Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-19 / 26. szám
Beszélgetés Újpest polgármesterével Ilyentájt, év végéhez közeledve szembesültünk leginkább az idő múlásával. Miközben szívünk az ünnepvárással, készülődéssel van tele, a december a számvetések ideje is. Év végi visszatekintésre, lövő évi előretekintésre kértük dr. Derce Tamást, Újpest polgármesterét. A beszélgetésre épp egy évvel az önkormányzati választások után, két héttel karácsony előtt került sor... • Hogyan összegezné a Polgármester úr az 1995-ös évet, a - második - helyhatósági választást követő első esztendőt?- Hasonlóságot és különbözőségeket egyaránt felfedeztem, amikor jómagam is óhatatlanul párhuzamot vontam az 1990-es és az 1995-ös esztendő között. Tapasztalataim azt mutatják, mindkét választást követő év újrakezdés is a szó igazi értelmében. Az a városvezető, aki képviselőtársai és a polgárok bizalmából szembesül a város és az itt élő több mint százezer ember napi gondjaival, nap mint nap újrakezdéssel birkózik. Az ön- kormányzati választások utáni első esztendő nehézségét az jelenti: új összetételű képviselő-testülettel kell egyezségre jutva megoldani a feladatokat. Egymás megismerése, a munkakapcsolatok kialakítása, a kezdeti kölcsönös bizalmatlanság feloldása csak az együttműködés során, a napi munkakapcsolatokban jön létre, így volt ez 1990-91 fordulóján, amikor 5 párt és 1995- ben is, amikor mi harminchármán 8 szervezet képviselőjeként, mandátumhoz jutva kezdtük meg a közös munkát. A polgármesteri ötödik év, vagyis 1995 mégis másként volt nehéz. Azok, akik az év eleji politikai egyeztető tárgyalásokat a helyi médiák híradásaiból és az országos sajtóból nyomon követték, talán emlékeznek rá: több mint 100 órás tárgyalássorozat eredménye az a politikai megállapodás, amelynek eredményeként Újpesten alpolgármestereket jelöltünk, bizottsági elnököket javasoltunk, s amelyre alapozva megkezdtük és végezzük a mai napig is munkánkat. Bár jól tudom, az újpestiek az eredményekre kíváncsiak és joggal - nem pedig a háttérben zajló politikai egyeztetésre -, ki kell jelentenem: úgy érzem, a 8 szervezet egymás véleményét kikérve, kompromisszumra készen dolgozta végig ezt a 12 hónapot. • Az imént a Polgármester úr úgy fogalmazott: másként volt nehéz az 1995-ös év, mint az 1990-es. Mi volt a lényeges különbség?- 1990 nyarán, amikor megszületett az önkormányzati törvény, megteremtődtek azok a jogszabályi formák, amelyeket pár hónappal később nekünk kellett tartalommal megtölteni, a helyi érdekű közügyekben önállóan eljárni. Átéreztük annak fontosságát, hogy az önkormányzati jogok minden önkormányzatot egyenlően illetnek meg, feladat- és hatásköreik viszont eltérőek lehetnek. Öt éve a semmiből, önkormányzati tapasztalatok nélkül kezdtük tevékenységünket. Akkor 5 párt, ma 8 szervezet (7 párt és egy egyesület) képviselőiből áll az önkormányzat képviselő-testülete. És polgármesterként nemcsak folytatója, megkezdője is voltam a második ciklusnak. Úgy érzem: új vezetőtársaimmal, Albrecht Péter, dr. Benkő László alpolgármesterekkel és az előző ciklusban is alpolgármesterként dolgozó Hock Zoltánnal és dr. Vitáris Edit jegyző asszonnyal véghez vitt keddi vezetői értekezletek, jól bevált egyeztető fórumok. De más volt 1995 abból a szempontból is, hogy nemcsak a nagy ön- kormányzat testületét kötötte le egymás megismerése, újdonság volt a megválasztott kisebbségi önkormányzatok létrejötte, szerepvállalása is. • Majd egy évvel ezelőtt, amikor 1995-ös tervekről beszéltünk, úgy fogalmazott: 1995-ben a város működésének biztosítása lesz a legnehezebb feladat. Sikerült-e teljesíteni az elvárásokat?- Igennel felelhetek erre a kérdésre, és ezt nagy eredménynek tartom. Látványos, nagy eredményeink ugyan 1995-ben nem voltak, hacsak azt, hogy talpon maradtunk, nem tartom annak. Működött a város és annak intézményrendszere, a jogszabályi lehetőségeken belül igyekeztünk megoldani az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutók gondjait, átvállaltuk az iskolakezdés anyagi terheinek egy részét a szülőktől. Megkezdtük a közhasznú munkát végzők foglalkoztatását. Ezzel egy Időben jövőbe mutató elképzeléseink is lassan formát öltenek, folyik a káposztásmegyeri részönkormányzat koncepciójának kidolgozása, a szociális és egészség- ügyi intézmény, valamint a gazdasági intézmény átszervezése. Nagy ütemben zajlott a lakásprivatizáció, előreléptünk a kábeltelevíziós fejlesztésben - hogy csak néhány példát említsek. S mindezt hitelfelvétel nélkül vittük végbe. Egy új összetételű testülettől - hiszen mindössze kilencen tevékenykedünk a régiek közül - az első évben nem is lehet ennél többet,elvárni. • Javult-e, illetve változott-e Újpest kapcsolata a fővárosi önkormányzattal?- Úgy fogalmaznék: változatlan a kapcsolatunk. Sajnos több újpesti terület közös tulajdonosaként sem tudunk szót váltani egymással, s emiatt sok befektető elmenekül tőlünk. Mint sok „testvér”, mi is vitázunk az anyagiakon. A főváros több nagyberuházást (Nagykörút-, földalatti-felújítás stb.) hitelből valósított meg, s hogy ezt helyeseljük-e vagy sem, erről nem kérdezett meg bennünket. De amióta már a törlesztés visszafizetéséről van szó, élénken érdeklődik, miként tudnánk besegíteni? Ugyanakkor december közepén még nincsen pontos ismeretünk a forrásmegosztásról, annak arányairól. Pillanatnyilag esélye van egy 60-40% forrásmegosztási aránynak a főváros és a helyi önkormányzatok között, ebből az aránypárból ez utóbbi lenne a miénk. Ehhez hozzájön, hogy nemcsak a parlament által elfoga...Hock Zoltánt, az újpesti önkormányzat kulturális alpolgármesterét: a Pedagógus Szakszervezet által december 15-ére meghirdetett és megtartott sztrájk hány önkormányzati intézményt érintett?- Az újpesti önkormányzat által fenntartott 43 oktatási-nevelési intézményből 41-ben sztrájkoltak a pedagógusok. Intézményeinkben mint- j egy 11.000 általános iskolás, 2.500 középiskolás és 4.500 óvodás nevelését, oktatását végzik a pedagógusok, így számításaink szerint minegy 9-10 ezer család szembesült ezen a napon a pedagógusok gondjaival. A kerületi sztrájkbizottsággal történt korábbi megállapodásunknak megfelelően a sztrájk időpontját az intézmények vezetői időben tudatták a szülőkkel, és jelezték, hogy a munkabeszüntetés ellenére, annak aki igényli, gyermekének szakszerű felügyeletet, és természetesen étkeztetést is tudnak biztosítani. Ezzel a lehetőséggel körülbelül kétszázan éltek. (Folytatás a 6. oldalon.) »M8 dásra kerülő költségvetési összeg lesz kevesebb nomi- nál értékben, ráadásul a 30%-os infláció is csökkenti az összeget, amellyel kalkulálhatunk. Előzetes számításaink szerint a feladatainkhoz rendelkezésre álló összeg 200 millióval kevesebb, mint amennyi szükséges. Az utóbbi években is mindig több volt a gazdálkodásban a bevétel, mint a kiadás. Most fordult a kocka. • Ilyen helyzetben lehet-e első, második stb. helyre sorolni a feladatokat?- Azt hiszem, ebben a helyzetben prioritásokat meghatározni nincs értelme: 1996 a túlélés éve lesz - mármint, ha ez megvalósítható. • A csökkenő állami támogatás mellett milyen lehetőségei vannak, lesznek az önkormányzatnak a bevételek növelésére?- A lehetőség tág, az esély ennél kevésbé az. Kiadásainkat tovább kell csökkentenünk. Pluszbevételi forrást jelenthetne a helyi adók emelése, de nemcsak mi érezzük, az önkormányzati tövény is figyelmeztet: figyelembe kell venni a lakosság teherbíró képességét. Ebben viszont „csúcsra vagyunk járatva”. Tehát e megoldást elvethetjük. Bevételeinket növelhetjük, ha például fejlődő vállalatoknál portfoliót veszünk, illetve vállalkozóknak csillantjuk meg a további befektetési lehetőségeket. Aki mostanában nyitott szemmel jár a városban, tapasztalja: nagyon sok új lakás épül, dolgoznak tehát befektetők. Ám csodát itt sem lehet várni, a vállalkozók is falba ütköznek lépten-nyomon, hiszen országunkban év közben is változnak a gazdasági szabályok... • Lehet-e változtatni a szociális támogatások nagyságrendjén?- Úgy vélem, nem, növelni semmiképpen nem tudjuk. Jelenleg több mint 20-féle jogcímen történnek kifizetések a szociális ágazatban. Sajnos követhetetlen, ki milyen segélyforma során kerül kapcsolatba az önkormányzattal. S ugyan függetleníteni nem tudjuk magunkat az ország szociális helyzetétől, jó lenne elérnünk: a segély ne egyesek megélhetési forrása, hanem átmenetileg bajban lévők segítsége legyen. • Visszafogott 1995 után még inkább visszafogott 1996jön?- Kevés információnk van a költségvetésből és a forrásmegosztásból számunkra leosztott pénzösszegről. De az már bizonyos: csak egymás iránti bizalommal, toleranciával, közös bölcsességtől vezérelve tudunk túljutni az 1996-os esztendőn, még ha lehető legjobbat akarva is jutunk közös nevezőre itt a testületben. Nemcsak tudom, érzem is, hogy az újpestiek bizalmára nagy szükségünk van. Ez az, ami bennünket is átsegíthet az újabb „szűk” esztendőn. Kívánom egyúttal a sok ezer újpesti családnak, polgárnak, hogy békében, szeretetben töltsék a karácsonyi, újévi ünnepeket... Bangha Katalin 3 £■
