Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-07-20 / 15. szám
A „MÁSIK” BUDAPEST Kiállítás a főváros elő(d)városairól Ha egy magyar film bizonyos jelenetéhez a rendezőnek bármikor bálteremre vagy kastélyenteriőrre volt szüksége, közel hét évtizede ugyanaz volt a recept: a forgatócsoport engedélyt kért a fővárostól és hosszabb-rövi- debb időre kiürítették a Szabó Ervin Könyvtár központi épületét. A mozivásznon egyetlen könyvespolc sem zavarta a képet, s a nézők álmodozva nézhették a Wenckheim-palota neobarokk, illetve rokokó stukkóit és bútorait. A Meinig Artúr által 1887-ben tervezett épületet a Wenckheim családtól 1926-ban vásárolta meg Budapest önkormányzata a Fővárosi Könyvtár számára. (Az intézmény 1946-ban vette fel első igazgatója: Szabó Ervin nevét.) A palota elegáns lépcsőházában időről időre a könyvtár ritkaságaiból rendeznek kiállítást, a belvárosban időzőnek ide mindig érdemes benéznie. A legfrissebb összeállítás azonban éppen azokról, azokhoz szól, akik a „város peremén” élnek. A „másik" Budapest című kiállítás elsősorban a helytörténet, a várostörténet és a főváros múltja iránt érdeklődő olvasóknak-látogatóknak kínál érdekességeket. A Budapest Gyűjtemény munkatársai által - korabeli újságokból, könyvekből, plakátokból, nyomtatványokból és fotókból - szerkesztett tárlat a főváros azon kerületeinek múltját illusztrálja, amelyek mára sorszámmal tagozódtak a kétmilliós metropolisba, egykor azonban független, önálló települések voltak. Közéjük tartozik a mai IV. kerület, azaz Újpestis. 1950-ben - a „szocialista várospolitika"jegyében - Budapesthez csatolták a fővárost körülvevő falvakat és városokat” - írja a kiállítás kísérőszövege. „Nagy-Budapest létrehozásával e települések nemcsak önállóságukat veszítették el, hanem sajátos, egyéni arculatukat is. így lett a csendes nyaralótelepek és a lüktető iparvárosok sokszínű világából egy homogén, lakótelepekkel tűzdelt peremkerületi zóna.” A tárlat - amely válogatás egy előkészületben lévő könyv anyagából - először vállalkozik arra, hogy bemutassa az eltemetett „másik" Budapest egykori világát, a kerületi helytörténeti múzeumok és a Budapest Gyűjtemény anyagainak felhasználásával. Akár az olimpiai játékok megnyitóján, ezen az elegáns lépcsőházi „felvonuláson” is egymás után felsorakoztak a „versenyzők”. Betűrendben az élen az Albert főherceg által alapított, többségében németeklakta Albertfalva áll. Mögötte Óbuda északi határvárosa, a szőlőiről híres Békásmegyer következik, majd a bor- és pezsgőgyárairól híres Savo- ya/'-birtok: Promontor, azaz Budafok. Ezt a présházak és nyári villák kedvelt vidéke: Bu- datétény követi, a Duna innenső oldalán pedig Cinkota, ahol a Képes Krónika szerint már a 11. században hercegi udvarház állt. Csepelen hajdan Mátyás király vadászgatott és Beatrix építtetett palotát. A kispesti We- ker/e-telepet - a századelő emberléptékű lakótelepét - napjainkban a „világörökség részéinek kívánják nyilváníttatni. A sorban a millennium korszakának legszebb Pest környéki nyaralótelepe: Mátyásföld következik, utána pedig a kastélymúzeumáról ismert Nagytétény látható. Pesthidegkút egykor a királyi trombitások lakhelye volt. Pestszenter- zsébet 1870-ben két településből egyesült: az Erzsébet királyné tiszteletére elnevezett Erzsébetfalvából s a szomszédos Kossuthfal- vábói. (Lakói jól megfértek egymással). Pest- szentimre valaha munkástelepnek épült, amely a Tanácsköztársaság idején Marxfal- vára változtatta nevét. Egykor vadaspark terült el el Pestszentlőrinc helyén, a település birtokosa a 18. században Ferihegy névadója: Mayerffy Ferenc volt. Vasutasok, postások és értelmiségiek lakták a századfordulón alapított Pestújhelyei, Rákoscsabán pedig ebben az időben igen jelentős ipartestület működött. Az 1920-as, ‘30-as években elsősorban közalkalmazottak éltek Rákoshegyen, a középkorban alapított Rákoskeresztúr azonban a Podmaniczky-csaiáó birtokaként élte fénykorát. Rákosliget századunk első évtizedében, a Munkás Biztosító Pénztár kezdeményezésére Munkásotthon-lakótelep néven jött létre. Rákospalota - a pestiek kedvelt nyaraló- és kirándulóhelye - bolgárkertészeteiről vált híressé. A képzeletbeli felvonuláson Rákosszentmihály van soron, amely Puszta szén tmihálykéni szerepelt a korábbi térképeken és az 1880-as évtizedben a József főherceg-telepnek köszönhette felvirágzását. Sashalmon Ehmann Viktor vendéglős bérelte a „Cinkotai Nagyicce” fogadót, s ő volt az is, aki lecsapoltatta a környék mocsarait. Soroksár a 18. század legnagyobb Pest környéki falva volt, mesteremberei közül a kádárok, kötélverők és molnárok tettek szert országos hírnévre. A felvonulást - amelynek résztvevőit itt betűrendbe szedtük, a kiállításon azonban a települések topográfiai csoportosításban láthatók - Újpest zárja. „Névjegyén” - azaz a tablón jelzésszerűen látható minden jellegzetesség, ami a város képéhez és hangulatához tartozott. Egy 1934-ben készült megsárgult fotón boldogan néznek szembe a fényképezőgéppel a fauszoda fürdőzői az újpesti öbölben. Látható az UTE-stadion 1920-ból, s egy fénykép az Árpád és az István út kereszteződéséről, amelyen a forgalom csaknem akkora mint manapság, és egy másik, amely a kikötőben készült. Megőrizték az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. egykori fejléces levélpapírját, a Tungsram szecessziós plakátjait, szórólapjait, az ipartestület évkönyvét és néhány folyóiratot. A dokumentumokból elénk tárul a kedvező fekvésű település városias jellege. Gazdagon illusztrált az az időszak - 1920-as évek közepe -, amikor a Újpest Magyarország hetedik legnépesebb városa volt. A „másik" Budapest című időszaki kiállítás szeptember közepéig látható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében, a Vili. kerületi, Szabó Ervin tér 1. szám alatt. Nyitvatartási idő: szerda kivételével hétköznap 9-től 21 óráig, szombaton és vasárnap 9 és 13 óra között. Rojkó Annamária Többgyermekes édesanyák figyelmébe! A Honvédelmi Miniszter, illetve a Belügyminiszter erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti azokat az édesanyákat, akiknek öt vagy több gyermekük teljesített katonai szolgálatot. Az elismerésre, a területileg illetékes önkormányzattal egyetértésben, a Hadkiegészítő Parancsnokság terjeszti fel az édesanyákat. Kritérium, hogy öt fiúgyermek rendelkezzen legalább hathónapos sorkatonai szolgálattal. Az ennél rövidebb szolgálati időt csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha sorkatonai szolgálat félbeszakítására honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség miatt került sor. Kérjük mindazon édesanyákat, akik a fenti követelményeknek megfelelnek, jelentkezzenek a helyi önkormányzat katonai főelőadójánál (Újpesti Polgármesteri Hivatal: Szűcs Mariann, fszt. 13., tel.: 169-3333/292), vagy a Hadkiegészítő Parancsnokság ügyfélszolgálatán (1026 Bp., Pasaréti út 84., telefon: 176-1448). Vészhelyzet Szerda délután, feszült csönd telepedik a műtőre. A súlyosan sérült beteg körül négyen-öten serénykednek némán. A doktorok bemosakodva várják a műtét kezdetét. Gumikesztyűk csattannak a vékony ujjakon. Műszerek zörögnek. Szavak helyett most csak a szemek beszélnek. Kezdhetjük! - hangzik tompán a maszk mögül. Vérnyomás? - kérdezi Márk doktor. Rendben! - válaszol kurtán valaki. Életfunkciók? Szintén rendben! - folytatódik tovább a rövid párbeszéd. Márk doktor kezében tű. Körülnéz. Keze láthatóan reszket. Orra alatt még dünnyög valamit. Látszik, most eleveníti fel a nem is oly régen tanultakat. Szúr és ölt egyet. Majd újabb nekikészülő- dés. Másodszor sem hibázik. Gondosan szúr. Pontosan. Oda az előbbi mellé. Arcán a fáradság látható jelei, de büszkén néz körül. Szép munka!- bólintanak elismerően a többiek. Majd én folytatom! - szól halkan, de kissé türelmetlenül a mellette álló. Rövid helycsere után újabb kéz bíbelődik a betegen. Megfontoltan szúr és ölt. Ő sem téveszti el a varrást. Homlokáról mintha izzad- ságcseppek görögnének alá. Törlést kér. Lassan nyílik az ajtó. Anyúúú! - harsan az alig ötéves Márk doktor hangja. Feledve varrótűt, beteget és minden orvosi felelősséget, szinte repül a most érkező felé. Gergő doktor, aki hosszú percek óta csak erre a pillanatra várt, más alkalmas kézbeli híján bokszkesztyűt húz aprócska kezeire és boldogan lép a műtőasztal mellé a megüresedett helyre. Ki játszik ilyet...?- szökdécselnek körbe ekkor a kicsinyke lányok, s hamarosan a Maci óvoda „pocakos hatos” kiscsoportjának babaszoba-műtőjében már csak egy félig felvart fejű Miki Egér marad kiterítve a játék vasalódeszkán. Türelemmel vár. Várja a jövő szerdát, hiszen kedden újból lesz Vészhelyzet - a televízióban. Varga Ibolya
