Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-09 / 1. szám
Testületi ülésen: Még az óévben történt... A bejelentésekkel együtt összesen 12 napirendet tartalmazott a képviselő-testület legutóbbi ülésére kikül- uótt meghívó. A képviselők 1996-ban éppen egy héttel karácsony előtt - december 17-én - tartották ülésüket a városháza dísztermében. A meghívóban szereplő napirendek megvitatása előtt döntöttek azonban a Szent István téri Piac és Vásárcsarnok Felügyelősége vezetői álláshelyének betöltéséről. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Móré Csaba piac- felügyelő kérte korengedményes nyugdíjazását, ezért meghirdették a vezetői állást, amelyre több pályázat érkezett. A pályázatokat elbírálók Tölgyesi Ferencet javasolták e posztra, kérve a képviselő-testület egyetértését. A képviselők egyetértettek kinevezésével, így Tölgyesi Ferenc az 1997. január elsejétől 1999. december 31-ig terjedő időszakra lett a Szent István téri Piac és Vásárcsarnok vezetője. A napirendek sorában az első - dr. Benkő László (MSZP) szociális alpolgármester által előterjesztett javaslat - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbe adásáról és a bérbe adás szabályairól szóló önkormányzati rendeletre volt. Dr. Derce Tamás polgármesterjelezte: az előző napi, a testületben képviselettel bíró pártok, szervezetek részvételével megtartott egyeztetésen javaslatok hangzottak el, s az előterjesztőt kérdezte: tekinthetők-e ezek alapjavaslatként? Dr. Benkő László szociális alpolgármester szóbeli kiegészítésében elmondta: az 1996. szeptemberi adatok és álláspontok szerint 4600 önkormányzati bérlakást, illetve bérlőit érinti a rendelettervezet. A lakások 40 százaléka összkomfortos, 25 százaléka komfortos és 34 százaléka fél- komfortos, komfort nélküli, illetve szükséglakás. A rendelettervezet foglalkozik méltányolható lakásméretekkel, ennek meghatározásánál az újpesti tényleges bérlakásviszonylatokból indultak ki. A képviselőcsoportok által javasolt módosításokat, valamint Nagy Istvánnak (Fidesz-MPP), a népjóléti és lakásügyi bizottság (NLB) elnökének benyújtott módosítását alapjavaslatként elfogadta az előterjesztő. Nagy István NLB-elnök az általa benyújtott módosító indítvánnyal együtt támogatta a tervezetet, utalva arra: ■ önkormányzatnak ezen a téren van még tennivalója. Újabb javaslatimonfi Sándor (MDF) képviselő az előterjesztőt kérdezte a rendelettervezet 68. paragrafusát érintve a méltányosság gyakorlásának lehetőségéről. Nevezetesen arról, ha a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszűnik, s amennyiben a bérlő nem kér másik lakást, akkor a lakás forgalmi értékének 50%-a illeti meg. Ugyanakkor az említett paragrafus 3. bekezdése úgy fogalmaz: a pénzbeli térítés mértékét indokolt esetben az NLB a forgalmi érték 60%-áig megemelheti. Erre várt példával ellátott magyarázatot Simonfi Sándor. Dr. Benkő László szociális alpolgármester utalt arra: az NLB 6 év alatt felgyülemlett tapasztalatai alapján javasolják ezt a megoldást, hiszen ez esetben arról van szó, hogy az állampolgár saját erejéből tud gondoskodni újabb lakásról. Amennyiben az új lakás vételára és az illető anyagi lehetősége között jelentős eltérés van, továbbá szociális indokok is fennállnak, az NLB - méltányossági jogkörben eljárva - dönthet a plusz tízszázaléknyi összeg megítéléséről. Simonfi Sándor úgy vélte: mivel az önkormányzat fontos érdeke, hogy az állampolgár ne piaci forgalomban adja el lakását, a bérlő pedig esetleges banki hitel felvétele miatt szociálisan bizonytalan helyzetbe juthat, célszerű lenne, ha nem méltányosság gyakorlásával, vagyis szubjektív módon lenne odaítélhető a 60%, hanem garantálja a rendelet, s ezt hozzák szinkronba a többi bekezdéssel. A képviselő egy másik szövegszerű módosító javaslatot is tett. Nagy István és Kerekes Zoltán (Munkáspárt) a méltányosság kérdéskörére tért vissza, majd Albrecht Péter (MSZP) gazdasági alpolgármester is amellett foglalt állást: az önkormányzatnak érdeke a lakásalap bővítése, számára is elfogadható a 60 százalékos vételár megajánlása, ugyanakkor célszerű lenne, ha az NLB-nek lenne lehetősége — indokolt esetben - ettől magasabb érték megítélésére is. Az előterjesztő - egyetértve a kiegészítésekkel - elfogadhatónak tartotta azok beépítését a rendelettervezetbe. Dr. Demkó János, az Újpestért Egyesület frakcióvezetője arra utalt: mivel ezek az észrevételek jelentősen változtattak a rendelet tartalmán, ezért a jövőre nézve kérte a képviselőcsoportokat, a módosító javaslatokat közöljék a frakcióvezetőkkel, akik ezt időben beterjeszthetik. Ehhez csatlakozott Ferenczi Sándor, az SZDSZ frakcióvezetője, kérve, szavazás előtt rendeljen el szünetet az elnöklő polgármester. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester javaslatára az 1. napirendi pontot ekkor felfüggesztették, hogy a változtatások szöveges megfogalmazását a szünetben elkészítsék, s azt követően lehessen szavazni. (A szünetben elkészültek a szövegszerű változások átvezetésével, a képviselők el is fogadták a rendeletet.) A 2. napirend dr. Vitáris Edit jegyző asszony előterjesztésében került a testület elé, amely javaslatot tartalmazott a nem önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérének megállapításáról szóló, a 28/1994. (XII. 2.) számú rendelettel módosított 6/1992. (IV. 24.) számú ön- kormányzati rendelet módosítására. Szóbeli kiegészítésében az előterjesztő utalt arra, az önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján alkotott rendeletet a nem önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérének megállapításáról. A lakástörvény 1996. december 31-i hatállyal kötelezte az önkormányzatokat a kényszerbérletek felszámolására, így a rendelet hatálya is eddig terjedt. Sajnos az önkormányzat nem tudott eleget tenni a törvényi előírásnak, ezért vált szükségessé a rendelet hatályának meghosszabbítása a kényszerbérletek felszámolásáig. Dr. Benkő László szociális alpolgármester egy friss információt osztott meg a jelenlévőkkel: a parlament ügyrendi bizottsága nem tartotta szükségesnek három országgyűlési képviselő (közöttük az újpesti Csizmár Gábor) a kényszerbérletek megszüntetésére előírt törvényi határidő meghosszabbítására beterjesztett törvényjavaslata sürgősségi tárgyalását. A várható időpont 1997 februárja lett, ugyanakkor december 31. után is kell az önkormányzatoknak kényszerbérletekkel foglalkoznia. A testület elfogadta a jegyző asszony előterjesztését. Az SZMSZ-ről... A napirend 3. pontja - amely javaslat a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló, többször módosított 33/1995. (XII. 27.) számú önkormányzati rendelet módosítása - előadója dr. Derce Tamás polgármester volt. Az SZMSZ-módosítás több hónapja ad munkát a testületnek, és már az előző testületi ülésen is élénk vitát váltott ki: hogyan és milyen háttérrel tartson, tarthat-e egyáltalán közmeghallgatást a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat? A testület elé került mostani módosítás szövege változott az ülést megelőző 24 órában is. Mészáros Ferenc, (MSZP) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója szerint az SZMSZ 3. számú melléklete egyértelműen tartalmazza és szabályozza a közmeghallgatás megtartását, később megállapítást nyert, hogy a közmeghallgatás kifejezés nem használható, ezért többhetes vita után formálódott a jelenlegi rendeletmódosítás. A részönkormányzat egy szó beiktatásával — melyet az előterjesztő is elfogadott — egyetértett a rendelettervezettel. Hock Zoltán, kulturális alpolgármester az MDF frakcióvezetője szóvá tette, hogy a rendelet közmeghallgaAz első sorban jobbról balra: Buzna Ferenc képviselő, környezetvédelmi tanácsnok (Újpestért Egyesület), dr. Demkó János, az Újpestért Egyesület frakció- vezetője, Vincze István, az Újpestért Egyesület képviselője, Daróczi Lajos, a Fidesz-MPP képviselője, valamint Nagy István, a Fidesz-MPP frakcióvezetője tásról szól, bár a tervezet hol lakossági meghallgatás, hol meghallgatás, hol közérdekű kérdés kifejezést használ, és a rendelettervezet 2. oldalán a (9), (10) bekezdésekben, a részönkormányzat a képviselő-testület SZMSZ-ében viszonylag pontosan deftnált közmeghallgatás eljárásjogi szabályait emeli át néhány eltéréssel és ezt alkalmazza a Káposztásmegyeri Településrészi Ön- kormányzat lakossági meghallgatására is. E helyzet visszásságaira hívta fel a figyelmet, mely egyes állampolgárokat, jelen esetben a káposztásmegyeri lakosokat azon kiemelt helyzetbe juttatja, hogy ők nemcsak a képviselő-testület által megtartott közmeghallgatáson vehetnek részt, hanem a káposztásmegyeri részönkormányzat által tartott közmeghallgatáson is. Furcsa helyzetet teremthet továbbá az a szituáció is, amikor egy állampolgár által feltett kérdésre adott választ az állampolgár nem fogadja el, ugyanakkor a képviselő-testület határozatában igen. Majd nem sokkal később az állampolgár ugyanezt az észrevételét beterjeszti a részönkormányzat által megtartott közmeghallgatásra, ahol annak testületé a képviselő-testület jogszerű határozatát felülbírálja. Javasolta az előterjesztőnek és a káposztásmegyeri részönkormányzatnak, hogy ezen összefüggéseket is vizsgálják meg és gondolják át még egyszer ezt a kérdést, esetleg az előterjesztés visszavonásával is. Dr. Demkó János, az Újpestért Egyesület frakciója, Nagy István, a Fidesz-MPP frakciója nevében csatlakozott a Hock ZfOltán által elmondottakhoz. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester — utalva arra, hogy a részönkormányzat létrehozása a demokrácia vívmánya, ugyanakkor a rendelettervezet a lakossági kapcsolattartás szabályozott formája - cáfolta, hogy egyes állampolgárok kiemelt helyzetbe kerülnének, hiszen az önkormányzat bármikor tarthat lakossági fórumokat, s nem értett egyet azzal sem, hogy a kérdést le kéne venni a napirendről, sőt megköszönte az előterjesztőnek a rendelet előkészítését. Simonfi Sándor azzal érvelt: a részönkormányzat létrehozásakor nem kapott bizottságok feletti státust, viszont a rendelettervezetből ez tűnik ki. A részönkormányzat létrehozásakor a cél az volt, hogy fogalmazza meg és közvetítse az önkormányzat és a képviselő-testület felé a sajátos problémákat. Ezért javasolja fórumok tartását. Dr. Derce Tamás polgármester a részönkormányzat és a bizottságok közötti kapcsolatról szólva elmondta: erre nincs törvényi szabályozás, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a részönkormányzatot kvázi bizottságként minősíti. (folytatás az 5. oldalon) —- 3
