Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-24 / 13. szám
Viktória, vagyis győzelem... Opauszky Viktória, a Pozsonyi úti Német Tagozatos Általános Iskola tanára nyerte (képünkön éppen Hock Zoltán kulturális alpolgármester gratulációját fogadva) az Újpest története című helytörténeti olvasókönyv tanítására kiírt pályázatot. A könyv már sok sikert hozott íróinak, Hargitai Katalinnak és Hir- mann Lászlónak, de a kiadását elhatározó Újpesti Helytörténeti Alapítványnak is. Most azok arattak sikert, akik a gyakorlatban vették hasznát. Az alapítvány javaslatára kiírt tanári pályázat 50 000 forintos első díját - amelyet Hollósi György, a Ricopy Másolástechnika Kft. ügyvezető igazgatója magánemberként ajánlott fel, Opauszky Viktória nyerte. További négy pedagógus: Beneda Lászlóné és Takács Ervinné, a Pécsi Sebestyén Általános Iskola tanárai, Fazekas Mónika, az Erzsébet u. 31. szám alatti Általános Iskola, valamint Horváth László, a Károlyi István Általános Iskola tanára alpolgármesteri elismerést kapott. A pályázatról, annak szereplőiről következő számunkban részletesen szólunk... Addig képünkkel elsősorban a győztest kívántuk mi is köszönteni. (Fotó: Horvát Dávid) Siker az országos szakmai tanulmányi versenyen Zsenipalánták vagy szorgalmas diákok? Megmérettetés! Talán ez is a lényege ahogyan a „zsenipalánták” egyike - az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium diákja - fogalmazta meg mindazt, amiről a Szolnokon rendezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért sikerek kapcsán esett szó. * Az 1927 óta működő oktatási intézmény igazgatója, Csizmadia Ferenc, természetes atyai büszkeséggel szólt fiairól:- Kétségtelen, hogy az idei esztendőben kiugróan szép sikereket értünk el tanulmányi versenyeken - ebbe beleértve a budapestit is -, de hozzá kell tennem és nem vádoljon ezért senki szerénytelenséggel, hogy évek óta tart a büszkélkedésre okot adó tendencia.- Igaz van is utánpótlás, hiszen jó a kapcsolatunk az alsóbb iskolákkal, másrészt az 1200 tanulónkat nívós gárda készíti fel az életre... * Hogy a jövőben mi lesz, nem lehet tudni, de ma még úgy tűnik, a szürkeállományon kívül, megfelelő az iskola technikai ellátottsága is. Mi tagadás, igen költséges berendezések szükségesek a hatékony szakmai képzéshez. A jelentkezők többféle lehetőség közül választhatnak még „menet” közben is. Az itt töltött évek alatt sok minden kiderülhet, a tanulók családi vagy egyéb körülményei is változhatnak, vagy egyszerűen csak érvényesülni szeretnének olyan hajlamok, készségek, amelyekről a valamikori pályaválasztás előtt álló tizennégy éves fiatalnak, de még az őt oktató pedagógusnak vagy szüleinek fogalmuk sem volt. Nem hagyják „elkallódni” a gyerekeket, aki az Újpesti Műszaki Szakközépiskolából és Gimnáziumból kikerül, valamilyen végbizonyítványt egészen biztosan szerez. Azt persze senki sem garantálhatja, hogy aki mondjuk a gimnáziumban kezd, azután csak az egyetemi előadóteremben folytathatja, de mivel az iskola kebelén belül „átjárható” osztályok léteznek,' valaki, aki eredetileg másfelé vette a startot, kitűnő szakemberré válhat, egy végzős szakközépiskolás meg sikeresnek induló vállalkozásba kezdhet. *- Meggyőződésem - mondja az igazgató úr -, aki iskolánkból végzősként kikerül, álláshoz is jut, ami manapság igen nagy szó. Az elektronikáé, a számítógépeké a jövő és gépészeink sem transzmissziós, hanem programvezérlésű gépeken dolgoznak. Közelmúltbeli példa az intézmény ázsiójáról, egy kft. levélben kereste meg az iskola vezetését és számszerűsítette hány „gyengeáramú” végzőst tudna foglalkoztatni kecsegtető munkahelyi, fizetési feltételekkel... * Az iskola első számú vezetőjéhez hasonlóan elismeréssel nyilatkozott Horváth tanárnő is a sikeresen szerepelt diákokról, aki többedmagával vállalta a felkészítéssel együttjáró pluszmunkát. Még otthonában is zavarhatták tanítványai a szakmai tanulmányi versennyel kapcsolatos problémáikkal. Számos, estébe hajló délutánon elemezték közösen az előbányászott, évekkel ezelőtti versenyfeladatokat. Nem bíztak semmit a véletlenre. * Ma már túl nem csak a felkészülésen, de a verseny izgalmain is, ami többeknek automatikus egyetemi felvételit is jelentett, néhányan könnyűnek értékelik a megmérettetést. Akad, aki divatos kifejezéssel élve: lazán vette az akadályt. Legalábbis utólag az tűnt legnagyobb gondjának, hogy sokat kellett gyalogolni a szálláshelytől a verseny helyszínéig. Ismét komolyabbra fordítva a szót, azután kiderült, amit tanárnőjük is elmondott, hogy az érintettek mennyire komolyan, lelkiismeretesen készültek, aki már több hasonló megmérettetésen részt vett, élhetett tapasztalatával, felhasználhatta az előző időszakban szerzett rutinját. De minden bizonnyal lendítő erőként hatott az egészséges versenyszellem, elismerést szerezni önmaguknak, az iskolának, a családnak. * Végezetül, had álljanak itt a nevek. A szolnoki országos szakmai tanulmányi versenyen első helyezést ért el Egedi Ferenc, „ezüstérmes” lett Tanka Róbert. További helyezettek: Kubinszky Ferenc, Mikáczó Zsolt, Készéi Csaba, gépészként: Bállá Gergely és Juhász András. Sikeres szereplésükért mindannyian technikusi oklevelet és egyetemi felvételt nyertek. A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett komplex szakmai tanulmányi versenyen a gyengeáramú szakcsoportban Maród Péter első, Kiss Leskó Gergő második helyezést ért el. A gépészeknél ugyancsak a fővárosi megmérettetésen Gázsik Zsolt második lett, Antal Gábor pedig szintén „érmes”, azaz harmadik. Gratulálunk... R. J. Vállalkozói partira invitálta lapunkat Borosné Kézy Zsuzsa, a Bőrfestő Utcai Általános Iskola igazgató asszonya, egy csütörtöki nap estéjére. Nem titkolva a Mesterségek Iskolája Alapítvány és saját szándékát: szeretnék, ha Újpest vállalkozói, és a képviselő-testület tagjai és az iskolában tanító pedagógusok még jobban megismerjék egymást. Az es- j ti találkozó pedig lehetőséget nyújtana arra, hogy a vállalkozók, pedagógusok és a politikusok között létrejövő 1 személyes ismeretségekből, kapcsolatokból a későbbiekben profitáljon az iskola. A kedves ötletet felkarolva lett az est jj fővédnöke Hock Zoltán, az önkormányzat kulturális alpolÍ gármestere, aki a reá ruházott tisztét ellátva elmondta: sokféle útját-módját tapasztalta már a támogatásnak, pénzkérésnek, de ez a kedves ötlet felülmúlja az eddigieket. El- | mondta: reméli, hogy a jelenlévők hírét viszik majd az iskoI Iának, és idővel a támogatók is szép számmal veszik majd körül az itt tanuló diákokat. Háziasszonyként először az iskolájukat mutatta be az igazgató asszony, azt az intézményt, amely Káposztásme- gyer egyik általános iskolájaként több mint 1000 diákot nevel-oktat. A fiatal káposztásmegyeri iskolából még csak jövőre ballagnak el azok a nyolcadikosok, akik már elsős koruk óta ide, a Bőrfestőbejártak. Megtudtuk, ugyan két újpesti iskolánk is nevet választott a közeli napokban, ők még nem gondoltak erre. Sőt büszkék a nevükre, és arra, hogy nemcsak sajátjuk, de az őket körülvevő utcanevek is jelzik (Bőrfestő, Lakkozó, Pácoló stb.), hogy Újpesten régen hagyománya volt ezen mesterségeknek. A mesterségek mai átörökítői lehetnek és valószínűleg lesznek is a bőrfestősök, akik ennek érdekében több évvel ezelőtt nagy fába vágták a fejszéjüket, olyan 12 évfolyamos iskolamodell létrehozását szeretnék, amelyben az utolsó két évben szakmai ismeretekkel, nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel rendelkező középvezetőket képezzenek iskolájukban, akik a mai kor vállalkozóinál biztos munkalehetőséget kapjanak. A vállalkozók közül elsősorban azok tették tiszteletüket ezen az estén, akik már rendszeresen „hazajárnak” - s ez itt valóban a reklám helye -, például Herdlicska Márton és felesége, akik a gyermekélelmezés nagy részét végzik Újpesten, szó szerint ők „etetik” az iskolásokat, és természetesnek ; vették, hogy erre a partira is hozzák azokat a finom falatokat, amellyel megvendégelték a jelenlévőket. Ott volt Horváth Imre bőrös mester, aki az iskola emblémáját álmodta meg és többféle formában elkészítette évekkel ezelőtt. Megismertük a Lady Molett butik tulajdonosnőjét, Temesváriné Baranyai Gabriellát, akinek butikjából kerültek ki az iskola tanári kara kórusának szép blúzai, szép számmal jöttek el vállalkozó apukák, anyukák I és pedagógusok is. A bőrfestős tanulók műsorszámokkal, verssel, énekkel, tánccal mutatkoztak be, egy színpadon szerepelve tanáraikkal, ily módon jókedvet, meghitt perceket varázsoltak a jelenlévőknek. Műsoruk tetszést aratott. Ezért is elhatározásuk: az iskola és az alapítvánnyal karöltve évről évre megrendezné a vállalkozói partit. Remélve, hogy egyre többen lesznek kíváncsiak rájuk, és elismerve azt a nevelő-oktató munkát, ami ebben az épületben folyik, számíthatnak majd az újpestiek segítségére. Egy azonban már most is kiderült: a jelenlévők meggyőződhettek arról, tehetséges gyermekeket ösztönöz a még több tudásra egy tehetséges nevelői csapat, akik további segítésénél nincs is hálásabb feladat. És a vállalkozói est sikerét több helyütt elmondva - jövőre talán többen fogadják el az invitálást. Hiszen azok, akik jelen voltak, gazdagabbak - akik most távol maradtak, kedves élménnyel lettek szegényebbek. Bangha Katalin
