Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-19 / 26. szám
□jPEsr s Lakásvásárlás Véget ért egy fejezet, Az önkormányzati lakások megvásárlásának lehetősége az 1980-as évek végén kezdődött - igaz még nem tömeges méreteket öltve - és 1992 óta erőteljesen folyik Újpesten. Majd 6 év alatt mintegy 22 000 bérlakásból alig több mint 6000 maradt az önkormányzat tulajdonában. Az egykori bérlők tulajdonosokká váltak, tulajdonostársként élik át az elidegenítés által kialakult, sok mindenben új viszonyokat. 1995. november 30-a a lakások eladásában - ha * 1 úgy tetszik - új korszakot nyitott. J ] Lezárult ugyanis | » a lakástörvény és I a helyi önkorig, mányzatok által 1 biztosított lehetőit ség a bérlakások H kedvezményes m megvásárlására. Azóta elővásárlási joga - 5 évig tartó időszakon át - van csak annak a bérlőnek, aki ez ideig nem élt e lehetőséggel. Az újpesti lakáselidegenítés tapasztalatairól és az önkormányzat további elképzeléseiről Albrecht Péter gazdasági alpolgármestert és Pákozdi Kálmánt, az Újpesti Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük: • Az önkormányzati lakások adásvételét az ÚV'RT munkatársai bonyolították. Van-e arra számadat, vajon hány lakás maradt november 30-án az újpesti önkormányzat tulajdonában? - kérdeztük Pákozdi Kálmán vezérigazgatótól.- Pontos számot még nem tudok mondani, hiszen a lakástörvény által biztosított lehetőségeket alkalmazva december első munkanapjaiban is vettünk át vételi szándékot jelző és november 30-i keletbé- lyegzésű igényeket. Mivel bennünket 90 napos ügyintézés kötelez, vélhetően később tudjuk pontosan regisztrálni a megmaradt lakásállományt. Az azonban bizonyos: az év második felében nagyjából, kiegyensúlyozott ütemben történt a lakások eladása, év végére 6500 fennmaradó lakásszámot vártunk. Úgy vélem, a november végi igénybejelentési rohamot látva, sokan az utolsó pillanatban fogtak a „papírmunkához”, sok bérlő most kívánja lakását megvásárolni. Becslésem szerint kb. 6000 lakás marad azonban az önkormányzat tulajdonában. Munkatársaimmal úgy tapasztaltuk: sokan tartották előnyösnek azt az eladási ajánlatot, amit nyújtani tudtunk... • Milyen áron cseréitek gazdát a lakások, voltak-e kelendő típusok?- Az ÚVRT valamennyi újpesti önkormányzati lakásra készített értékbecslést, eladási árajánlatot. A négyzetméterre eső árak 20-30-40 ezer Ft körüli bruttó árak voltak, amelyek természetesen tükrözték az adott lakás komfortfokozatát, az épület állapotát, a helyét. Ezek az összegek természetesen a kiindulási árat jelentették, s , .... „ különböző kedvezmények (részletfizeté- gjj j|| sek, árkedvezmény egy összegben való kifizetésnél) segítették, hogy minél többen váljanak lakástulajdonossá. Számomra mindenképpen érdekes jelenség volt: a komfortos, régi típusú lakások iránti kereslet messze alatta maradt a panelháziakénak. Pedig úgy vélem, egy jó állapotú, téglából épült lakás megvásárlása nem lehet hosszú távon rossz üzlet. • A bérlők számára milyen lehetőséget jelent az elővételi jog?- Semmiképpen nem ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket, mint a most lezárult elidegenítési gyakorlat. Mostantól, ha az önkormányzat el akarja adni a lakást, először a bérlőnek kell felajánlani azt. November 30. óta ez azt jelenti: akár piaci áron számolva kezdődhet az egyeztetés. Véleményem szerint az önkormányzat testületé, amely a közeljövőben helyi rendelettel fogja szabályozni az ingatlanjainak adásvételét, kívánatosnak tartja majd, hogy lényegesen ne változtassanak az eladás korábbi feltételein. Hiszen célunk, hogy az önkormányzati bérlakást és magántulajdonút egyaránt tartalmazó lakó- közösségek, házak esetében „tisztuljon” a tulajdon, közelítsenek a többségi magántulajdonú lakások felé. Ennek érdekében, teszem azt, az ÚVRT fogja megkeresni a bérlőt, hogy vásárolja meg lakását... • Az önkormányzatnak mar nincs lakásépítő,. lakáskiutaló kötelezettsége, a meglévők fenntartása és a folyamatos üzemeltetése viszont feladata. Van-e biztosíték arra, hogy úgymond: nem adják el a bérlők „feje felől” a tetőt? - kérdeztük Albrecht Péter gazdasági alpolgármestertől:- A lakástörvény nem ismer effajta garanciákat, törvényi védettséget sem ad különböző jövedelmű vagy korú népességnek. Mégis megnyugtatásul sietve hozzáteszem: épp a kényszerbérletek felszámolásával kapcsolatosan is érezzük: az önkormányzatnak nem célja, hogy lakottan adjon el lakásokat. Az azonban lehet a célja, hogy azokban a házakban, ahol vegyes tulajdonosi közösségek - magán és önkormányzati - laknak együtt, a többségben lévő tulajdon felé ösztönözze a bentlakókat. Mivel a bérlői jogok szinte a tulajdonosi jogokkal felérő jogosultságok, nehéz a házak fenntartását, üzemeltetését valamennyi lakó kedvére végezni. De ha még a tulajdonformák többfélesége is „színesíti” a gondokat, még nehezebb a megegyezés. • Az év tavaszán, pont az Önnel készült interjúban írtam le, Újpesten elegendő a 6000 körüli önkormányzati lakásszám. Változott-e ebben az ön véleménye?- Igen, úgy vélem, ennél valamivel kevesebb ön- kormányzati lakás is elegendő. A lakásmobilitás véleményem szerint hamarosan megnő, a családok többségénél a jövedelem csökkenése abban is megnyilvánul majd, hogy átérezve a családtagok eltartásának felelősségét, nagyobb lakásból többen kisebbe költöznek. • A beszélgetés során elhangzott, 22 000-rőflj kb. 6000-re csökken az önkormányzati lakások száma. Jelenti ez azt is, hogy a kisebb lakásállomány felújítására több jut, illetve erélyesebben fel tud lépni az önkormányzat a lakásukat nem rendeltetésszerűen használókkal szemben?- Az anyagi lehetőségeink szűkösek, úgy érzem, hogy a lakásrehabilitációra költhető forintok végesek és csekély összegűek. A rongálókra, a lakást nem rendeltetésszerűen használókra szeretnénk még jobban odafigyelni, de ebben eszközeink szintén végesek. Hiszen nem lehet például az megoldás, hogy a fékezhe- tetleneket egy házba, háztömbbe költöztessük. Előkészület alatt van a lakbér- és lakhatási támogatási rendszer, ezekben a napokban a rendelettervezet különböző részeit és egészét véleményezik a pártok és a bizottságok. És ha egyezségre jutunk, akkor december 21-én, csütörtökön testületi ülésen alkotunk rendeletet. Ami már most elmondható: a bevezetésben a fokozatosság elvéhez ragaszkodunk és együtt alkotjuk meg a lakbérrende- letet a lakhatás támogatás mértékéről. Ez utóbbi érdekessége lesz: nemcsak az önkormányzati bérlakásban élőknek kívánunk lehetőségeinkhez mérten támogatást adni, hanem a szempontok valamennyi újpesti lakosra igazak tesznek. Az új lakbér megállapításánál rendező elvként figyelembe kell vennünk, hogy legfeljebb 150 százalékra lehet - mint említettem a fokozatosság elvét követve - emelni, a megállapított összegnek fedeznie kell az összes kiadást, továbbá a fővárosi rendelet úgynevezett komfortlépcsőket állapít meg komfortfokozattól függően. Ha a rendező elvek mentén haladunk, már most látnunk kell: mindezek közgazdasági kategóriák, a lakbér négyzetméterenkénti ára például összkomfortos lakásban - szinte azonos lesz a magántulajdonú lakásoknál megjelenő közös költség összegével. Emellett tehát gazdasági érvek szólnak. A már említett lakhatási támogatás nyújt lehetőséget a szociális helyzet mérlegelésére, s arra, ne lakást, hanem a lakókat támogassuk. Összegeket szándékosan nem mondtam, hiszen mint utaltam rá, december 21-én kerül sor a testületi ülésre. Ezt követően azonban az Újpest januári számában folytathatjuk a beszélgetést...-bkLapzárta után érkezett a hír: az’ újpesti önkormányzat 6 hónappal meghosszabbítja az önkormányzati bérlakások kedvezményes megvásárlásának lehe-
