről. Többen elégedetten bólintot­tak, miután értesültek arról, hogy a város önkormány­zata garanciával is támogatja a korrekt ingatlanpiaci befektetéseket. A szakmai fórum házigazdáinak néhány éve már sikerült megteremteniük a lakásmobilitáshoz szüksé­ges kedvező hátteret. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra a lehetőségekre és kedvezményekre is, ame­lyek a területfelhasználási és előkészítési tárgyalások sikeres és gyors lezárását elősegítik. Megnyitójában dr. Derce Tamás polgármester, az újpesti lakásépítési program történeti előzményeiről és a megvalósítás hátteréről beszélt. A résztvevőket emlékeztette az 1990-es rendszerváltást követő szak- hatósági káoszra, a tanácsi rendszer fölszámolásakor elkövetett hibákra, az új önkormányzatok tanulóéveit megkeserítő hiányosságokra, és a működési rendet akadályozó hiányos és rossz törvényi háttérre. A gondok egyik fő forrásának nevezte, hogy a la­kástörvény megszületése előtt a jogalkotók elmulasz­tották a részletes hatástanulmányok elvégzését, és az ingatlanhasznosításhoz nélkülözhetetlen, aktuális ál­lapotot rögzítő tulajdoni lapok beszerzése is számos akadályba ütközött. Ezeket a nehézségeket Újpesten viszonylag gyor­san fölszámolták, mivel az önkormányzat már 1991 elejétől folyamatosan beszerezte a naprakész tulajdo­ni lapokat. A főépítészi iroda is, Berényi András főépítész veze­tésével, elsőként itt alakult meg, mivel a mintegy 18 négyzetkilométernyi területen fekvő város vezetői tud­ták, hogy a beépítési terveknek kapcsolódniuk kell a távlati városfejlesztési célokhoz. A telekkönyvvel és tulajdoni lappal igazolt telkek ingatlanhasznosítását itt az is megkönnyíti, hogy a különböző ingatlanforgal­Dr. Csépi Lajos, az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója mazók és befektetők tudják, melyik szakkérdésben a hivatal melyik munkatársához forduljanak és me­lyik bizottság miben dönt a továb­biakról. Tapasztalhatják, hogy az önkormányzat üzleti partnerként csakis azután köt szerződést, ha már tisztázódott, hogy mit és mi­lyen feltételekkel építhetnek. A polgármester arra is rámutatott, hogy a városvezetés célja a létesít­mények megvalósulása nem pusztán az ingatlanok eladása; Hozzáfűzte: az önkormányzatoknak hosszútávú ingatlanhasznosításokkal segíthetik a fejlődést, hiszen tapasztalható, hogy azok az önkormányzatok, amelyek költségvetési nehézségei- A hal gatoság... ken gyors vagyonföléléssel akarnak úrrá lenni, helyrehozhatatlan károkat okoznak a polgá­raiknak. A továbbiakban Albrecht Péter gazdasági alpolgár­mester azokról a főbb gazdálkodási irányelvekről szólt, amelyek az újpesti lakásépítési program megva­lósításához kapcsolódnak. A város ingatlanpolitikájá­nak fő sajátosságát az aktív szerepvállalásban látja. Ez a stratégia ellentétes azzal, amikor az önkor­mányzatok forráshiányaik gyógyszereként kényszer­ből ingatlaneladásokról határoznak. A hosszútávú fejlesztési elképzelésekkel összhang­ban a stabil jogi- és építési hátteret is megteremtették Újpesten, ami a piaci szereplők közötti bizalomhoz elengedhetetlen. A rendezett háttérhez tartozik, hogy a stratégiai döntéseket hozó önkormányzati képvise­lő-testület az operatív és koordinációs feladatokat el­látó ÚVRT alapításakor 3,5 milliárdos vagyont is át­adott. Két éve pedig már sikerült elérni a részvénytár­saságnak, hogy nem szorul rá az önkormányzati költ­ségvetés financiális támogatására. Az Újpesti Vagyonkezelő Részvénytársaság sike­reinek köszönhetően az utolsó három év adatai már jelzik, hogy évi egymilliárd forint összértékű ingat­lanforgalmi szereplőként vett részt az újpesti ingatla­nok eladásában és vásárlásában, az épület- és lakásál­lomány kisebb-nagyobb fölújításában, illetve közvet­len üzleti szereplőként. Az alpolgármester a város vagyonpolitikai irányel­veit bemutatva arra is rámutatott, hogy a törzsvagyon fejlesztésére törekszik a városvezetés, vagyis az érté­kesítéssel összhangban az önkormányzati törzsva­gyon sem csökkenhet. Ez úgy lehetséges, hogy a terv­be vett eladásokat hasonló, vagy annál nagyobb érté­kű ingatlanvásárlásokkal és beruházásokkal tartják egyensúlyban. A fejlesztési célterü­et, továbbá a telepszerű lakásépítésre készen áll, mint­egy 6-800 lakásnyi előkészített újabb szabad terület. A káposztásmegyeri földek persze külön fejezetet érdemelnek. A mintegy 200 hektárnyi gazos terület akár önálló arculatú városnak is megfelelő lehetne, ha a tőkeerős befektetők vállalkoznának erre. Az olvasók számára is közismert azonban, hogy a lakásépítések legfőbb gátjaként egyre csökken a fize­tőképes vásárlói kör, hiszen roppant tőkeigényesek az építkezések. A bizonytalan kereslet és a korlátozott banki lehetőségek miatt még a stabil kivitelező cégek is, a vásárlók pénzéből igyekeznek finanszírozni a beruházásokat. Illés Istvánná dr., a fővárosi önkormányzat lakásügy- osztályának vezetője kifejtette, hogy nagy szükség volna új bérlakások fölépítésére fővárosszerte, hiszen 1991-ben éppen Újpesten adták át az utolsó, még a Fővárosi Tanács által finanszírozott lakótömböt. A főváros különböző kerületekben lévő befejezet­len lakótelepeiről, a pesti és budai térségben terve­zett fővárosi támogatású rehabilitációs és közműre­konstrukciós fejlesztésekről, az ezekkel kapcsolatos megoldatlan kérdésekről és vitákról, valamint a kü­lönböző okok miatt elhúzódó és félbehagyott mun­kákról is nyíltan szólt az önkormányzati szakember. Az előadássorozatot dr. Csépi Lajos, az OTP La­kás-takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója folytat­ta, a 40 százalékos állami támogatású és 6 százalékos fix kamatozású lakáshitel-szerződések fölhasználha­tóságáról, az eddig szerzett tapasztalatokról és a né­met modellhez hasonlítható távlati feljesztési elkép­zelésekről szólva. Az elnök-vezérigazgató után a több mint négyszáz, átadás alatti, illetve néhány hónapon belül elkészülő lakásépítéseket ismertették a megvalósítást végző tár­letek közül a régi városrészeken, például az Árpád úton és környékén, csakis a rekonstrukciós feladatokkal összhangban van mód az építésekre. A prognózis szerint azonban, a Váci út és a Duna közötti területen, rövidesen nagy beruházási kedvre lehet számítani, hiszen Angyalföl­dön mindinkább újpesti irányba ha­ladnak az építkezések. A fórum résztvevőinek azt is el­mondta, hogy a Városkapunál és kör­nyékén még szép számmal akadnak beépíthető telkek. A Fóti út és kör­nyéke a tömegközlekedés fejlesztésé­vel, a rákospalotai átjárhatóság kiépí­tésével szintén biztató távlatokat sejt- Napról napra látványosan épül a Szilas-lakópark HHMHI ■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom