Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-24 / 13. szám
H3 I I Újpest Gyermekeiért-díjasok Megtalálta az „igazit”. Sokan a civilizációval együttjáró, elkerülhetetlen ártalomnak tekintik a mozgásszervi betegségek gyakoribbá válását, és ide sorolják az hanyag tartású, gerincferdüléses, lúdtalpas gyerekek egyre növekvő tömegét is. Pedig az esetek többségében mindez elkerülhető lenne, ha a mozgás, a testedzés jelentősége nemcsak szavakban merülne ki, hanem az egészséges életmóddal, sporttal már az óvodáskortól kezdve foglalkoznának a családok és a gyermekintéz- mények. A Gárdonyi Géza utcai családi ház kertjében Klein Józsefné gyógytestnevelő tanárral elsőként erről beszélgettünk. Ildikó néni - mert a legtöbben így szólítják a csinos, halk szavú tanárnőt - immáron az ötödik ikszen is túljutott. A tanárnő 27 éve végzett a Testnevelési Főiskola testnevelő és gyógytestnevelő szakán. A diploma átvétele után kézilabdaedző lett az Újpesti Dózsa sportiskolájában. Később férjével Ózdra költözött, mivel ott kaptak lakást, majd néhány esztendő múltán, 1975-től ismét a kerületben lelt otthonra. A tanárnő érdeklődésemre elmondja: kezdetben a testnevelést érezte főhivatásnak, gyermekkori álmai megvalósulásának. Csak később, a szakmai gyakorlat során jött rá arra, hogy a gyógytestnevelés az igazi...- Rájöttem, hogy ezen a szakterületen, amely az egészségügy és a pedagógia saját ötvözete, bensőségesebb, barátibb kapcsolatom alakulhat ki a gyerekekkel, mivel a gyógytornához hasonló gyakorlatok, csakis abban az esetben hozzák meg a kellő eredményt, ha a gyerekek nemcsak a közös iskolai és uszodai foglalkozásokon, hanem egyedül, otthon is elvégzik a naponta előírt testmozgást.- A hagyományos „tornákhoz" képest eszközi- gényesebbek. a gyógytestnevelési foglalkozások?- Ha a tankönyvi tételek szerint dolgoznánk, bizonyosan így lenne. De az iskolák nehéz anyagi helyzetéhez alkalmazkodni kell. Ezért a speciális mozgássegítő eszközök helyett leleményesen tervezett gyakorlatokkal pótoljuk az eszközöket. Egyébiránt ez elengedhetetlen az otthoni gyakorlatok elvégzése miatt is.- Hányán szorulnak rá az újpesti gyerekek közül a „gyógytornára”, amiről jól tudjuk, hogy sokkal több, mint a torna?- Sajnos egyre többen. Föltűnően sok a lakótelepi gyerek. Az órák szabályos megtartásához legfeljebb tizenhat gyereket szabadna fogadni, ehelyett a szaktanárok alkalmanként harminc- harminckét lurkóval dolgoznak. Ez abból adódik, hogy jelenleg öt gyógytestnevelő tanár dolgozik a kerületben, és már ez is kevés. A segítségre szoruló gyerekeknek ugyanis nem mondhatjuk azt, hogy betelt a csoportlétszám, több hely nincs... Ezért a kétszáz újpesti gyerek az előírt tizenkét csoport helyett nyolc csoportban gyakorol heti három alkalommal, három órán át az iskolai tantermekben, illetve a kerületi uszodában. Egyébként mostanában aggasztó híreket hallok arról, hogy privatizálják az uszodát. Remélem, ez rémhír. Mert az önkormányzat jelenlegi támogatása nélkül, az esetleges magánuszodai árak az iskolák és iskolások számára már megfizethetetlenek lennének. Figyelem Ildikó tanárnő arcát, finom gesztusait, mosolyát. Pontosan érzékelem azt a hitet, erőt, amely olyan magától értetődővé teszi, hogy néhány hete pedagógustársai és tanítványai megelégedésére átvehette az önkormányzat képviselőtestülete által odaítélt „ Újpest Gyermekeiért” díjat. A tanárnő ugyanis valóban embert próbáló pályára lépett, amikor hivatásául választotta a gyógytestnevelést. Hiszen nemcsak a Nyár utcai, a Fóti úti iskolásokkal foglalkozik, hanem speciális táborokat szervez, gondja van arra, hogy a kerület óvónőinek is megtanítsa azokat a gyakorlatokat, amelyek a legkisebbeknél is fejleszthetik a hát- és hasizmokat, továbbá rendszeresen foglalkozik az „aprónép” szüleivel is. Tanítja, győzködi őket, hogy segítsenek kicsiKlein Józsefné a díjátadási ünnepségen, Hock Zoltán kulturális alpolgármesterrel. (Fotó: Horváth Dávid) nyeiknek az otthoni mozgásgyakorlatok elvégzésénél. Hivatását oly fontosnak érzi, hogy a kerület gyermekortopédiáján dolgozó és ugyancsak mindenkin segíteni kész dr. Lengyel Zsuzsanna főorvosnővel, szinte heti menetrendben együtt dolgozik. A tanárnő hangsúlyai, mozdulatai mögött nincs semmi póz. Amikor pedig kér, hogy a róla szóló cikkben említsem meg, a díj nemcsak neki szól, hanem a biztos hátteret adó családnak és dr. Lengyel Zsuzsannának is, megértem, hogy Újpest-szerte miért is becsülik. Az ünnepélyes díjátadásról, az elismerő kitüntetésről szólva megemlíti: az oklevél és a virág mellé 50 ezer forintot is adott az önkormányzat. Az összeg egy részét - szándéka szerint - átultalja a „Vissza az egészséghez” alapítvány számlájára. A gyermekortopédia és gyógytorna alapítvány ugyanis a kerület gyermekeinek jobb ellátását segíti, célja, hogy minél kevesebben kényszerüljenek gyógyfűzők hordására, vagy más lelki és fizikai gyötrelmek elviselésére. Egri Tamara A téma a környezetvédelem Rendhagyó tanóra a Chinoinban Gyerekek a gyárban? Igen, ez így van, de a dologban nincs semmi szabálytalan. A Szűcs Sándor Általános Iskola 7/b osztálya tanórán vett részt nemrégiben a Chinoin Gyárban. A téma a környezetvédelem. A 7/b dr. Varga Lászlóné igazgatóhelyettes és Gerőcsné Ceglédy Irén biológia-földrajz szakos tanárnő kíséretében érkezett (Papavaszilisz Hrisztosz osztályfőnök nem tudott jelen lenni) és nagyon komolyan vették a „tanórát”. Ez nemcsak a szorgos jegyzetelésből, de a hozzáértő kérdésekből is kiderült. Egy dán program alapján és segítségével folyamatosan foglalkoznak a témával és már sok gyakorlati tapasztalatot szereztek. Mit kérdeztek először? Természetesen az, hogy miért büdös a Chinoin... Először azonban meghallgatták a tájékoztatókat. Minden dicséret megilleti dr. Orosz Jenőt, a public relations munkatársat, valamint Lukács Margit és Odor Erzsébet osztályvezetőket...- A saját gyerekeimtől érdeklődtem, mi érdekelné őket a gyógyszergyártásról s ennek alapján állítottam össze a tájékoztatót - mondta Lukács Margit. Hogy a gyógyszer „honnan tudja” mit és hogyan kell gyógyítania, azt sok-sok kutatás és kísérlet előzi meg. Mi az a hatóanyag, amely a legkisebb mennyiségben, a legkevesebb mellékhatással a legjobb eredményt produkálja - ez a kísérletek célja. Szó volt arról is, hogy a gyógyszer tabletta, injekció, kapszula vagy melyik más formában a legjobb hatásfokú. És nem utolsósorban arról, hogy a gyógyszergyártás során mit lehet és kell tenni a munkavédelem és a környezetvédelem érdekében. Dr. Orosz Jenő vetített képekkel színesített előadásban a gyógyszeripar jelentőségéről, ezen belül a 85 éves Chinoinról beszélt. A gyár elődjét az Alka Vegyészeti Gyárat 1910-ben hozták létre, két évvel utóbb költözött Újpestre. Sok fontos gyógyszer gyártása, illetve felfedezése, kifejlesztése fűződik a Chinoinhoz. 1993-ban a Sanofi Winthrop francia cég többségi tulajdont szerzett a Chinoinban. Az előadó elismeréssel szólt a vezetés szociális érzékenységéről, a létrehozott alapítványokról, a gyár nyudíjasainak segítéséről. És hogy mit tesznek a környezet védelméért, arról Odor Erzsébet beszélt. Nagyon fontos, hogy a melléktermékek ne szennyezzék a környezetet. Főbb szempontok a szennyvíztisztítás, a hulladékok elszállítása és a víztakarékosság. Mindez természetesen nagyon sokba kerül. Odor Erzsébet beszélt a külhoni cégeknél szerzett tapasztalatairól is, valamint arról, hogy a mindennapi életben, a saját háztartásban hogyan lehetünk környezetvédők. Ne az legyen a szempont, hogy ha mások szemetelnek az utcán vagy pláne a te- mészeti környezetben, akkor ezt én is megtehetem. Mutassunk jó példát. Mindennapi példa a hulladékgyűjtés. Sokat lehet segíteni, ha a különböző fajta szemetet nem egy helyre hajigáljuk, hanem szelektíven válogatva tartjuk és továbbítjuk. Ausztriában például a szelektív szemétgyűjtésért kevesebbet kell fizetni. Voltak nálunk is ilyen irányú kísérletek, de a különböző fajta hulladék tárolására kihelyezett konténereket a lakosság nem vette figyelembe - vagy éppen egészen más célokra használta. A 7/b alig várta, hogy szóhoz juthasson. Szakértő kérdéseik közül néhány: mi történik, ha elromlik a légtisztító berendezés (a riasztó jelére a műveletet leállítják), mi történik az elpusztult kísérleti állatokkal (1200 fokon elégetik, de természetesen nem a gyárban), a vállalat mennyi pénzt fordít környezetvédelemre (kb. 200 millió forintot), na és hogy miért büdös a Chinoin, természetesen ez is előfordult a sok más kérdés között (csak nagyon ritkán érezni a rossz szagot). A tájékoztatót követő udvari sétán ebből is kaptak egy kis kóstolót a gyerekek, egy sípoló szelep csípős, rossz szagú gőzt köpködött. De valóban nagyon rövid ideig. Elismerés illeti a rendhagyó tanóra kezdeményezőit és létrehozóit. Mindannyiunk érdekében legyenek minél többen akik követik őket. Faragó Zsuzsa