Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-12-22 / 26. szám

ÚJPEST ni. Forrás után leszűrjük. A leforrázott aprólékot kb. 1,5 1 víz­ben a felaprított zöldséggel, gombával, zöldborsóval és az egészben hagyott vöröshagymával ízesítjük, és lefedve puhára főzzük. Világos vajas rántást készítünk, finomra vágott petre­zselyemzöldet teszünk bele, egy kevés vízzel felengedjük, a levesbe keverjük és újból felforraljuk. Utánaízesítjük, tálalás előtt kivesszük a vöröshagymát és belehabarjuk a tejszínnel elkevert tojássárgáját. Vajasgaluskával is készíthető. Káposztás halikraleves. Hozzávalók: 50 dkg halikra, 1,5 1 savanyúkáposzta-lé, 2 evőkanál zsír, ugyanannyi liszt, 1 fej * vöröshagyma, 5 dkg vaj, 3 tojássárgája, 3 dl tejföl, só, bors, paprika ízlés szerint. A savanyú káposzta levét ízlés szerint annyi vízzel hígítjuk, hogy ne legyen túl sós. Ebben főzzük meg a halikrát. Közben világosbarna rántást készítünk, belehelyezzük a finomra vá­gott hagymát, s ha aranysárgára fonnyadt, ráöntjük a paprikát, megkeverjük, kevés hideg vízzel felöntjük, és ezzel rántjuk be a káposztalevet. Kb. 10 percig főzzük, megborsozzuk. Az ik­rát kiemelve, levesestálba helyezve - ha kissé kihűlt - a vajjal, tojássárgájával és tejföllel elvegyítjük, majd keverés közben rámerjük a forró levest. Pirított zsemlekockával tálaljuk. Parasztkocsonya. Hozzávalók: 2 kg kocsonyahús bőrké­vel, 5 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, só, néhány szem feketebors, kevés őrölt paprika. A megtisztított és felaprított húsokat hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, a vizet le­öntjük róla, és újból ráöntünk 2 litert. Ha ismét forrni kezd, a habját leszedjük, beletesszük a hagymát, az ízesítőszereket, és lassan puhára főzzük. Ha a hús leválik a csontról, a levest leszűrjük, és hideg helyre tesszük, hogy a zsírját könnyen le­szedhessük; majd újból megmelegítjük, vászonruhán átszűr­jük, közben a húst leszedjük a csontról, a lábakat az ízületek­nél elvágjuk, és külön tálakba, adagonként szétrakjuk. Rámér­jük a szűrt levest, és hideg helyre tesszük. Ha félig megder­medt, pirospaprikával színezzük. A különlegesen gazdag karácsonyi vacsorát napjainkban is tészta, sütemény vagy egyéb finomság zárja. Helye van a má­kos gubának, a „keserő-túrós-faragott galuskádnak, a rétesek­nek, az „angyalcsík”-nak, a cukros-mákos tésztának, a sütő­töknek, mézeskalácsnak. Egyes családoknál diót, mogyorót, almát készítenek a gyümölcsöstálra. A családi körben elköltött karácsonyi vacsora az esztendő talán leghangulatosabb órája. Fenyőillat és a frissen sült húsok párája telíti a szobát, kicsik és nagyok várják az ünnepet. R. A. * / J í ede Tipp. A vékonyra nyújtott tésztát sokszor nagyon nehéz a for­mában elhelyezni. Ha a kinyújtott tésztából kivágjuk előbb a lapot, s behelyezve a formába, külön készítjük el a szegélyt, kevesebb ügyességet igényel. A maradék tésztát tegyük vissza a hűtőbe. A megmaradt vajat olvasszuk fel egy lábosban, adjuk bele a cuk­rot kis adagokban, s állandó keverés mellett ké­szítsünk egy világosbarna karamellt. Keverjük bele a diót, rögtön öntsük fel tejszínnel és rövid ideig főzzük a masszát. Addig hűt- sük, míg még kenhető és langyos, ekkor kenjük a tortalapra. A megmaradt tésztát szintén nyújtsuk lappá, fedjük be vele a süteményt, a széleket tapasszuk össze. Felvert tojással kenjük be a tészta tetejét, s villával többször szurkáljuk be. 200 fokra előmelegített sütőben 30-40 percig süssük (3-as gázfokozat). ■§* Vendégváró „Vécsey 64” vendéglő A vendéglő, amely Újpest kertvárosi részén néhány hónappal ezelőtt megnyílt: a „Vécsey 64” nevet kapta a családi keresztségben. Praktikus okokból vezérelve: aki ide készül: rögtön a névvel együtt a címet is megjegyzi. S aki egyszer már járt itt, biztosan eljön máskor is. A vendéglőt a családhoz közeliek úgy is nevezik: vendéglő a két Novákhoz. Utalva arra: a két testvér régi vágya és óhaja volt, hogy édesapjuk emlékére, s itt kapcso­lódik a történetbe a harmadik Novák, és foly­tatva a családi hagyományt: egyszer vendég­lőt nyissanak. A lehetőség és a vendéglő nyáron nyílt, amikor is a Novák család megnyitotta a „Vécsey 64”-et. Ma már nem kell átruccanni Újpestről Óbudára, ha „zöldvendéglőbe” vá­gyik az ember. A fiatalabb testvérnek a vendéglősség, ahogy szokták mondani, a vérében van. Amióta kenyérkereső lett, mindig is a vendéglátóiparban dolgozott itt­hon és határon túl, hiszen több évig a bécsi Mátyás Pince étterem volt a munkahelye. Úgy mondják a család tagjai: ő örökölte iga­zán az édesapa tehetségét, szakácsművé­szetét. Az idősebb Novák testvér szülészor­vos - Újpesten számára ez ideig hobbi volt a vendéglátás és a sza­kácsművészet. Most vendéglátó­ipari főiskolás lánya által garantálja - a maga részéről - az utánpótlást. Szakmai háttérrel, elhivatottság­gal együtt a Novák fivérek vallják: vállalkozásuk kezdeti lépéseit élik... A szülői házat szépen ki­csinosították, hónapokig tar­tott az ideillő bútorok kivá­lasztása, a meglévők újjávará­zsolása. A szecessziós hangulatról nemcsak a korabeli bútorok, hanem a kiegészítők is gondoskodnak. A szobák alkalmasak családi, baráti összejövetelek megtartására, akik magányra vágynak, a szülők száz­éves bútorai között fogyaszthatják el ételüket. Nyáron az örökzöld tuják, fenyők oltalmában egy-egy pohár sör elfogyasztására a teraszon nyílik lehetőség. Az étlap tanúbizonysága szerint előételtől a desszertig kedvére választhat a betérő, és a kínálat összeállításánál a vegetáriánusokra is gondoltak. Megtalálható itt például a rántott velő snidlinges mártással, a hortobágyi pala­csinta, a Gellért halkülönlegesség, az áfo- nyás körítéses libamájszelet, a fogarasi gombás rostélyos. De annak a vendégnek, aki paprikás csirkére, borjúbécsire vágyik, annak sem kell a szomszédba mennie, a jól ismert, ízletes falatok is szerepelnek az étlapon. A fiatalabb Novák úr úgy véli, az idő előre­haladtával, a vendégkör szélesedésével a már most is gazdag étel- és italkínálat to­vább bővíthető, és ezt tervezik is. Hiszen ná­luk a vendég a fő Úr, kapjon meg mindent, ;j amit kíván... Úgy érzik: a kertvárosi vendéglő örömet jelent­het a betérőknek, az ízletes ételre vágyóknak. Terveik között az is szerepel, hogy a környékbe­lieknek - ha igénylik - házhoz vigyék a menüt, a 2 fogásos ebédet... A család tagjai az utcára néző ablakokon kipillantva abban az óriás fenyőben gyönyörködhetnek, amelyet édesapjuk az elsőszülött unoka megszületésekor ültetett. A gon­dozott kert, a fenyő látványa türe­lemre, s hosszú távú gondolko­dásra ösztönzi őket. Utcájukban a vendéglők hírne­vét sokáig öregbítette a Horváth- kert és áll a hírneves Brúnó is még... A „Vécsey 64” nemcsak a mai kor vendéglője, szeretnék, ha hírneve évtizedek múlva is idecsá­bítaná az újpestieket.-bk­11 HIlliüM I

Next

/
Oldalképek
Tartalom