Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-12-22 / 26. szám

(Folytatás a 8. oldalról)- A gyermek fejlődését nem lehet „divatjelenségként” kezelni, pont azért, mert a gyermekek egymástól eltérő ütemben érnek, fejlődnek. A beiskolázást meg­előző szülői értekezleten aztszoktuk mondani a szülőknek, ha gyermekük jól érzi magát a meg­szokott osztályközösségben, ha úgy érzik: biz­tosítva van a fejlődése, nem érdemes kitenni az iskolaválasztással járó megannyi bizonytalan- sági tényezőnek. A négyosztályos gimnáziumi osztály is fel tud készíteni a továbbtanulásra. A tízéves korban bekövetkező iskolaváltás - ta­pasztaltuk, tapasztaljuk - nem tesz mindenki­nek jót. Az általános iskolában osztályelső kis­diák egy homogénebb jó közösségbe bekerülve A felvétel a Bahits- napokun készült, amikor a névadó emléktábláját avattak... (Fotó: Horváth Dávid) ott csak középmezőnybe kerülhet. Fel tudja-e dolgozni ezt, képes-e a pozitív irányú fejlődés­re, vagy csak általa vélt kudarcok miatt elkese­redik-e, esetleg föladja-e? Tanártársaim erre a jelenségre már tudatosan figyelnek, és segíte­nek túljutni a nehezén. De hangsúlyozom: nem helyes, ha a jó tanuló diák szülei úgy érzik: le­maradnak valamiről, ha a nyolcadik osztály után kerül sor az iskolaváltásra. f Az elmondottakból kitűnik, tudásbeli kü­lönbséget, ebből adódó feszültséget kell felolda­ni odafigyeléssel és tudatos pedagógiai munká­val. Milyen segítsége van ebben a tanároknak?- Jórészt a tanórán kívüli tevékenység során nyílik erre alkalom, amikor is tanáraink szabad­idejük nagy részét diákjainkkal töltik. Hangver­senyre, színházi bemutatóra járnak, énekka­runk, irodalmi körünk, kosárlabda ésröplabdacsapatunk sikere messze túlnő már a kerület határain. Vannak osztályok közötti sportversenyek, túl­élőversenyek, s az együtt töltött idő közeli kapcsolatot eredményez diák­jainkkal. Ma, amikor nemcsak a szü­lőknek, hanem a pedagógusoknak is szaporodnak a megélhetési gondjaik, csodálatosnak tartom, hogy igénylik egymás társaságát, ki merem mon­dani: barátságát. A tizedik évfordulót követően mi­lyen tervei vannak az igazgató úr­nak?- Szeretném megőrizni mindazt az eredményt, amit elértünk. Szeretnénk A Káposztásmegyeri Településrészi Önkor­mányzat ez évi utolsó ülésére december 11 -én került sor, melyet Mészáros Ferenc elöljáró nyi­tott meg, köszöntve a megjelenteket és ismer­tette a napirendi pontokat. A testület először a képviselő-testület szerve­zeti és működési szabályzatáról szóló többször módosított 33/1995. számú önkormányzati ren­delet módosításának tervezetét vitatta meg. Előterjesztő dr. Derce Tamás polgármester, előadó dr. Kató Balázs, az önkormányzat jogi tanácsnoka volt. A rendelettervezet a részön­kormányzat közmeghallgatási jogkörét kívánta szabályozni. A vitában a testület tagjai közül dr. Bállá Sán­dor és Kiss Sándor kifogásolták, hogy a rende­lettervezet nem ad lehetőséget igazi közmeg­hallgatás megtartására, nem biztosítja azokat a kompetenciákat, amelyekkel a testület élni kí­vánna. A vitát követő hosszabb szünetben az előterjesztőknek és testületi tagoknak sikerült így kompromisszumos megoldást találniuk, hogy a tervezet a képviselő-testület elé az itt el­fogadott módosításokkal kerül. A 2. napirendi pont a Külső Szilágyi útra ter­vezett fizetett parkolók építésére kiírt pályázat lett volna. Mivel a téma előadója Pákozdi Kál­mán, az ÚVRT ügyvezető igazgatója nem tudott megjelenni az ülésen, a témát levették a napi­rendről. A bejelentések között dr. Vitáris Edit jegyző asszony kért szót, s tájékoztatta a testületet, hogy a Piacfejlesztési alapítvány vezetője alá­írásgyűjtő ívvel alátámasztott kérelmet nyújtott be hozzá a Külső Szilágyi úti MDF-piac műkö­désének engedélyezésére. A jegyző asszony elmondta, 1995 decemberében egyszer már elutasította a kérelmet, mivel a piac szervezője nem tudta biztosítani a jogszabályi és egyéb feltételeket. Ezekkel egyébként most sem ren­delkezik, s mivel a 14-es villamos nyomvonalá­nak meghosszabbítása az említett területet érinti, így a kérelmet ismét elutasítják. Mészáros Ferenc elöljáró elmondta, fogadóó­ráin rengeteg a panasz, bejelentés a piaccal kapcsolatban. Ők is a részletes rendezési terv­ben szereplő piaclétesítését támogatják. Buzna Ferenc képviselő úr a 14-es villamos nyomvonalának továbbépítésével kapcsolatban tett bejelentést. Elmondta, legutóbbi informá­ciói szerint a Külső Szilágyi úton 5 megállót kí­ván létesíteni a beruházó, azonban közlekedé­si jelzőlámpákat nem kívánnak biztosítani. Dr. Derce Tamás elmondta, ezzel kapcsolatban két hete folytak egyeztető tárgyalások az illeté­kesekkel, ahol ők ragaszkodtak a lámpa kiala­kításához. Kiss Sándor képviselő, a fővárosi közgyűlés küldötte arról tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy a legutóbbi információi szerint a beruházó vállalta az 5 megálló kiépítését, vala­mint a közlekedési lámpa kialakítását, egyet a vasúti átjárónál, egyet a Székes utcai végállo­másnál. A testület következő ülésére januárban kerül sor.- P­I ÚJPEST- ha nem is mérföldes léptekkel előre is jutni. Bevallom: e téren nem vagyok teljesen derülátó. Manapság, egy oktatási intézmény gazdasági szervezetként is előtérbe kerül, így eredmé­nyessége nagymértékben anyagi helyzetétől függ. A jó tanárok elismerésére azonban to­vábbra sincs mód. Hiába érezzük az önkor­mányzat újpesti pedagógusok iránti megkülön­böztetett figyelmét, a kötelező illetmények kerü­leten belüli megemelését, az ingyenes alaptan- könyv-ellátást, a szaporodó magániskolák által kínált tanári jövedelmekkel nem tudunk verse­nyezni. Szakmai dolog: az oktatási törvény sok szempontból bizonytalanná teszi a gimnáziumok jövőjét. Úgy vélem, a szakközépiskolák az el­múlt években kínálatukat tekintve előbbre jutot­tak, mint a gimnáziumok. A jövőben például a szakképzettség megszerzését nekünk is elő kell segítenünk, a meglévő alapok akár intézménye­sített formájának kialakításával is. Úgy érzem: a Nemzeti Alaptantervhez igazodó helyi tantervek elkészítése jelentős feladatot jelent valamennyi­ünk számára. Bízom abban: lesz arra lehetősé­günk, hogy a lehető legjobbat keressük, s meg is találjuk... Bangha Katalin Ajánljuk! A másik Budapest- képeskönyv az elő(d)városokról 1950-ben Budapesthez csatolták a fővárost körülvevő falvakat és városokat. Nagy-Buda- pest létrehozásával ezek a települések nem­csak önállóságukat veszítették el, hanem sa­játos, egyéni arculatukat és nevüket is. így lett a csendes nyaralótelepek és a lüktető iparvá­rosok sokszínű világából egy homogén, lakó­telepekkel teletűzdelt peremkerületi zóna. Ez a könyv vállalkozik először arra, hogy száz­húsz oldalon bemutassa az eltemetett másik Budapest (közöttük Újpest) egykori világát, közel háromszáz korabeli fénykép, képeslap és a helyi sajtó egykorú szövegei alapján. (Bolti ára: 1750 Ft.) npCT Képeskönyv az elő városokról 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom