Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-15 / 6. szám
Másfél évszázada Mimik ooo Nem tudom, az a sok száz újpesti lakos, akik közül nap mint nap felkeresik ügyintézés során a polgármesteri hivatalt, hányán vetnek egyetlen pillantást is a portásfülkétől jobbra, a falon lévő márvány emléktáblára? A szöveg ugyanis régi korokat idéz, pontosan azt a pillanatot, amikor Görgey Artúr fővezér serege Vác felé haladva 1849. január 5-én áthaladt Újpest község területén. Gyanítom, nemcsak az újpesti pihenő, hanem katonái lelkesedése és Görgey tábornok katonai tapasztalatai eredményezték a későbbi hadjáratok sikereit. De az is tény, hogy Újpest.'amely mindössze 8 évvel a szabadságharc kitörése előtt. Károlyi István gróf adománylevelét követően községi mindennapjait élte, a gróf szellemiségéből adódóan tárt karokkal várta nemcsak a letelepedni vágyót, de az átutazókat, így köztük a szabadságharc katonáit is. A városháza - amely természetesen még nem állt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején - emléktáblája a múltból hoz üzenetet a ma élőknek. Elsősorban nemcsak dicsőséges csatákról és a vesztett állások utáni újrakezdésről, hanem hazaszeretetről, honfitársak bátor tetteiről is. A feljegyzések úgy tudatják velünk, mai újpestiekkel, hogy az 1848-49-es szabadságharc lényeges változást nem hozott a település életében. Ám tény, hogy az itt élők a honvéd sereget támogatták. A harcok első évében tíz katonaköteles újonc kiállítását szavazták meg. de rajtuk kívül önkéntesek is jelentkeztek. Károlyi István gróf maga is kivette részét a küzdelemből. (A szabadságharc bukása után megtorlásként még a börtönt is megjárta.) Az itt tábort verő csapatokat pedig a község közadakozásból támogatta. Több mint másfélszáz éve ugyanis a francia forradalom hatására új eszmék és új irányok keletkeztek. A szabadság, testvériség, egyenlőség eszméje, jelszavának gyakorlati megvalósításáért sóvárogtak a nemzetek. A vihar 1848 februárjában Párizsban tört ki először, és nem áldozott le kétszer a nap, a monarchikus Franciaországból köztársaság lett. Hazánkba március elején jutott el a párizsi, majd a bécsi forradalom híre. Az új eszmék, amelyek korábban egész Európát forrongásban tartották, nálunk egyébként már jóval előbb termőtalajra leltek. A nép nem feledte, hogy Martinovítsot és társait már e szabad eszmékért hurcolták vérpadra. A reform- vágyat még erősítette, amikor Kossuth Lajos feltűnt a közéletben, és a pozsonyi országgyűlésen - már az országgyűlés elején - szóba hozta a parlamentáris kormányrendszert. Kossuth 1848 tavaszán elérkezettnek látta az időt, hogy a birodalom alkotmányos reformra vonatkozó tervét a megvalósulás felé terelje. Az 1848. március 15-i és az azt követő napok eseményei jól ismertek. A márciusi ifjúság tettei nemkülönben. Azután a szabadságért vívott hosszú küzdelem, annak végeredménye is. És az idő is segített a történészeknek abban, hogy reális képet alkossanak a 148 évvel ezelőtt történtekről. Hogy helyesen ítéljék meg a szabadságharc szereplői közül például Görgey tábornok cselekedetét, tetteit - akinek nevét ismét utca viseli Újpesten -, akit a világosi fegyverletétel után Klagenfurtba internáltak, ahonnét csak a kiegyezés után térhetett haza. (Görgey Artúr egyébként a teljes visszavonultságában töltött évtizedek után, 98 éves korában, Budavár visszafoglalásának évfordulóján hunyt el.) Újpesten, a Megyeri temetőben, a szabadságharc két hőse nyugszik, Lebstiick Mária, a nőhonvéd, aki Károly néven, huszár főhadnagyi rangban harcolt, szigorú inkognitóban tartva (éppúgy, mint Bányai Júlia) női mivoltát, és Éber Nándor, aki a külszabadság eszméjével, amit Petőfi Sándor így fogalmazott: „Sors, nyiss nekem tért. hadd tehessek/ Az emberiségért valamit. Sokát tettek érte... értünk is... Bangha Katalin Illusztrációnkon a márciusi ifjak vezetői: Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Vajda János. Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Vidacs János. Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Csizmár Gábor: 1996. március 27., 17 óra Káposztásmegyer, Közösségi Ház Kiss Péter: 1996. március 28., 19 óra Újpest, Polgármesteri Hivatal Ünnepeljünk együtt! (Folytatás az 1. oldalról.) Itt lesz a programsorozatot megnyitó tudományos szimpózium, a bélyeg- és grafikai kiállítás, valamint a numizmatikai és könyvkiállítás. S nem utolsósorban az alsó és felső tagozatosok műveltségi vetélkedője, melynek támogatója a Pedagógiai Szolgáltató Központ. A múlt év őszén meghirdetett vetélkedőkön az újpesti tanintézetek alsó és felső tagozatos tanulóinak három-három fős csapatai vesznek majd részt. A honfoglalás évfordulója olyan megemlékezés, amelyhez mindenki örömmel csatlakozik. Jakab tanár úr sorolja: a Nemzeti Múzeum, a Történelmi Képcsarnok, az Országos Bé- lyeggyűjtő Egyesület, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a BUBIV kiállítási anyagot adtak, a Malév íjászszakosztálya a korhű játékok (Őskultúra Alapítvány bemutatója) felelevenítését segíti. Természetesen a legjobban érintett iskola - most már új nevén, az Árpád Fejedelem Általános Iskola - tanárai és biztatásukra a tanulók is nemcsak a vetélkedőt akarják megnyerni, de az egyes osztályok önállóan is készítenek faliújságot, gyűjtenek képeket, levelezőlapokat. Sőt a napközisek délután, amikor idejük van, az iskolai kiállítás elkészítésében is segítenek. Beszélgetés közben kiderül, az iskolának saját helytörténeti gyűjteménye van, nem idegen tőlük a történelmi szemlélet. Ezek az iskolások majd elmondhatják a gyerekeiknek, unokáiknak, hogy milyen is volt, amikor megünnepelték a honfoglalás 1100. évfordulóját, az iskola pedagógusainak meg külön öröm, hogy az ő munkájuk is része volt az országos megemlékezésnek. Meg kell mondanom, hogy az igazgatónő sorolta mindazok nevét, akik különösen sokat dolgoztak a siker érdekében. De - és ez milyen jó! - nagyon sokan vannak és aligha vétünk az igazság ellen, ha azt mondjuk, a tantestület minden tagja, az iskola minden dolgozója segített, segít. Többen díjakat is felajánlottak. Akik pedig eljönnek majd a rendezvényekre, érezzék jól magukat és érezzék át a különleges esemény jelentőségét. Faragó Zsuzsa Szeretettel meghívjuk a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségsorozatra. A rendezvény fővédnöke: HOCK ZOLTÁN kulturális alpolgármester Támogatói: Budapest Főváros IV. Kerület Önkormányzat, Pedagógiai Szolgáltató Központ, Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház Programok: 1. Tudományos szimpózium időpont: 1996. március 19., délelőtt 11 óra helye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház 2. Bélyeg- és grafikai kiállítás időpont: 1996. március 19-22-ig helye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház 3. „Itt élned, halnod kell” Műveltségi vetélkedő a 7. és 8. osztályos tanulóknak időpont: 1996. április 16., 14.30 óra helye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház 4. „Emlékezzünk régiekről”. Műveltségi vetélkedő az alsó tagozatos tanulóknak időpont: 1996. április 17., 14 óra helye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház 5. Numizmatikai és könyvkiállítás időpont: 1996. április 16—19-ig helye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház 6. Honfoglaló eleink - dombormű a magyarok bevonulási útvonaláról. Hogyan öltöztek a honfoglaló magyarok? Kiállítás időpont: 1996. április 1—30-ig helye: Árpád Fejedelem Általános Iskola 7. Korhű játékok (kardvívás, íjászat), az Őskultúra Alapítvány bemutatója időpont: 1996. április 11. 10-12.30-ig helye: Árpád Fejedelem Általános Iskola 8. „Egy hétvége a honfoglalókkal” Korismereti találkozó az Őskultúra Alapítvány szervezésében időpont: 1996. május 31-től június 1-jéig helye: Semsey park Árpád Fejedelem Általános Iskola tantestülete ) L
