Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-12-22 / 26. szám
ÚJPEST Babits Mihály Gimnázium Sikeres esztendők... Beszélgetés dr. Kövesdi István igazgatóval És akinek szép a lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek... Babits Mihálytól kölcsönzött sorok a költőről elnevezett újpesti középiskola kiadványainak, meghívóinak vissza-visszatérő mottója. Nemcsak azért, mert egyfelől megunhatatlanul szép gondolat, másrészt örök életű bölcsesség megfogalmazását jelzi, hanem egyszersmind az intézményben dolgozók hitvallását is közvetíti. A Babits Mihály Gimnáziumban ősszel immár a tizedik tanévet kezdték, ami egy új iskola életében mérföldkőnyi jelentőséggel bír. Az évfordulóra kiadott évkönyvükből, amely összefoglalja az eltelt évtizedet, kitűnik: voltak, akik úgy vélték: a gimnázium pusztán a káposztásmegyeri lakótelepre költöző több ezer család gyermekének jelent majd továbbtanulási lehetőséget. Azok, akik az intézmény létrejöttét közelről és cselekvőén kísérték végig, érezték, és remélték: ez az iskola több lesz annál, hogy csak ezt a feladatot töltse be, más lesz mint a többi, híre túlnő Újpest határain... Dr. Kövesdi István, a Babits Gimnázium jelenlegi igazgatója tíz esztendőből kilencet töltött itt. Beszélgetésünk elején úgy fogalmaz: a diákok négy vagy nyolc évet töltenek itt, lényeges, milyen szellemiséget kínál, személyiségformáló erejénél fogva milyen értékeket közvetít, s egyúttal milyen értékrendet vár el diákjaitól és tanáraitól a középiskola. A tanár és a diák e két főszereplő kapcsolata beszélgetésünk vezérfonala volt... • Milyen is a Babits Mihály Gimnázium szellemisége?- Nehéz, talán nem is lehet erre egy mondatban felelni. Szeretnénk, ha diákjaink a világra nyitott, a dolgokat reálisan értékelő, azokról véleményt alkotó, a közösség szabályait tudatosan elfogadó személyiségekké válnának. Elvárjuk, hogy diákjaink igényesek legyenek önmagukkal és környezetükkel szemben. Kívülről nézve csupán külsőségnek tűnik, de távolról sem pusztán az, hogy nálunk, a mi középiskolánkban kötelező például a köpenyviselés, ünnepségeinken a matrózblúz viselete. Vagy hogy egy másik példát említsek: a testnevelésórát minden alkalommal zuhanyozásnak kell követnie. Hiszem, a tanórákon és azokon kívül szerzett ismeretek mellett az itt elmondottaknak is van személyiségformáló szerepe. Tanulmányozva több évre visszamenően a képzési lehetőséget, úgy tűnik, változatlan, amit a négy évfolyamos és a szerkezetváltást követve a nyolcosztályos képzés során évek óta kínálnak...- Az alapok, vagy úgy mondhatnám: a keretek valóban változatlanok. Erre igyekszünk korszerű ismereteket „rárakni’'. Tudatos elhatározásunk, 8 «_«— hogy kínálatunkon lényegesen nem változtatunk. Úgy vélem, egy középfokú oktatási intézménynek egyfajta stabilitásra kell törekednie. Ennek kialakítása 5-6 éves munka eredményeként válik láthatóvá. Ott, ahol 2-3 évenként változtatják az oktatási kínálatot, ad hoc jellegűvé válik a családok iskolaválasztása, nem ismerhetik meg a kínálatot, nem tehetnek szert információra a képzés eredményességéről sem. Ugyanakkor igen veszélyesnek ítélem meg országos szinten is sok középiskola ama gyakorlatát, hogy nem kínál, nem kínálnak általános tantervű képzést, hanem csak tagozatos osztályt indítanak. Manapság, amikor a pályaválasztási kényszer előretolódik, ugyanakkor 14 évesen a továbbtanuló diákok többsége nem tudományokhoz, tantárgyakhoz ragaszkodik, hanem sokszor egy pedagógus személyisége, vonzereje motiválja a pályaorientáció első lépését, a túl korai szakmai specializálódás a későbbiek során leszűkítheti a pályaválasztást, hiszen például a 13 évesen a biológia tagozatra felvett gyerek, ha később inkább jogász szeretne lenni, ennek eléréséhez az intenzív, magas óraszámú biológia miatt jóval nagyobb munkát kell végeznie. Ezért indítunk mi következetesen, az első tanévtől kezdve általános tantervű osztályt. Amely pont az előbbiek miatt nem tűnhet - és a 62 százalékos felvételi arányunk is ezt igazolja - „másodrendű” képzésnek a tagozatoshoz képest. • Hagyományos tagozata a „Babitsnak" az angol, de emellett tanulhatnak németet, japánt, franciát, spanyolt, latint és oroszt is. Milyen eredménnyel?- Angolból kezdő és haladó az a szint, amelyre jelentkeznek tanulóink, a többi nyelvből kezdő szintet választhatnak diákjaink. Mi úgy fogalmaztuk meg, hogy a nyelvtanulás kevesek számára cél, tanulóink döntő többsége számára eszköz. Hiszem, az idegen nyelv tudása a mai kor követelménye. Épp az évkönyvünkben tettük közzé azt az elemzést, amely szerint az 1986-ban érettségizett tanulóink 16,4 százaléka, az 1995-ben érettségizetteknek már 73 százaléka tett nyelvvizsgát. Ez tanulóink és tanáraink dicsérete és elismerése egyben. • Újpesten a Babits Gimnáziumban honosodott meg a nyolcosztályos gimnáziumi képzés. Miért kezdeményezték önök a szerkezetváltást?- A gondolat szinte az első tanévtől foglalkoztatott bennünket, de 1987-től egyre inkább úgy éreztük, meg kell próbálnunk. Ebben az időszakban gimnáziumunkban tízszeres túljelentkezés volt, nem volt beiskolázási gondunk, és sietve hozzáteszem, ma sincs. Tehát nem a „feltöltés” érdekében tettük. A tantestületben tanító tanáraink többségének volt általános iskolai gyakorlata, kollégáim jól ismerték az általános iskolákat, tudtuk és tapasztaltuk, a nyolcadik év második félévében a beiskolázás eredményeinek ismeretében az általános iskolában már nehezen motiválhatók a tanulók, és mivel hozzánk sok iskolából érkeztek a diákok, akiknek előismereteik jelentősen eltértek, így számukra a gimnázium első féléve a szintre hozás időszaka volt. Ekkor kevesebb új anyagot tudtak elsajátítani diákjaink. Véleményem szerint ez a tanulók legfogékonyabb életkorában kieső, vagy kisebb intenzitású időszak nyerhető meg a nyolcosztályos képzés során, nem beszélve arról, hogy az egy tanár által tanított nyolcéves tananyag alaposabb, alkalmazásképesebb tudást biztosíthat. A tantárgyak tanterveiben kiiktatható ismétlődésekkel felszabadított idő gyakorlásra fordítható, ami alaposabb alapkészségeket biztosíthat. Nem ellentmondás, hogy egy olyan gimnáziumban, ahová most is csak többszörös túljelentkezéssel számolva, felvételi vizsgával lehet bejutni, meg kell birkózni a felzárkóztatással?- Ahhoz, hogy egy osztályközösség, egy tanuló a lehető legtöbbet „adja ki" magából, azonos alapok kellenek, és azonos előismeretek, így a felzárkóztatás alatt elsősorban az azonos szempontok szerinti tananyag átrendezést és nem meglévő ismeretbeni hiányosságokat kell érteni. Az idő során azonban ismét megindul egy differenciálódás a képesség és az elvégzett munka arányában, kiderül, ki az igazán tehetséges, s ki a szorgalmas diák. • A Babits Gimnáziumban a négy- és a nyolcosztályos képzés egymás mellett él. A jelek, az eredmények alapján sikerrel...- Igen, csak így együtt létezve tudom elképzelni a két képzési formát. De szeretném elmondani: a 8 osztályos gimnázium létrejötte nagy.ki- hívást és ennélfogva nagyobb felelősséget is jelent, hiszen egy szárnyaló gyermekközösségben a pedagógusnak meg kell találnia azt az optimális terhelést, ami a jó adottságú, tanulni szerető gyermek igényeihez mérhető, ugyanakkor nem jelent megterhelést a többieknek sem. S akkor még nem szóltam a tanárok igénybevételéről, arról, hogy milyen hallatlan többletmunkát jelent a két korosztály óráira való felkészülés, az örökös módszertani megújulás, arról, milyen nehézséget jelent, hogy az egyetemi szintű negyedik gimnázium fakultáció után kell változatos módszerekkel tanítani a kicsiknél, hogy mindenből kettő van: ünnepségeink, rendezvényeink száma duplájára nőtt, hiszen nem minden rendezvényt tarthatunk meg egyformán. • A szülők között tapasztalható: a negyedik osztály után 8 osztályos gimnáziumba akarják íratni jól tanuló gyermeküket. Mondván: aki „ad magára”, követi a divatot... Hogyan vélekedik erről? (Folytatás a 9. oldalon)
